Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-30
30. országos ülés deezember 10. 1887. 33 j egy ország nyugdíjat ád bármely egészséges és gyermektelen, vagy kevés gyermekkel biró egyénnek, mindenesetre az oly apának, vagy anyának, a kinek 10 vagy több gyermeke is van és rászorul az állami segélyre, annak segélyt adhatnánk. Azonban engedje meg t. képviselőtársam, nem szeretném először azt, hogy a nyugdíjazás kérdésében és épen, a mint itt előadatik, a nyugdíjnak kegyelem utján való felemelésére a vitatkozások azon gyakorlatot idéznék elő e házban, hogy itt e házban kezdeményeztetnék egyes egyének nyugdíjának kegyelem utján való felemelése. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem is akarok bővebben kiterjeszkedni a nyugdíjazás kérdésére. Higyje meg t. képviselőtársam, azon elviselhetetlen teher közepette, melyben 8—12 gyermekkel biró szegény földmives polgár van, ki szinte alig bírja gyermekeit nevelni, ruházni, sőt még csak élelemmel is ellátni, a nyugdíjazásoknak kegyelem utján való felemelését egy politikai testületbe vinni, én legalább helyén valónak nem tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ép ezért kérem a t. képviselőházat, hogy eltekintve a legfőbb esetektől, — tudom én — volt eset rá, midőn e képviselőházban országosan elismert érdemu férfiak irányában indítványoztatok ilyes valami, de ez csakis egy évtizedben, vagy 3 — 4 évtizedben előforduló eset, hagyjuk ez esetet addig, a mig az állam e nyugdíjazásra nézve szabályait nem tökélyesíti s ne engedjük, hogy a képviselőházban ily szokás gyakorlattá váljék. Óhajtom, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslata fogadtassák el. (Helyeslés.) Körösi Sándor: T. ház! Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. (Zaj. Eláll! Halljuk!) Az előttem szólt t. képviselő ur ugy adta elő a dolgot, mintha én a nyugdíj f kegyelem utján való felemelését kértem volna. Én nem kegyelem utján, hanem jogi indokokból és humanisticus szempontokból kértem. Ezt akartam előadni és csak azt kívánom, hogy a képviselő nr továbbra is tartsa meg azt a jóindulatát és ne támogasson semmiféle oly indítványt Elnök (csenget): Ez nem tartozik ide. Körösi Sándor: Csak azt akarom mondani, hogy ne jöjjenek azután ide oly indítványokkal, melyek az államháztartás terhére esnek. Elnök: A kérvényi bizottság határozati javaslatával szemben Körösi képviselő ur azt indítványozza, hogy a kérvény figyelembe vétel végett kiadassák a kormánynak. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a kérvényi bizottság ama határozati javaslatát, hogy a kérvény visszavehetés czéljából a ház irodájában tétetik le, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : A szegedi kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészség segéd- és kezelő-személyzete fizetés- és lakbérilletmények felemele'sét, illetőleg drágasági pótlék engedél yezését # kéri. Gajáry Ödön előadó: T. ház! A kérvényi bizottság határozata a következő: „Vonatkozással az 1888. évi állami költségvetésre, kiadatik a képviselőház pénzügyi bizottsáérának." Gr. Tisza Lajos: E kérvényt benyújtani nekem volt szerencsém. Tettem azon meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a képviselőnek kötelessége a kerületéből hozzá benyújtás végett küldött ilyen kérvényeket, ha azok alakilag helyesek, még az esetben is benyújtani, ha tán a kérvény érdemét illetőleg és annak elintézésére vonatkozólag nem tartja is az időpontot jól megválasztottnak. Különben nem én vagyok az első e házban, a ki a figyelmet általában felhívja az államhivatalok segéd- és kezelő-személyzete fizetésének igen is mérsékelt voltára. A mai igényeknek megfe]előleg az illetők e szerény fizetésekből legnagyobbrészt csak ugy képesek megélni, ha hivatalon kívüli óráikat mellékfoglalkozás utján tudják értékesíteni. Ez természetesen vidéki városokban sokkal kevésbé történhetik meg, mint a fővárosban. Van tehát némi alapja annak, hogy a vidéki hivatalok mellett alkalmazott kezelő és segédszemélyzet kérvénynyel fordul ide az iránt, hogy esetleg némi segélyben részesittessék. Mint előrebocsátottam, alig tartom az időpontot alkalmasnak arra, hogy ez a kérvény most kedvezőleg intéztessék el. Kötelességemnek tartottam azonban ezúttal is a ház figyelmét felhívni arra, hogy talán alig van állomás az állam által fizetett tisztviselői állomások között, a mely inkább igényelhetné azt, hogy a legelső alkalommal lehetőleg javittassék helyzete, mint az, melyet a kérvényezők elfoglalnak. Különben elfogadom a kérvényi bizottság javaslatát. (Helyeslés.) Elnök: A kérvény tehát a pénzügyi bizottságnak adatik ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Báró Friesenhof Gergely, a nyitravölgyi gazdasági egylet agrar-meteorologiai observatoriumának főnöke az observatoriumnak évi államsegélylyel való ellátását kéri. Gajári Ödön, a kérvényi bizottság előadója: A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő : „Kiadatik a földművelés-, iparés kereskedelmi magyar királyi ministernek." Elnök: Kiadatik a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministernek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Esztergom megye közönsége felir az Esztergom, Komárom, Hont, Bars, Nyitra, Trencsén, Pozsony, Mosón és Győr megyék területére engedélyezett borászati vándortanítói állás fen tartása iránt. Gajári Ödön, a kérvényi bizottság •42*
