Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-24

518 25. oiSEágo* ülés düezember i. 1SS7. majd törvényerőre fognak emelkedni, újonnan adja ki, hogy ngy a közegek, valamint a közönség az egyöntetű jövedéki eljárásra vonatkozó törvény — illetőleg szabálygyüjteménynyel birjon, mert ez meg fogja könnyíteni az érdekelteknek saját érdekeik védelmét. Egyúttal bátor vagyok itt is egy stylaris módosítást ajánlani; t. i. az első sorban kétszer fordul elő ezen szó: „törvényezikk* és ez az első helyen kihagyható volna. Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 30. §. az előadó ur által ajánlott irályi módosítással elfogadíatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 3i. §-t). Beöthy Algernon jegyző: Görgey Béla! Görgey Béla: Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni azon körülményre, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz intézkedést az iránt, hogy a törvény mely időpontban lépjen életbe, ha esak a törvényjavaslat 28. §-át nem tekintjük olybá, melyből vélelmezhető, hogy életbeléptetési időpontul a törvény kihirdetésének napja szándékoltatik. Miután, nézetem szerint, a törvény tökéletességéhez tartozik az, hogy annsk hatályba lépte precisiroztassék, bátor vagyok a 31. §-hoz a következő módosítást ajánlani. A törvényjavaslat 31. §-ának első bekezdéséül tétessék: „Jelen törvény annak kihirdetése napján lép hatályba," Bátor vagyok azonban megjegyezni, hogy ha ezzel ellentétben oly módosítvány tétetik, miszerint az életbeléptetés határnapjának megállapítása a pénzügyministerre bizassék, ez esetben ahhoz készségesen hozzájárulok s ehhez képest módosítványomat vissza fognám vonni. Bárdai Sándor jegyző (olvassa a módosííványt). Hegedüs Sándor előadó: Van egy általános törvény a törvények életbeléptetési idejére vonatkozólag, mely azt mondja, hogy olyan törvény, melyre nézve külön életbeléptetési határidő nincsen megállapítva, a törvénytárban való megjelenésétől számított 15 nap alatt lép életbe. Azt hiszem, t. képviselőtársam meg lesz nyugtatva az által, hogy ha ennek a törvénynek életbeléptetésére nézve szintén ez a határidő tartatik meg. Görgey Béla: Visszavonom módosítványomat. Elnök: Görgey Béla képviselő ur visszavonja módosítványát és igy a 31. §. változatlanul elfogadfcatik. Görgey Béla : T. képviselőház! (Halljuk!) Habár letarolt mezőre lépek, midőn a részleteiben letárgyalt törvényjavaslathoz kívánok szólni, de tegnap Polóuyi Géza t. képviselő ur azt mondta, hogy tudtával a saját használatrai dohánytermelőknek egy évi határidő engedtetik dohányuk elhasználására. Utána néztem, hogy hol foglaltatik etsen intézkedés, de rájönni nem tudtam; pedig nézetem szerint, t. képviselőház, ez igen lényeges és fontos kérdés, mely szükségkép kell, hogy ezen törvény keretén belül nyerjen elintézést; először azért, mert személyekhez kötött jogokat, implicite kötelmeket tárgyaz, másrészről, mert nem kellőleg elintézve, vagy el nem intézve visszaélésre, másrészt zaklatásokra vezet, harmadszor és végül pedig azért, mert ugy a hogy én képzelem megoldrmdónak a kérdést, az államkincstár részbeni megterheltetéséről is volna szó és ezen indokoknál fogva ezen kérdést a pénzügyi kormány eljárásának loyalitása iránt viseltetett minden bizalmam mellett sem vélem helyesen az életbelépteíési rendelet fonalán megoldhatónak. A kérdés az, t. ház, mi történik az olyan dohánykészletekkel, a melyek akár saját használatra való termelésből, akár pedig az 1876: IV. t.-cz. 6. §-án alapuló visszaváltási jogból veszik eredetüket és ez időszerűit még el nem fogyasztattak. Természetszerűleg az ily dohány jogszerű birtokosai meg nem foszthatok azon joguktól, hogy a fogyasztási illetéket helyettesítő termelési engedélyi díj avagy visszaváltási összeg lefizetése mellett visszatartott dohánymennyiséget legalább bizonyos korlátolt határidőn belül el ne fogyaszthassák. Másrészt az sem engedhető meg, ha csak a törvény első szakaszának fisealisintentiót veszélyeztetni nem akarjuk, hogy e jogukkal az illetők a végletekig élhessenek. Miután végül azt sem tartanám igazságosnak, hogy ha ezen, a fogyasztásra kiszabandó határidőn túl még fenmaradó dohány, melyért a fogyasztási illeték egyik vagy másik módon már lefizettetett, akár használatlanul megsemmisíttetnék, akár ingyenesen szolgáltatnék ki az államkincstárnak, mert ez által az illetők károsodnának : igazságosnak és méltányosnak tartom, hogy az említett feleslegben maradó dohány, ! a mennyiben a dohányregie által amúgy is felhasználható, bizonyos ellenérték lefizetése mellett az államkincstár javára bevétessék. Ehhez képest bátor vagyok a következő szakasz felvételét a törvényjavaslatba ajánlani, ugy vélekedvén, hogy annak intézkedései további indokolásra nem szorulnak: r „Átmeneti intézkedések. 32. §. Az ezen törvény hatályba léptéig saját használatukra dohányt termelők, valamint mindazok, kik az 1876. évi IV. t.-cz. 6. §-a értelmében dohány visszatartási jogukkal éltek, jogosítva vannak, hogy e czímeken szerzett, készletben levő dohányukat, jelen törvény életbeléptétől számított egy év alatt elfogyaszthassák. Kötelesek azonban dohány készletüket jelen törvény életbe lépte utáni egy hó alatt a nekik hivatalból kézbesítendő s nem rendeletileg megállapítandó szövegű űrlapra, mennyiségileg pontosan, az első fokú pénzügyi hatóságnál bejelen-