Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-35

402 35. országos ülés deczember 17. 1887. előadója: Van ,. iCsém a számvizsgáló bizottság nevében jelemeni, hogy a ház pénztá­rának júliustól szeptember végéig vezetett szám­adásait megvizsgálta és mind a bevételeket, mind a kiadásokat okmányilag igazoltnak találta. Az erről szóló jegyyőkönyvet van szerencsém sza­bályszerű elbánás végett a ház asztalára le­tenni. Elnök I Ki fog nyomatni és szét fog osz­tatni s annak idején napirendre fog tűzetni. Josipovich Géza jegyző: Grál Jenő, a mentelmi bizottság előadója. Gál Jenő (felvinczi), a mentelmi bi­zottság előadója: Van szerencsém a mentelmi bizottság jelentéseit párviadal vétségével vádolt Győrffy Gyula és Mikó Árpád, párviadal vét­ségével vádolt Ugron Gábor é^ Bokros Elek, párviadal körüli segédkezessél vádolt Tors Kál­mán, ifjabb Ábrányi Kornél és Grómon Dezső, magánlak sértésével vádolt Szabó Lajos, be­csületsértés vétségével vádolt Pázmándy Dénes, és becsületsértés vétségével vádolt Kende Mihály országgyűlési képviselő urak mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában benyújtani. Kérem, mél­tóztassék a jelentések kinyomatását elrendelni és azokat annak idején tárgyalásra kitűzni. Elnök: Ki fognak nyomatni és a ház tagjai közt szétosztatván, annak idején napirendre fognak tűzetni. Több jelentés nem lévén, következik az in­dítvány- és interpelatióskönyv felolvasása. Josipovich Géza jegyző : Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány, sem az inter­pellatiós könyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend szerint a vallás- és közoktatásügyi minister ur válasza Polónyi Géza és Kondóssy Ferencz képviselő urak hozzá inté­zett interpellatiójára. (Bálijuk! Halljuk!) Trefort Ágoston, vallás- és közokta­tásügyi minister: T. képviselőház! Polónyi Géza t. képviselő ur november 30-án interpella­tiót intézett hozzám a nemzeti múzeum és az or­szágos képtár ügyében. (Bálijuk! Bálijuk .^Ugyan­ezen interpellatiót ismételte dr. Komlóssj^ Ferencz t. képviselő ur, melyre szintén lesz szerencsém válaszolni. Én ezen interpellatiókra múltkor talán azonnal válaszolhattam volna, miután az illető intézetek álla­potát ismerem és mindarról, a mi a művészet, az iparművészet tekintetében itt történik, tájékozva vagyok; azonban opportunusnak tartottam nem válaszolni rögtön, hanem kívántam, hogy ezen ügy kellő utón felderittessék, valamint magokra a pa naszokra nézve ugy azon urak tekintetében is, kik ellen ezen panaszok irányítva voltak, Azt hiszem, hogy e tekintetben egyetértett velem a t. képviselő ur is, mert ha ily kérdések szóbajönnek, kell, hogy azok alaposan felderittessenek. (Helyeslés.) Ennek következtében kiküldöttem egy bizott­ságot és méltóztatik tudni, hogy nem jártam el pártszempontból vagy talán a kameraderia szelle­mében, Imnern felkértem Grünwald Béla, Irányi Dániel képviselő urakat és magát az interpelláló képviselő urat is. Megvallom, hogy ha Kondóssy képviselő ur nem nyilatkozott volna ugy, hogy ő a dologról absolute nem tud többet annál, a mit a reggeli lapokban olvasott, őt is felkértem volna s absolute semmi kifogásom sem lett volna, hogy ő is benn legyen e bizottságban. Ezen bizottság az nap, november 30-án össze jött és működött folytonosan a tegnapi napig. Meg­nézte az intézeteket, megvizsgálta ott az állapoto­kat, kihallgatta az illető igazgatókat és tiszteket s tárgyalta mindezen kérdéseket, tanácskozott és végre tegnap este kaptam meg ezen bizottság jelentését. E jelentés megezáfolja a vádakat, felderíti az állapotokat és 12 szakaszban pontosul össze annak lényege. Én örömmel olvastam el e jelentést; mert azt láttam, hogy azon állapotok, melyek iránt a hirek a városban szárnyaltak, absolute nem létez­nek és mert ezen vizsgálatból kiderült, hogy az igazgatók nem bűnösök. Sajátságos volna, ha én most el akarnám recitálni ezen hosszú jelentés tartalmát s azért arra bátorkodom felkérni a t. házat, hogy méltóztassék — azt hiszem, összefér a házszabályokkal — ezen jelentést felolvastatni, mert ebben benn van az általam mondandó és adható válasznak lényege. De még egy kérésem van, az, hogy méltóz­tassék megengedni, hogy t. barátom Berzeviczy Albert, ki úgyis a közoktatásügyi ministerium­ban államtitkár és engem igen gyakran helyet­tesít, olvassa fel e jelentést. Tulaj donképen az én feladatom volna azt felolvasni, de előre haladott koromnál fogva hangom nem oly erős, mint volt tíz esztendővel ezelőtt. (Helye lés). Elnök: T. ház! Azt hiszem, hogy a mennyi­ben interpellatióra vonatkozó válasz kiegé­szítő részét képezi a felolvasandó jelentés, méltóz­tatik beíeegyezni,hogy az felolvastassák és hogy azt Berzeviczy Albert, mint ministeri megbízott olvassa fel. (Helye-lés.) Berzeviczy Albert (olvassa a jelentést.) Trefort Ágoston, vallás-és közoktatás­ügyi minister: T. ház! Ezen jelentésben a dol­gok lényegére nézve meg van adva a válasz és ón azt hiszem, hogy ezen jelentés, valamint a t. ház és az ország, ugy a t. interpelláló urak megnyug­tatására is szolgál, mert meg vagyok győződve, hogy őket ezen ügyben semmi sem indította, csak az ügy, a művészet és országos gyűjtemények iránti érdeklődés. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom