Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-11

11. országos ülés október 17. 1887. 55 továbbá: az egyenlő jog mindenkire nézve, miből következik,' hogy nemcsak egyenlő törvény legyen, hanem ennek egyenlő alkalmazása is, hogy igya hatalom tökélyének ama magas kifolyása az igazság e haza minden polgárát felkarolja, mert nyilvánvaló, hogy a legjobb törvény a végrehajtás által értékére nézve sokat veszhet, ellenben a kevésbé jó törvény az által sokat nyerhet, {ügy van! Igaz!) A közérdek és pénzügyi szempont tekintetéből a közgazdasági viszonyok is nagy figyelmet és ápolást szükségeinek, melyeknek a szabad gazdászatból kiindulva, azoknak minden ágára ki kell terjedniök és melyeknél az állami gondviselésnek kiválóan oda kell iparkodnia, hogy a forgalmi eszközöknek, a hitel- és mívelődési társulatoknak támogatása és szaporítása mellett, a lehető szabad mozgás és az érdekek összhangzó egysége előidéztessék, mivel nem lehet tagadni, hogy az utak és módok a közgazdasági viszonyok ép előmozdítására és kifejlesztésére csak részben feküsznek az államhatalom és törvényhozás körében, hanem túlnyomókig magukban az érdekeltekben vannak. (ügy van! ügy van!) Á magyar szent korona elég tért nyújt népeinek szabad mozgásra, (ügy van! Igás!) kik a sors által itt együttélésre vannak rendelve, (Igaz! Éljenzés) hogy találkozzanak mindnyájan a mívelődési nagy küzdelemben, (Igaz! ügy van!) vezéreltetve a szellem legnemesebb fegyverei által a legmagasabb vívmányok, tudomány és miveltség elnyerésére, (Igaz! Igaz! Éljenzés) ezek a vetélkedés jutalmai, ezek az oltárok, melyeken a népek a haza jólétére és boldogságára a legjobb erejüket egyesülve föláldozhatják. (Helyeslés.Élénk éljenzés.) Ezen eszméktől áthatva Magyarország, mint jogi és művelt állam, azon magas polczra fog jutni és emelkedni, mely neki lehetővé teszi, hogy egyrészről a nyugotról fenyegető versenynyel sikerrel megküzdhessen és másrészről, hogy keleten mívelési küldetését teljesítse. (Helyeslés.) T. ház! Tény az, hogy nagy kérdések, melyek mint a láncz szemei fűződnek egybe, várnak megoldásra, mely megoldást a törvényhozás és a kormány szilárdsága és kitartása által, daczára a helyzet komolyságának, remélhetőleg meg fogják találni, annál is inkább, mivel a törvényhozó testület már bizonyos állandóságra jutott,mely nagyobb törvényhozói munkálatok és szerves törvények alkotására nemcsak kívánatos, hanem fölötte szükséges (Helyeslés.) Egyébiránt az állami működés észrevehetőleg egy irányban sem mellőztetik, nem kevésbé ennek igyekezete, a közmívelődést előmozdítani és a jelenkor szinvonalára emelni, (ügy van! Igaz!) de mindenesetre e czélok elérése, pénzügyünk rendezésével és javulásával egyenlő lépést kell hogy tartson, a mely pénzügyi rendezésnek teljesítése, a közterhek és közmunkák arányos felosztása mellett, a törvényhozás és kormány sarkalatos kötelessége maradt, (Helyeslés) hogy ekként a dicső múlthoz és az igéretteljes jelenhez a boldog jövő is sorakozzék a trón és haza szilárdítására. (Helyeslés.) Én részemről a kiküldött bizottság által beterjesztett javaslatot, mely ezen czélirányt nagy részben hangsúlyozza, elfogadom. (Élénk Itelyeslés. Éljenzés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve ..... Beőthy Ákos: Én, t. ház, azt a tiszteletteljes kérést vagyok bátor a t. házhoz intézni, hogy azon esetre, ha ma szólásra senki sem jelentkeznék, ne méltóztassék a vitát bezárni, hanem méltóztassék megengedni, hogy az holnap folytattassék. Magam is hozzá akartam szólni a tárgyhoz, de őszintén megvallva — bizonyosan többen is lesznek ebben a helyzetben — nem hittem, hogy a vita ma már bezárassák és ennek következtében nem is készültem el. Már pedig ez oly természetű kérdés, hogy egész készületlenül nem lehet neki menni annyival inkább, mert ma több rendbeli felirati javaslatok lettek a ház asztalára letéve, a melyek a tanácskozás substratumát képezik és a melyeket egyszeri hallásra felfogni képesek nem voltunk. Én tehát a képviselőház reputatiójának érdekében is kérem, hogy a vita holnap folytattassék, mert nem tartanám a képviselőház méltóságával és komolyságával megegyeztethetőnek, hogy egy ily fontos vita, mint a mai, egy nap alatt bezárassék. Én nem látom szükségét annak, hogy a felirati vita hetekig tartson, de az, hogy az már az első nap véget érjen, még sem felelne meg a tárgy fontosságának. (Helyeslés balfélől.) Tisza Kálmán ministerelnök: Megvallom, azt hiszem, hogy kivált akkor, midőn mindenki hangsúlyozza a teendők sokaságát és fontosságát, a képviselőház reputatiója szempontjából is aligha ítélhető meg nagyon kedvezően, ha egy, napokkal előre kitűzött tárgy felett a vitának azért kell megakadni, mert a képviselő urak azt mondják: nem készültünk el. (Tetszés jobbfelöl.) Mindamellett én nem kívánom ez alkalommal ellenezni a vitának folytatását holnap, sőt, hogy a képviselő ur annál jobban elkészülhessen, (Derültség jobbfelöl) én leszek bátor ma néhány megjegyzést tenni a hallottakra, (Halljuk! Halljuk!) Megjegyzéseimben kevésre fogok szorítkozni, mert a felett ismét vitatkozni, hogy könynyelmű volt e a pénzügyi gazdálkodás, vagy ismét vitatkozni a felett, hogy 1875-ben jobb volt-e a pénzügyi helyzet, mint ma: megvallom, ez alkalommal nem tartom időszerűnek. Több ízben volt alkalmam ez iránt nyilatkozni, lesz alkalmam hihetőleg a költségvetési vitánál is, de ezt, ismétlésekbe bocsátkozva, fejtegetni nem kívánom. Azonban természetes, az állítás igazságát ugy,