Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-33
33. országos ülés deeíomb«r 14. !XS7. 395 lamentnek sincs semmi köze, a ministeriumnak sincs semmi köze, mert a központi választmány abban nem határozott. A miben a központi választmány határozott, az a fegyelmi eljárás tüzetes, eoneret kérdése. Akkor, midőn erről van szó, a ministerelnök ur ügyesen jár ugyan el, hogy Körmendyről beszél, de ezt már Bodóné is cselekedte valamikor (Derültség és helyeslés a sséhö baloldalon) a nélkül, hogy sikere lett volna a dolognak. Befejezem beszédemet, de egyet meg kívánok jegyezni én is, hogy a ministerelnök ur szavaival éljek. Egészen félre méltóztatott érteni felszólalásomnak egy pontját. Nem azt mondtam, hogy se házszabályokat, se parlamentet, se bíróságot, se hatóságot ne vegyünk tekintetbe, hanem keressünk orvoslást annál a férfiúnál, a kit a viszonyok az ország élére állítottak. Nem ezt mondtam. Igen is mindent vegyünk tekintetbe, a mi alkotmányunk biztosítékát képezi. De jönnek elő súlyos erkölcsi vétségek, ;; midőn az összes hatóságok nem képesek a megsértett közjogot helyreállítani, a mikor pártszenvedély, vagy szakaszok özöne útjában állanak, bog}' a megsértett jogérzetnek elégtétel adassék Olyankor kellene lenni, egy ily nagy országban egy férfiúnak, kit a viszonyok az ország élére állítottak, ki a kormánynak, a többségnek kinek vezére a pártszenvedélyeken, a szakaszokon és minden aka dályon túl kellene annyi erkölcsi érzékkel bírnia, hogy az erkölcsi vétségek vitás kérdéseiben hozzá lehessen fordulni még az ellenzéknek is. Ilyen volt Deák Ferencz, (Ügy van! a hal- és szélső baloldalon) a kitől ugy ezen mint azon ellenzék is súlyos erkölcsi, vétség eseteiben bízvást nyerhetett elégtételt még a ministerek és a többség ellenében is. A ministerelnök ur miatt pedig a magasabb erkölcsi kérdésekben összedőlhet az ország és minden intézménye, a hol neki egyetlen egy voksáról van szó, ott azzal szemben az összes erkölcsi érdek nem nyom előtte semmit. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Tiszteit képviselőház! (Sálijuk!) Eötvös képviselő urnak utóbbi felszólalására csak egy rövid, nem megjegyzést, hanem nyilatkozatot teszek. (Holljuk!) Nem. fogok a képviselő úrral most vitatkozni sem az erkölcsi érzék, sem a felett, hogy ki járt el hely esen épen ezen kérdésben is az alkotmányos elvek szempontjából? Hanem arról biztosíthatom a képviselő urat, hogy mindazon — teljes nyugalommal mondom — alaptalan vádak ellenében, melyeknek egyikével most is illetett, nem beszélek a történelemről, az nem sokat fog egyikünkről sem beszélni, hanem a közel jövőnek ítéletére, midőn még emlékezni fognak ránk, de a pártszenvedélyek már elaludtak, nyugodtan bizom azt, hogy mondja meg: volt-e erkölcsi érzékem, követtem-e azt egész politikai pályámon és vájjon az alkotmányosságnak nem tettem-e sokkal nagyobb hasznot, mint számosan azok közül, kik az elleni vétség miatt megtámadtak? (Éljenzés jobbfélöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök ur és a minister urak által az interpellatióra adott választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténi .) A ház többsége a választ tudomásul vette (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy ezen esetre vonatkozólag a magam igazolása: végett én is tegyek egy nyilatkozatot. (Halljuk!) Annyiszor hall ottani azon megjegyzést, hogy ez ügyben a ház elnöke is tehetett volna bizonyos tekintetben valamit, hogy kénytelen vagyok azok miatt, kik a házszabályokat nem ismerik, (Derültség) kijelenteni, hogy nekem absolute lehetetlen lett volna valamit tenni, (ügy van!) A házszabályok 58. szakasza ugyanis ezt mondja : „A választások ellen beadott kérvények szerkesztésénél, felszerelésénél és benyújtásánál elkövetett hamisítások eseteit a képviselőház a bíráló bizottságok jelentése folytán, elnöke útján az igazságügyminisíernek a büntető eljárás megindíthatása végett tudomására hozza." Ha a t. ház méltóztatott volna ezen eljárás szerint határozatot hozni, akkor én azt az igazságügyministernek tudomására hoztam volna ; de. én magamtól semmit sem tehettem és nekem — mint a ház elnökének — az. hogy bármely párthoz tartozó képviselő ellen üldözőként lépjek fel, hivatásom nem is lehet. Ezt kötelességem volt kijelenteni. (Helyeslés.) Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. Azt hiszem, t. ház, hogy miután több tárgy van még, melyeket a t. ház a szünetek beállta ellőtt, tegnapi határozata, alapján elvégezni akar, legczélszerfíbb volna, ha a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésben először is megválasztatnék a horvát országos bizottságnak 8 tagja, a. véderő bizottságban hiányzó egy tag, az igazoló bizottságban Literátv Ödön elhunvta folvtán hiányzó egy tag, még pedig, azt hiszem, hogy ezen választások egy névsor olvasással egyszerre történhetnének, (Helyeslés.) Továbbá czélszerü lenne a közlekedési bizottságnak a vicinális vasutakra vonatkozó jelentéseit, melyek 50—59. számok alatt vannak kinyomatva és a * ház tagjai közt szétosztva szintén a holnapiülésen tárgyalás alá venni, minthogy ezen jelentések különben is a ház által rendszerint, csak tudomásul szoktak vétetni. (Helyeslés.) Azonkívül van még három mentelmi ügy, jelesen Pázmándy Dénes, Szabó Lajos és Vadnay 50*
