Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-26

or ,- '2S. or>zág«s ülés < nem tudom és ilyen vitatkozási modor után el- ] fogadni semmit soha nem fogok. (Helyeslés és de- l •rültség a jobboldalon.) Horváth Gyula: T. ház! Ugron Gábori t. barátom beszéde alatt nem voltam a teremben, j de hallottam, hogy rám hivatkozott, hogy én j tudom, hogy őrgróf Pallavicini pusztaszeri bir- \ tokánál minő eatasteri kedvezés fordult elő. Ugron Gábor: Azt mondtam, hogy a jószágigazgatója eatasteri biztos lett és mint ilyen beesülte a birtok eatasteri jövedelmét. (Zaj.) Horváth Gyula: Mindkét dologra el fogom mondani a legnagyobb készséggel a mit tudok. (Halljuk.) Én ismerem Pallavicini őrgrófoak pusztaszeri pusztáját, valamint ismerem Kecskemét városának a pusztáját is. A kettő között a különbség a következő. Pallavicini őrgróf pusztája legnagyobb részben legelő és erdő, mig Kecskemét városának pusztája legnagyobb részben szántóföld. A növelési ágak szerint tehát különbség van. (Derültség jobbfelol.) Egyebet nem tudok, azt sem tudom, hogy a eatasteri jövedelem lejebb szállitíatott-e, vagy felébb emeltetett-e, hanem ezt tudom, mert láttam. A másik pedig a mi Pallavicini őrgróf jószágigazgatóját illeti, erre vonatkozólag szintén bátor vagyok felvilágosítást adni. (Halljuk! Halljuk!) Pallavicini őrgróf jószágigazgatója egészen 1882-ig bezárólag Szeged városának voltfőügyésze s akkor lépett Pallavicini őrgróf szolgálatába; az én tudtomra s azt hiszem, senkinek tudtára soha semmiféle eatasteri hivatalt nem viselt. (Nagy derültség és felkiáltások a jobboldalon: Nagyon alapos volt!) Még egyet leszek bátor felhozni, a mit felszólalásom elején elfelejtettem. A különbség a kecskeméti puszta és Pallavicini őrgróf pusztája közt az, hogy az utóbbi a Tisza felé fekszik, tehát annak egy része egyszersmind a Tisza áradatával szemben is védi azt az egész területet. Végül pedig minthogy épen Pallavicini őrgrófnak neve említtetett, még egyet tartok itt szükségesnek az igazság érdekében elmondani. (Halljuk!) Pallavicini őrgróf volt az, ki 1879-ben, mikor Szegedet az árviz katasztrófa érte, a társulatnak 300,000 frtnyi adósságából 160,000 forintot, a mely összeg Szeged városát illette volna, készséggel kifizetett. Olyan egyénről, a ki akkor, midőn az országnak egy nagy magyar városát ily veszedelem éri, 160,000 frtos áldozatot hoz érte, én feltételezni nem tudom, hogy a törvény kijátszásával kedvezményekre speculáljon. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Ugron Gábor: Ilyen határozott ezáfolattal szemben egyebet nem tehetek, minthogy arra kérjem a tisztelt házat, hogy ítéletét függeszsze föl addig, mig alkalmam lesz a részletes adatokat is eescember 5. 1&87. megszerezni. Addig pedig kérem a tisztelt házat, hogy a mit mondtam, ugy tekintse, mintha nem is mondtam volna. (Derültség a jobboldalon. Zaj.) Thaly Kálmán: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Az igen tisztelt ministerelnök ur szíves volt — nem tudom — félreérteni vagy félremagyarázni szavaimat. Kérem a tisztelt ház türelmét, hogy egy pár szóval helyreigazíthassam. (Halljuk!) Nem vagyok annyira elbizakodott, hogy azt állítottam volna, vagy állítani merném magamról, a mit a ministerelnök ur talán félreértve számba adott, mintha magamat valaha azonosítottam volna a tudományos akadémiával. Hivatkozom a gyorsírói jegyzetekre, én csak azt mondtam, hogy az akadémiának igen szerény, bár harmadik évtized óta talán nem épen szorgalmatlan tagja vagyok. Ez nem mutat arra, hogy azonosítanám magamat egy oly nagy tekintélyű intézettel, melynek csak parányi része vagyok. Gyanúsítással vádol a tisztelt ministerelnök ur és méltóztassék megengedni, hogy e súlyos vádat magamról egy pár megjegyzéssel elodázhassam. (Halljuk!) Horváth Gyula tisztelt barátom kijelentette kérdésemre, hogy nem reám értette, a mit mondott. Tisztelettel tudomásul veszem kijelentését és nincs szavam hozzá. De a t. ministerelnök ur ugy hiszem reám vonatkozott beszédében. Említettem a honti esetet, említettem gróf Széchényi esetét, említettem egy általános dolgot, azt ismételni jogom sincs, nem is akarom. A honti esetre vonatkozólag felszólalt Horváth tisztelt, képviselőtársam, a ki alapjában igazolta szavaimat azzal, hogy a honti ellenzéki kerület adóját csakugyan felemelték, nem mondom azért, mert ellenzéki; de tény, hogy felemelték, a másik kettőét pedig lejebb szállították. így, mit állítottam, alapjában igaz. A Széchényi-birtokokat illetőleg az adatok, melyeket Barla József számszerűleg igazolt, részben igazak. Maga a ministerelnök ur bevallotta, mikor elmondotta, hogy felemelték egyik-másik helyen az adót. Tehát nem gyanúsíthattam. Hivatkozom arra, hogy azt is mondottam „véletlenül", ismételve mondottam „ véletlenül". Engem tehát rossz szándékkal — mint a ministerelnök ur kifejezte — senki sem gyanúsíthat, annál kevésbbé, miután hasonlattal élve, a mamelukokat galamboknak neveztem, pedig ezek a legártatlanabb madarak. (Derültség balfelól.) Wekerle Sándor; T. ház! Egy személyes kérdésben vagyok bátor pár perezre igénybe venni a t. ház szives türelmét. (Halljuk!) Thaly Kálmán képviselő ur igen rossz néven vette azt, hogy én a múlt ülések egyikén az ő história irói képességét támadtam meg. Erre nekem csak az a megjegyzésem, hogy a támadást nem