Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-13

13. or.-íágos ülés október 19, 1SS7. 87 sorsjegyet és azt igéri eladni 62 forintért oly módon, hogy előleg gyanánt űzessen a vevő 12 forintot, a többi hátralékos 50 forintot hat hónap alatt törleszsze. Mások szintén ily formán hirdetnek. Tehát az világos, hogy részletügyletekre hivja fel. Aztán az illető bankáz-tulajdonosok a törvény világos intézkedése ellenére elküldik a vidékre ügynökeiket, a kik igen jól tudják, hogy egy kanál mézzel több legyet lehet fogni, mint egy tonna ceresse], édeskés szavakkal meg fogják a könnyenhivőket, a kikkel, midőn szerződnek, az ügynökök nem kötnek réezletügyletet, hanem egy már előre kiállított blanquettát iratnak a felükkel alá. Ezen biunquetták nem egyebek, mint valóságos jogügylethamisítások, mert bennük nem arról van szó, hogy az illető szerződő fél egy vagy több sorsjegyet akar venni részletfizetésre, de a kijátszott fél azt irjaalá, hogy ő pénzkölcsönt vett az illető bankháztulajdonostól, melyet eddig és eddig köteles lefizetni törlesztés utján s a szerződő fél, a ki a blanquettát aláirta, ebben feljogosítja az illető bankháztulajdonost, hogy ez a törvény világos rendelésének ellenére, tovább elzálogosíthatja az illető sorsjegyet. Ez botrányos kijátszása a törvénynek, mert igefi könnyen megtörténhetik, hogy az illető bankhásiulajdonos elhal, vagy, a legtöbbször, csődöt mond s a kérdéses értékpapírok, melyeket a fél megvett, nem lesznek feltalálhatók a hagyatékban. Ha ezen ügyleteket pénzintézetek teszik, nincs kifogásom ellene, mert azok nyilvános számadási kötelezettség alatt állanak s ezekről tudom, hogy a váltótörvényszéknek folyton bejelentik azon értékpapirokat, melyeket ily módon eladnak. Ha tehát, t. ház, egy bankház tulajdonosa — a mint teszi is, adatokkal szolgálni fogok — ily veszélyes ügyleteket köt, megsérti a törvényt, kijátsza a közönség jóhiszeműségét s vagyonát egyenesen veszélyezteti. Ily tények alapján, azt hiszem, a t. ház méltóztatik belátni, hogy interpellatióm igazságos és jogos s ennélfogva vagyok bátor az igen tisztelt kereskedelmi minister úrhoz a következő interpellatiót intézni. (Olvassa az interpellatiát.) Interpellatio a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister úrhoz. Van-e tudomása t. minister urnak arról, hogy némely budapesti bank- és váltóház-üzlettulajdonosok úgynevezett letét- vagy előleg-ügyleteket kötnek s ezen ügyletekkel a részletüzletről szóló 1883-ik évi XXXI-ik törvényt kijátszák és a közönség vagyonát veszélyeztetik és illeték tekintetében is a kincstárt megrövidítik ? Ha van tudomása mindezekről, kérdem a t. minister urat, tett-e és mily intézkedéseket ezen j visszaélések megszüntetése végett, vagy hajlandó-e jövőre tenni? (Általános helyeslés.) Elnök I Az interpellatio közöltetni fog a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerrel. Szendrey képviselő ur nem lévén jelen, következik a belügyminister ur válasza. Báró Orczy Béla belügyminister: T. ház! Minthogy Szalay Imre és Eötvös Károly képviselő uraknak a belügyministerhez intézett interpellatiói ugyanazon tárgyakra vonatkoznak, engedje meg a t. ház, hogy mindkettőre együttesen válaszolhassak. (Halljuk!) Az interpellatiókban foglalt kérdések ebben pontosulnak össze : Van-e tudomása a belügymínisternek arról, hogy az „Egyetértés" czimu' lapnak október 4-iki számában egy levél szövege lett közzé téve, mely állítólag Somogymegye főispánja által a belügyministerhez a választások után in éztetett; továbbá, hogy valódi-e ezen levél és tmit tett, vagy mit szándékozik tenni a belügyminister, hogy az ezen levélben érintett sérelmes tények orvosoltassanak ? Bátorkodom a kérdésekre röviden ezt válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Az „Egyetértés" ezimíí lapnak említett számában a szóban levő közleményt olvastam; de én egy ilyen levélnek birtokában nem vagyok (Élénk mozgás és hosszas általános derültség Felkiáltások balfelől: Eltűnt!) és csak ha ezen levélnek eredetije elém fog terjesztetni, leszek abban a helyzetben, hogy megítélhetem, vájjon ezen levél szövege megfelel-e annak a közleménynek, mely az „Egyetértés*-ben foglaltatott. (Zajos helyeslés és tetszés johbfelol. Nagy derültség a hal- és szélső baloldalon.) És csak ez esetben lehetek aztán feljogosítva szigorú vizsgálatot rendelni &Eiránt: ki az, aki a törvény által tiltott utón magát egy ilyen levélnek jogosulatlan birtokába helyezte (Mozgása szélső lahldalon) és akkor oda fogok hatni, (Zaj a szélső baloldalon. Egy hang bal felől: Tehát létezik alevél?) hogy ott, ahol a büntető törvénybe ütköző cselekvény előfordul, az illető a kiérdemlett büntetést el ne kerülje. (Helyesés jobbfelöl.) Es ezzel tulajdonképi válaszomat befejezettnek tekinthetem. Minthogy azonban az interpellatiók egy bizonyos levélnek föltevésén alapulnak, azok után, a miket az imént bátorktodtam mondani, ezen fel te vésnek fejtegetésébe nem bocsátkozhatom, csak annyit akarok megemlíteni, hogy ha egy hasonló levél bármikor szóba jöhetne, én azt csak ugy magyarázhatnám, hogy izgalmas időkben a körülmények rendesen élesebb színekben szoktak föltüntettetni, mint normális viszonyok közt és ha ilyenkor valaki azt az óhajt fejezné ki, hogy a lakosság békéjének és a közigazgatás rendes menetétiek felzavarása egy esetleges új j választás küzdelmei által elkerülhető legyen —