Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-29

29. orsBágos ülés dewember 9. 1SS7. 333 melyre a gyümölcsmust megadóztatásából számítani lehet. A kormány mielőtt felvette ezen szakaszt a javaslatba, puhatolódzott e tekintetben, hogy minálunk számba vehető-e a gyümölcsmust fogyasztása. Az egyes pénzügyi igazgatósági kerületekből jöttek ilyen adatok, amelyekből azt ;i következtetést lehet vonni, hogy miután különösen az ország nyugati megyéiben nemcsak, hogy nagy mennyiségben űzik a gyümölcstermelést, hanem az mindig növekedő irányt mutat, a gyümölcsmust concurrentiát csinál a bornak. Kagyon természetes, hogy oly positiv adatokat, a melyek alapján a kormány azt mondhatná, hogy ennyi volt a fogyasztás, ennyi lesz tehát a jövedelem, gyűjteni nem lehetett, mert semminemű statistikai adat e tekintetben nincs, hanem — a mint mondom — azt a consequentiát a jelzettekből lehet vonni, hogy a gyümölcsmust a borfogyasztásnak csak concurrentiát csinál, sőt tovább megyek, az egyes községek adó átalányának megállapításánál az is történt, hogy mindent a gyümölcsborra toltak, azt mondván, hogy jelentékenyen alább szállott a jövedelmezés, mert a gyümölcsbor fogyasztása igen nagy. Tehát nem egészen bizonytalanul mentünk bele e kérdésbe, hanem belementünk, ha nem is pénzügyi eredmények által indíttatva — mert nem pénzügyi eredményt akarunk ezen szakasz által elérni — hanem közgazdasági eredményt, tudniillik azt, hogy a borfogyasztásnak concurrentiát ne csináljon a gyümölcs-must növekedő 'előállítása. A mi előttem szólott Czirer képviselő ur ellenvetését illeti, hogy ez morális szempontból is kifogásolandó, mert a pálinkaivást fogja elősegíteni, erre csak azt jegyzem meg, hogy a gyümölcsmust és a pálinkaivás közt még sok fokozat van, mielőtt valaki egyenest a pálinka ivásra adná magát. Egyébiránt nem is oly helyeken fogyasztatik e termék, a hol a pálinkaivás aggasztó mérveket ölthetne. Végre utalok arra, a mit már a minap a t. ministerelnök ur mondott, hogy ha a szeszadóra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztetik és az adótételeket ismerni fogják, ne méltóztassanak azt felhozni, hogy azok oly magasak, hogy a többi fogyasztási adókkal nem állanak arányban. (Közbeszólás a szélső baloldalon: De bizony fel fogjuk hozni. Derültség jobbfelőL) Tagadom továbbá, t. ház, hogy e szakasznak visszahatása lenne a gyümölcstermelésre, mert ennek a gyümölcstermeléssel semminemű összefüggése nincsen. Mi itt nem a gyümölcstermelést, hanem a gyümölcs-mustot akarjuk megadóztatni. (Ugy van! jobbfelöl.) Ez pedig a mint Eötvös Károly képviselő ur nürnbergi példájával elismerte, nem itt benn az országban gyártatik, hanem a külföldről hozatik be. A kérdés tehát az : hogy különösen önök, a kik oly melegen szólaltak fel a bortermelés érdekeinek megóvása szempontjából, most, midőn arról van szó, hogy egy oly italt adóztassunk meg, a mely a borgyártás terén nagy hódításokat tesz és a mely nem idebenn termeltetik, hanem kívülről hozatik be, miképen szólalhatnak most fel ez ellen és ezen eljárásukat mikép tudják összeegyeztetni. (Tetszés jobbfelól.) Ezeket voltam bátor, t. ház, felhozni, kérvén a t. házat, hogy az eredeti javaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelól.} Szentkirályi Albert: Én, t. ház. e szakaszhoz inkább stylaris szempontból kívánok szólani. (Halljuk! Halljuk!) Ha már e szakaszt megszavazni méltóztatnak, akkor kívánatos, hogy tisztán láthassuk, hogy az tulajdonképen mit jelent, nehogy ebből félreértés támadhasson. A mennyire én tudok magyarul, mustnak a bor vagy gyümölcs azon levét nevezik, a mely még nem ment a forráson keresztül. Ellenben bornak nevezik mindazt, a mi már forráson keresztül ment. Ha tehát itt a gyümöícsmust kifejezést fogadjuk el, beállhat az a félreértés, hogy nem tudjuk, hogy a kiforrott vagy ki nem forrott gyümölcslét akarjuk-e megadóztatni vagy nem. Ennélfogva én azt vagyok bátor indítványozni, hogy ha e szakaszt elfogadni méltóztatnak, tisztán tétessék ki „gyümölcsbor". Különben én a szakaszt nem fogadom el, hanem járulok Czirer Ákos t. barátom javaslatához. (Helyeslés szélső balfelől.) Elnök: Szólásra senki sem lévén fejegyezve, a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Azon positiv indítvány ellen, melyet Szentkirályi Albert képviselő ur tett, nekem nincs kifogásom, mert csakugyan azon fogalom értetett, a melyet közönségesen gyümölcsbornak neveznek. Hogy tehát minden tévedést kizárjunk, lehetne e kifejezés mellett: „gyümölesbor" zárjel közt e kifejezést is használni „must", mert ugy vagyok értesülve, hogy némely vidéken gyümölcsmustnak, más vidéken pedig gyümölcsbornak nevezik. Ha tehát ez a, tényleges viszonyoknak megfelel, akkor fel lehet venni az egyiket is, meg a másikat is. Különben, t. ház, tökéletesen egyetértek Szentkirályi t. képviselőtársammal arra nézve, hogy a czél az volt, hogy ezen ital adóztassék meg. Én tehát értesülésemhez képest a kettős kifejezés felvételét javaslom. Eötvös Károly: Én csak a t. előadó urnak módosítványához vagyok bátor szólani, mert annyi bizonyos, hogy a mustot is, meg a bort is megadóztatni nem lehet, mivel e kettő, habár egyik a másikból származik, különböző dolog. A mustnak külön felvételét és a mikor borrá válik, a bornak külön felvételét engedi meg a magyarázat vagy formulázás, melyet az előadó ur javasol. Akárminek nevezik vidékenként — akármint a pénzügyi bizottság — mert magyarul beszélni nem 41*