Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-23

196 23. országos ülés deczember 1. 1887. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Josipovich Géza jegyző (olvassa): „Módosítvány a 3. §-koZ; beadja Néppel Ferencz. A 3. §. első sorában e szavak után: „a termelő köteles ugy az elvetendő mag, mint a palánták kiültetése" betoldandók e szavak: „valamint a földterület előkészítése, úgyszintén a simítás és csomózás/' Polonyi Géza: T. ház! E szakasz második bekezdésében ezen kifejezés használtatik; „a kik a dohányt rendetlenül kezelik." Ennek a kifejezésnek egyúttal büntető sanctiójais van, amennyiben az ilyenek a dohánytermelésből kizárhatók. Panasz emeltetik e törvényjavaslat ellen általánosságban, hogy könnyen alkalmat szolgáltathat a zaklatásra. Nem hiszem, t. ház, hogy a codificationalis szempontból bárki is ezt a szót: „rendetlenül kezelik" helyesen használhatná, mert ez oly tág értelmű, hogy a legcsekélyebb dolgoknak minden nemét alája lehet vonni, ha valakit zaklatni akarnak. Azt hiszem, a t. minister urnak és a bizottságnak is az volt az intentiója, hogy a szabályokkal ellenkező módon ne történjék a kezelés. Én tehát, t. ház, a második bekezdéshez indítványozom, hogy ez a szó: „rendetlenül", hagyassék ki és tétessék helyette: „a pénzügyministerium által kibocsátandó utasításokkal ellenkező módon". (Ellenmondások balfelől. Félkiáltások: Szabályellenesen!) Nem bánom, de az mindenesetre helytelen, hogy a „rendetlenül" szó legyen benne, mert ez alá az is vonható, ha valaki nem rendesen teszi ÍX dohányt rakásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Balogh Géza jegyző {olvassa) : Módosítvány a 3. §-hoz, beadja Polónyi Gréza. A második sorban ezen szó: „rendetlenül" hagyassék ki és e helyett tétessék : „a pénzügyministerium által kibocsátandó utasításokkal ellenkező módon." Bujanovics Sándor: T. képviselőház! Én is bátorkodom e szakaszhoz egy módosítást benyújtani, mely egyáltalában nem áll ellentétben a '] törvényjavaslat iutentiójával. ! A 2. §-ban az mondatik, hogy azok, a kik j dohányt termelnek, a termelésből kizárhatók, ha a dohány között más növényt is termelnek. A magam részéről is helyeslem azon intézkedést, hogy a dohány között semminemű, a dohány minőségére ártalmas növény ne legyen termeszthető. Azonban eddig is szokásban volt és megengedtetett, sőt egyes dohányfelügyelőségek egyenesen utasították a termelőket arra, hogy az egyes dohányterméseket egymástól elválasztó vonalon védnövényt, vagyis czirokot termesszenek, a mely magasra nőivén és a szél ellen védfalat képezvén, csakis jótékony hatással van a dohány minőségére. • Lehetnek ugyan t. képviselőtársaim között olyanok, a kik azt hiszik, hogy ez benne van a törvényjavaslatban, a mennyiben itt az mondatik, hogy azok, a kik „a dohány között" más növényt termelnek. De én azt hiszem, hogy ez nem egészen világos és szabatos kifejezés és czólszerű ezt a törvényben világosan és szabatosan kifejezni. Ugyanazért ajánlom módosításomat, mely a következő (olvassa): A 3. §. második bekezdésének második sorában előforduló „más veteményeket termelnek" szavak után tétessenek a következők: „kivéve az egyes termelők, vagy dohánykertészek részleteit elválasztó vonalra czirokot". Ez, azt hiszem, nem ellenkezik a törvényjavaslat intentiójával, ajánlom elfogadásra. Gulner Gyula: T. ház! Azon eszmét, melyet t. barátom felvetett, magam is helyeslem, azonban azt gondolom, hogy ő kevesebbet mondott, mint e tekintetben mondani kellene, mert a kik dohánytermeléssel foglalkoznak, tudják, hogy például harmadéve as a tilalom, hogy a „dohány közé semmiféle növényt nem szabad ültetni" oly magyarázatokra adott okot, a mely épen a dohány minőségére volt káros következménynyel, mert az egyes kertészek vagy kisebb termelők úgynevezett dohányhasábjai közé, melyek nem igen szoktak szélesebbek lenni 8—10—12 ölnél, az egész föld hosszában megtiltották minden növénynek, tehát a szélfogó növénynek ültetését is. Ebből az következett, hogy aránytalanul sokkal több rongyos levél lett, mint azelőtt. De itt meg kell jegyeznem, hogy dohányvédő növényül nemcsak a czirok alkalmas, mert gyakorlatból mondhatom, hogy ezenkívül még a kukoricza és a tányérrózsa is igen jó szolgálatot tesz. Én tehát egy általános kifejezést óhajtanék tenni, a mely az egyes vidékeknek fenhagyná a szabadságot, hogy milyen szélfogó növényt ültethessenek, vagyis, hogy mely növények vétessenek ki a tilalom alól. Ugyancsak a második bekezdésnek van egy kitétele, tudniillik a határidő június 20-áig, e helyett Julius 1-je volna teendő. Hegedüs Sándor előadó: Julius 5-ike! Gulner Gyula: Julius 5-ikét még inkább szeretem. De a negyedik sorban van egy talán lényegesebbnek látszó módosításom. Lényegesnek látszónak mondom azért, mert a szöveg esetleg félreértésekre és helytelen következtetésekre adhatna okot. Itt az mondatik, hogy a dohánytermelésből kizárandók, a kik a dohányt a jövedék kárára csalárdul csomózzák, valamint azok is, a kik tarlatom nélküli, gyártásra előnynyel nem használható anyagot termelnek. Ha ez úgy értetik, hogy