Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-23

23. országos ülés deczember 1. 1887. 193 a t, ház méltóztatnék elhatározni, hogy a módo­sítvány értelmében, a hol a „simító ház" kifejezés előfordul, a mint hogy a következő bekezdésben is lesz szó róla, mindenütt a „külön simító helyi­ség" szó illesztessék be. (Helyeslés.) Elnök: Ha a Grecsák Károly és illetőleg Domahidy István képviselő ur által előterjesztett módosítványok elfogadtatnak, akkor természetes, hogy a hol a „simító ház" előfordul, helyébe min­denüvé „külön simító helyiség" kifejezés fog tétetni. Első kérdésül tehát az eredeti szöveget teszem fel s ha ez nem fogaűtatik el, akkor Grecsák képviselő ur módosítványa s ezután Domahidy képviselő ur almódosítványa fog következni. (He­lyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e a t. ház, a szö­vegben előforduló ezen kifejezést „simító ház" változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem tartatik fenn. Miután ez nem tartatik fenn, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Grecsák Károly képviselő ur által javaslatba hozott .„simító helyiség" kifejezést el­fogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténih.) A többség a Grecsák képviselő ur általjavasolt kifejezést nem fogadja el. Kérdem már most a t. házat, méltóz­tatik-e a Domahidy István képviselő uraltál javas­latba hozott „külön simító helyiség" kifejezést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik és igy oda, a hol a szövegben e szó ,,simító ház" fordul elő, min­denüvé „különj simító helyiség" kifejezés fog tétetni. Következik most Almásy Sándor képviselő ur módosítványa. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a módosítványt nem fogadta el. Következik a 3-ik bekezdés. Josipovich Géza jegyző (olvassa). Neppel Ferencz: T. ház! A mint már az általános vitánál is volt szerencsém kifejteni, igen fontos érdek, hogy ugy a kincstár, valamint a külföld is jó anyagot kapjon, tehát hogy mindkét irányban csak arra alkalmas jó területeken ter­mesztessék. De hogy azután azon jó területeken mindkét irányban miért ne lehessen termelni, annak szükségét egyáltalában nem látom be. A felügyeleti rendszer mindkét irányban tökéletesen azonos, a csempészet elleni óvintézkedések tökéle­tesen azonosak, nemcsak a kincstár, hanem a kül kereskedelem részéről is. Hogy egy és ugyanazon KÉPVH. NAPLÓ 1887 — 92. I. KÖTET. termelőnek ne lehessen egy vagy szomszédos határok területén mindkét irányban termelni, azt tökéletesen helyeslem: mert igy kicserélések fordulhatnának elő, de hogy külön termelők el­különített területeken ne kaphassanak engedélyt ugy a kincstár, valamint külkivitel részére, azt helyesnek nem tartom; az által sokaknak minden czél nélküli nagy megkárosítása okoztatnék. Azért bátor vagyok módosítványomat elfogadásra aján­lani. (Helyeslés.) • Josipovich Géza jegyző (olvassa) : A má­sodik szakasz negyedik bekezdésének második sorában előforduló azon ssó után „engedély" tétessék: „kivéve ázó*! esetet, ha kétnemű ter­melés egészen elkülönített külterületen történik". Hegedüs Sándor előadó: T. ház! E mó­dosítvány a dolog érdekében elfogadható, a mennyiben csakugyan nagy határokban például előfordulhatnának, ugy a külkivitelre, mint a bel­földi eladásra a kincstár számára termelők; hogy ez lehetetlenné ne tétessék, szükséges ezt a javaslatban kitenni. S azt hiszem, miután Néppel képviselő ur módosítványa ezt foglalja magában, tehát elfogadható. Elnök: Szendrey Gerson képviselő ur kivan szólani. Szendrey Gerzson: T. ház! A második szakasz negyedik bekezdésének harmadik sorában előforduló ezen szavak után: „a kincstár és ki­vitele részére" az „is" szót kívánom beszúratni és a következő: „semmi szín alatt" szavakat kérem töröltetni, a mikor is ezen szakasz negyedik be­kezdése ekként hangzanék: Egy község határában lehetőleg csak vagy a kincstár számára, vagy pedig csak a külkivitelre adható termelési engedély; ugyanazon termelő egy vagy egymással határos két különböző köz­ség határában a kincstár és kivitel részére is kaphat termelési engedélyt." El fogom mondani indokaimat is. Az állam­nak mindenesetre érdekében van, hogy az egyes termelők érdekei összeütközésbe ne jöjjenek az állam érdekeivel. Már pedig az általam javasolt módosítás folytán nemcsak összeütközés nem jő létre az állam és az egyes termelők között, hanem ellenkezőleg érdekeik teljesen összefügg­nek. Például Péternek birtoka van A. és B. köz ­séffben. A-ban e bekezdés első része értelmében csak a kincstár részére kap termelési engedélyt és meglehet, hogy B-ben csak külkivitelre. Már most föltéve, hogy mind a két talaj egyformán alkalmas, nem látom be, miért ne kaphatna az illető mind a két egy határban levő birtokára nézve termelési engedélyt, a kincstár és a kivitel részére is. Módosítványom tehát a következő: 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom