Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-21

SÍ. imtfM Klfe november üt. 1SST. 147 mázsa dohány után 6.37 kr. Ez a 1885. évi hivatalos j gtatistikai adat, mert egy a kiviteli kereskedés tervezett megszüntetése ellen irt, tehát a kiviteli kereskedés által befolyásolt röpirat szerint e haszon métermázsánkint 15 frtra van téve, mi valószínűbb is. Könnyen kiszámítható tehát, hogy az állam költségen fentartott intézmény után mily óriási haszonra tesznek szert egyes kereskedők. Végül káros a kiviteli kereskedés még azon részben is, hogy több alkalmat nyújt a csempészetre, mert a kiviteli dohányra vonatkozólag lazább a felügyelet és ellenőrzés, a mennyiben az ellenőrző közegek is ezt mintegy privát-monopolnak tekintetik; s mert a dohány a lazább felügyelet mellett hosszabb ideig van a termelő és kereskedő raktáraiban, mint a szigorúbb felügyelet alatt levő kincstári dohány, mely körülmények a csempészet megszüntetését lehetetlenné teszik. Nem hagyhatom meg említés nélkül, hogy a kiviteli kereskedés a jelenlegi monopolizált rendszerében nem kedvező a kiviteli termelőkre nézve sem. Az egész kiviteli kereskedés néhány kereskedő kezében van, kik mellett minden versenyzés lehetetlenné van téve. Ezek Ígéretekkel, előlegek, kölesönökkel és ajándékokkal magukhoz vonzák a termelőket, jobb árakat Ígérnek, mint milyeneket v, kincstár fizet, de a beváltásnál lenyomják ezen árakat a kincstári árakon alul is s a termelő kénytelen dohányát nekik eladni, mert különben az csak kiviteli kereskedő részére árvereztetnék el még olcsóbb árakon. Ismeri a kiviteli termelők ezen helyzetét a kormány is, tudja mint igyekeznek szabadulni a kiviteli kereskedőktől, mert nem termel ezeknek senki sem hosszabb időszakon keresztül,hanem ostromolják a pénzügyminisieriximot kincstár részére való termelési engedélyekért. A jelen törvényjavaslat a dohányjövedéknek minél nagyobb mérvű kihasználását tűzte ki feladatául, de azért mig egy részről a monopóliumot oly csekélységekre terjesztette ki, melyek ellenőrzése vagy lehetetlen, vagy az állampolgárok oly súlyos zaklatásával járna, hogy ez semmi arányban sem állana az ezekkel elérendő csekély jövedelemmel: addig másrészről a kiviteli kereskedést, melynek megszüntetése valóban lényeges befolyást gyakorolna a jövedék emelkedésére, a jelenlegi tarthatlan állapotában meghagyja, bár jelen törvényjavaslat szerkesztésénél annak megszüntetése tervezve volt, de azután ezen terv, eddig nem közölt okokból, tán csak nem az általam érintett röpirat hatása folytán elejtetett. Pedig a jövedék lényeges emelkedése nem csekélységekkel érhető el, hogy esetleg a pipa űrmérete is'meghatároz tátik, melyből a kincstári dohányt színi lehet, miként ezt a 27. §. körülbelül teszi, hanem oly lényeges reformáló intézkedésekkel, mint a kiviteli kereskedés megszüntetése. j Ausíriában, Francziaországban nincs dohánykiviteli kereskedés, pedig ezek több érzéket tanúsítanak az állam közgazdasági állapotának fejlesztése iránt, mint ez nálunk tapasztalható s innen van a dohányjövedéknek gyors és nálunk is kívánatos emelkedése. így Austriában a dohányjövedék jövedelme 1876-tól 1885-ig 37 millió forintról 48.365,000 frtra, Francziaországban ugyanezen időszak alatt 214 millió frkról 325 millió frkra emelkedett. A kiviteli kereskedés megszüntetése mellett is megmaradhatna a termelés a jellenlegi együttes terjedelmében, sőt az fokozható is lenne és minthogy különbemis Európa majdnem valamennyi államaiban a dohánymonopolium fenmaradna, az állam maga szállítaná előleges szerződések vagy a konsulatusok közvetítésével a dohányt külföldre. Ez az államnak oly arányban és terjedelemben sikerülhet, mint a kiviteli kereskedőknek, mert a legtöbb Európai államban dohánymonopolium van, dohány termelésük csekélyebb mérvű s igy dohányszükségletüket szerződésileg biztosítanák Magyarország részéről. Minthogy ezek szerint a kiviteli kereskedés sem a közgazdaság, sem a jövedék érdekeinek meg nem felel, s ennek daczára jelen törvényjavaslat annak megszüntetése iránt intézkedéseket nem artalmaz: azt a Hetlfy Ignácz képviselőtársam által előadott indokokon felül, a most előterjesztett okokból sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául, hanem csatlakozom Helfy Ignácz képviselőtársam határozati javaslatához. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Petrich Ferencz: T. képviselőház! A dohányjövedék kérdéséről a most folyó tárgyalás alatt oly szakszerű beszédek mondattak el, hogy az előadottakhoz alig volna hozzáadni való. Én felszólalásomban leginkább a dohánytermesztés fontosságát akartam feltüntetni, de minthogy ez a beadott határozati javaslatban kellőképen hangsúlyozva van, valamint Helfy Ignácz és Orbán Balázs t. képviselőtársaim is kifejtették azt, nem kívánok erre bővebben kiterjeszkedni, annál kevésbbé, mert 3 évvel ezelőtt elmondott első beszédemben e kérdéssel tüzetesebben foglalkoztam. De nem hagyhatom említés nélkül épen a törvényjavaslat végczélzatát, a melyben ugy a t. pénzügyminister ur, mint a t. előadó ur, nézetem szerint, nagyon tévednek. Mert még ha a törvényjavaslatnak minden betűje törvénynyé válnék is és ha minden betűje végrehajtható lenne is, a mit pedig kétségbe vonok: a végeredmény még akkor sem lenne az, hogy ezáltal a dohány minősége javulna, hanem ellenkezőleg, nagy visszaesés mutatkoznék e tekintetben. És szerintem helyesen mutatott rá Helfy t. képviselőtársam arra, hogy mióta a monopólium behozatott Magyarországon, a doI hány termelés határozottan és folytonosan visszalő*