Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-35

406 35. országos tilés deezember 17. 1887. Tehát azt, hogy megkerültek az érmek, legalább is időelőtti volt constatálni. Egészen őszintén szólva, én tökéletesen tisztában voltam magammal az első pillanat óta, midőn az a bizottság kiküldetett, hogy az a bizottság természeténél fogva nem lehet alkalmas arra, hogy ily bírósági természetű vizsgálatot hajtson keresztül. Minden elismerésemmel adózom a bizottság minden egyes tagja pártatlansága, elfogulatlan sága és igazságszeretetének; de akkor, midőn a bizottság minden egyes tagját lázas izgatottság fogta el az iránt, hogy neki csak egy feladata lehet, hogy rehabilitálja a nemzeti múzeum és az Eszterházy képtár igazgatóinak becsületét: akkor ne méltóztassanak csodálkozni azon, hogy midőn a bizottság ilyen hónapokra terjedő munkával bizatik meg, 70—80—100,000 ékre menő értékek átvizsgálá sával ez nem foglalkozhatott és hogy a bizottság oly lázas sietséggel készült el munkájával, ez feltűnést keltett a közönségben. Ez igen természetes dolog. De hogy a t. államtitkár ur sem vélekedett másképen a dologról, mint ugy, hogy e bizottságnak a rehabilitatio lehetett feladata, annak fényes bizonysága az, hogy annak daczára, hogy a t. államtitkár ur előtt ismeretes volt a most kiderített lopás, mely szerint egy drága érem tűnt el, mely 3—4000 forintnyi értékkel bir és már megjárta Londont és Frankfurtot is, daczára, hogy a bizottsági acták szerint már erről a lopásról e hó 9-én nyert tudomást a t. államtitkár ur:! mégis kegyes volt megkímélni a bizottságot attól, hogy ezen lopások kiderítésével foglalkozzék, mert csak 13-án, tehát akkor jelentette már be ezt a bizottságnak, midőn Horváth Gyula urat és dr. Pereg riny János gyorsíró urat arra, hogy derítsék ki ezen lopást , már 9-én felkérte. Berzeviczy Albert államtitkár: Ezt, nem tettem! Polónyi Géza: Szívesen helyreigazítom a tévedést, de tény az, hogy ők jártak el. Már most, t. ház, midőn ilyen tényeket látok, midőn látom azt, hogy a kezelés ilyen kívánni valót hagy hátra s midőn látom azt, hogy ezen intézetben, a hol legdrágább műkincseink őriztetnek, rövid idő alatt négy ilyen nagy terjedelmű hűtlen kezelés esete forog fenn: akkor méltóztassék megengedni, hogy én saját meggyőződésemnek kifejezést adva, ezen intézet kezelése tekintetében a magam részéről megelégedve nem vagyok. Áttérek most, t. ház, a képtárra. Előre bocsa tom, t. ház, hogy a képtárban ilyen hűtlen vagyonkezelési esetek, szóval bűntények nem derittettek fel és illetőleg nem forgott fenn a bizottság előtt semmiféle ok arra, a mely a bizottságot arra indította volna, hogy ezen becsületbe vágó híreknek bármelyikét is alaposakul elfogadja. Ellenben, t. ház, az országos képtár kezelését oly sajnálatos állapotban találtam, hogy őszintén megvallva, szinte elszorult a szivem. A t. ház engedelmével csak röviden a következőket fogom elsorolni. Ha az ember bemegy a képtárba, azt kell látnia, hogy ott bizony sok kép hiányzik, le vannak véve a falról. Egy rendezési stádiumban levő képtárba megyünk be, bol a harmadik emelet hónapok óta el van zárva, egyik kép a másik hátán hever. Itt felmerül az a kérdés, milyen különös dolog az, hogy a t. igazgató ur, ki hét év óta igazgatója a képtárnak, hét év múlva és épen karácson havában, mikor a közönség leginkább látogatja a képtárakat, hogy épen most gondolta rá magát, hogy a képtárat rendezi. De, t. ház, ha az ember bemegy a képtárba és az úgynevezett dolgozószobába, a hol a drága műkincsek, kézrajzok, metszetek őriztetnek, ott az ember inkább zsibvásárhoz, mint képtárhoz hasonló zsúfolt helyiséget lát, milyen nem hiszem, hogy Európa más képtáraiban valahol előfordulna. De maradjunk a képtáráéi. A képtárban magában 1881-ből származólag van egy katalógus, de az sem felel meg a kívánalmaknak, mert ez a Kratzmann által összeállított 1866 —76-iki katalógus alapján készült. Pulszky Károly: Nem igaz, hanem saját kutatásaim alapján! Polónyi Géza : Ha saját kutatásai alapján készült, akkor 1881. óta nem méltóztatott kutatni a képtárban, (Derültség a szélső baloldalon!) mert ott nagyon sok kép restauráltatott. A t. igazgató ur"— mert ily minőségben van szerencsém itt tisztelni — a katalógusban nem találja meg azon képeket, a melyek ott voltak és másokat talál, a melyek ott nem voltak. Pulszky Károly : Azért rendezem most! Polónyi Géza: Most, t. ház, hogy a képtárban maradhassunk, constatálom, hogy 1881. óta katalógus-kiigazítás nem történt. És hogy ez nem történt, ehhez hozzáfűzöm a következőket. (Halijuk ! Halljuk!) Az országos képtár gyarapítására a vallásos közoktatásügyi minister ur évenként S000 forintot kér a képviselőháztól, a mely mostanig meg is szavaztatott mindig. A képviselő ur és a képtár igazgatója volt szíves annak idején hozzá intézett kérdésemre azt a felvilágosítást adni, hogy 1881. óta azért nem volt szüksége írj katalógusra, mert azon idő óta néhány Dürer-metszet kivételével, új kép a múzeumba nem került. Nem tudom, hogy a t. minister ur helybenhagyja-e ezt vagy sem, de mindenesetre sajátságosnak tartom, hogy az 1881. óta évenként megszavazott 2000 forint egyetlen egy izben sem fordíttatott arra, hogy az országos képtár gyarapittassék. (Egy hang szélső'balfelöl: A múzeumi képtárra fordíttatott!) Engedelmet kérek, de a múzeumi képtár számára külön összeg van megszavazva.