Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-42
9e 42. országos ülés Jan*ár 18-án, izerdán. 1888. pontokat keresni; (Derültség a balon és szélső baloldalon) mi is tehetnők, hogy csábító, ezifra ígéretekkel halmozzuk el politikai elveink zászlaját; ámde mi tudtára akarjuk adni az országnak és a koronának, hogy van itt egy párt, melynek ha a nemzet és a korona parancsol vele, nem szükséges elveit szegre akasztani, nem szükséges régi politikai hitvallását rombadönteni, nem szükséges régi zászlaját széttépni, nem szükséges hamisnak s hazugnak kikiáltani, mit eddig igaznak és szentnek vallott; hanem politikai múltja és charactere alapján kezébe veheti a kormányt. Elvetem a költségvetést és pártolom a Horánszky Nándor t. képviselőtársain határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Asbóth János képviselő ur kivan személyes megtámadás czímén szólani. Asbóth János: Nem tartom ugyan szükségesnek, hogy feleljek minden személyes támadásra, mert személyenmek fontosságot nem tulajdonítok, mert törekvéseim a személyes tekinteteken felül állanak és mert tudom, hogy a közéletben mindenkinek tetszeni nem lehet, nem is vágyom. Elég a tudat, hogy kötelességemet hiven teljesítem. (Helyeslés jobbfelöl.) Minthogy azonban ismételten történik, hogy egyes képviselő urak az én pártállásommal szíveskednek foglalkozni, ezeknek és azoknak, a kik még ezentúl kivannak pártállásomról értekezni, (Derültség jobb/elől. Felkiáltások balfelöl: Nem kívánunk!) azon útbaigazítással szolgálok, hogy én a Fenyvessy képviselő ur pártjához nem tartoztam soha. Nem értem itt a veszprémi főispánnak személyes pártját, mely őtet nem tudom miféle magán-szolgálatokért képviselői mandátummal szokta jutalmazni. Fenyvessy Ferencz: Nem igaz! (Zaj.) Asbóth János: Hanem értem a mérsékelt ellenzéket. Én, igenis, hive voltam a'Sennyey-pártnak és csekély erőmmel és a rendelkezésemre álló csekély eszközökkel annak elveit igyekeztem érvényre segíteni. Mint a'Sennyey-pártnak hive, tartoztam az egyesült ellenzékhez is, mindaddig, míg azon párt benső meghasonlás folytán jegyzőkönyvi határozattal, formaliter föl nem oszlott és minden egyes tagja visszanyerte elhatározásának teljes szabadságát (Helyeslés a jobboldalon) s én nem akkor, midőn a külügyministeriumba léptem, hanem azt jóval megelőzőleg csatlakoztam azon párthoz és ugy választottam pártállásomat, a hogy azelőtt, akkor és most változatlanul követett elveim nekem azt kijelölték. Én, t. képviselőház, sokkal erősebb controll alatt állok, mint mások politikai meggyőződések tekintetében, mert nemcsak beszélek, hanem irok is. És hogy ha Fenyvessy t. képviselő ur szives lesz elolvasni, a mit közelebbi 25 esztendő alatt iitam és a mit a közelebbi 40 év alatt irni szándékozom, meg fogja látni, hogy engem ugyanazon következetes irány vezérel és ez az irány: a magyar állam fejlődése nem a divattal változó doctrinák és jelszavak alapján, hanem történelmi legitim alapokon consolidált intézmények által. Hogy ezen iránynyal, hol választom pártállásomat, azt az én lelkiismeretem és nem a Fenyvessy képviselő ur lelkiismerete szerint döntöm el. (Helyeslés jobbfelöl.) Fenyvessy Ferencz: T. képviselőház! Személyes kérdésben kívánok szót emelni. Örülök, hogy Asbóth János képviselő ur fölébredt tekintélyének tudatára. A mi azt illeti, hogy hogyan lettem én megválasztva, arra az okot hiába keresi a képviselő ur. Az a kérdés, hogy hogyan viselem itt magamat. Én arról nem tehetek, hogy ki szavaz rám, vagy ki korteskedik mellettem? Hive vagyok a mérsékelt ellenzéki pártnak, hívebb hive vagyok, mint volt és lesz Asbóth János ur valaha bármely pártnak. A mi pedig azt illeti, hogy olvassam el müveit, kijelentem, hogy unatkozni nem óhajtván, nem fogom azokat elolvasni. (Derültség balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök és pénzÜgyminister í T. képviselőház' (Halljuk/ Halljuk!) Egyáltalában nem akarom a t. ház türelmét az előre haladott órában igénybe venni, csakis a hozzám intézett kérdésre kívánok válaszolni, és azt megelőzőleg egy megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott Fenyvessy képviselő ur azt monda és helyesen monda, hogy az, a ki ok nélkül hagy el egy pártot, nem helyesen cselekszik. De jól gondolja meg: ok nélkül; mert máskép saját soraiban is láthat olyanokat, a kiket vádolnia kellene. (Mozgás balfélöl.) De ha lehet oka annak, hogy valaki az egyik pártot elhagyja, lehet ok a másikra is, tehát lehet ok arra is, hogy valaki azt a pártot elhagyja, a melyhez ő tartozik. Ezt kívántam erre vonatkozólag megjegyezni. (Helyeslés a jobboldalon.) Az, a mire felelni akarok, nem tudom ugyan, miként függ össze a mai budget-vitával, de mégis kívánok nyilatkozni erre is, mert a képviselő ur két nevet említett. Az egyikre nézve azt kérdezte, hogy mit csinálna az a férfiú, ha ezen a helyen ülne, a másikra nézve meg azt, hogy miért nem ül most is mellettem? (Halljuk!) Az elsőre, gróf Andrássy Gyulára vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy én ezt a helyet, mig a királynak és a nemzet többségének bizalmát birom, mindenkinek nem adom át, de ha gróf Andrássy Gyula akar ráülni, neki átadom és a háta mögé fogok ülni. (Élénk tetszés jobbfelöl. Derültség balfélöl.) Fenyvessy Ferencz: Jó lesz! (Derültség. Zaj.)
