Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-15

15. orsz&gos ülés október 2'í. 1887. 107 {Halljuk!) Egyik a regale megváltása. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, nincs senki talán, a ki azt gondolná, hogy a regale megváltása annyit tesz, hogy szemben azzal, a mi minden államban másképen van, nálunk az italkimérés egy minden feltétel nélkül gyakorolható ipar legyen. Ezt nem engedi sem az egészségi, sem az általános biztossági szempont, de nem engedi maga az államháztartás szempontja sem. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert ha nem várhatunk is ez utón oly óriási jövedelmeket, mint más gazdag állam, de igenis jövedelmet ez utón az államháztartásnak •sinálni kell. Én nem vagyok oly vérmes, mint némelyek, hogy az eddig is beszerzett adatok alapján azt hinném, legalább nem bizom benne, hogy a korcsmárlási jog szabályozásával az államkincstárba befolyó ezen jövedelem a mellett, hogy fedezi a regale megváltását, azontúl még külön jövedelmet is hozzon. Egyelőre nem biztatom magamat azzal; de azt én is tökéletesen hiszem, hogy lehetővé teendi azt, hogy a regale megváltásaik ugy, hogy a tulajdonosok minden jogos igénye kielégítést nyerjen a nélkül, hogy az államháztartásra teher háramoljék. (Helyeslés.) És épen ezért, a mint a szeszadó-törvény készen lesz, a már most is gyűjtött adatok alapján feladatomnak fogom tekinteni ez irányban törvényjavaslatot, esetleg törvényjavaslatokat is előterjeszteni, a mit ha ezen ülésszakra nem ígérhetek is, de ha Isten éltet és ha ezen a helyen leszek, a jövő ülésszak elején minden esetre meg fogok tenni. (Éljenzés jobbfelől) A másik a pénzügyi administratio. (Halljuk! Halljuk !) Tudom, t. képviselőház, hogy semmi ellen nincs annyi panasz, mint a pénzügyi administratio ellen; tudom azt is, hogy azokban sok túlzás van, de tudom azt is, hogy sok igaz is van. Épen ezért kötelességemnek tartottam és tartom, hogy ezen kérdéssel foglalkozzam. {Halljuk!) Egyes aprólékos javításokat tehettem rolna talán, vagy tehetnék rögtön; de én azt tartom, ha a pénzügyi administratio bajait orvosolni akarjuk, akkor azt együttesen, egyszerre kell tenni; mert sem a pénzügyi érdek, sem az ország lakóinak érdeke nem engedi azt, hogy e téren folytonos változtatások legyenek. Épen ezéi-t csak azt Ígérhetem, hogy vagy már a következő év vége felé, vagy az Í889. év folyamán az orvoslást, a menynyire administrativ úton lehet és ha szükséges lesz, törvényhozási úton is eszközölni szándékozom. Szándékozom pedig — hogy a főbb irányt megjelöljem — ugy, hogy először contacíusba hozzam már a vidéken a pénzügyi közigazgatás különböző ágait egymással és ugy aztán valamennyit az általános közigazgatással. (Helyeslés.) Hogy fog-e ez pénzügyi eredményt, megtakarítást hozni, azt nem tudom s ígérni nem is merem. Ha lehet elérni, azt is bizonyosan el fogjuk érni; több kiadás okozását azonban én ezen a czímen semmi esetre eszközölni nem fogom. Elmondottam, t. képviselőház, nézeteimet és hizelgek magamnak azzal, hogy a kormány az 1888-iki költségvetés beterjesztésével azt, hogy komolyan foglalkozott mind a lehető megtakarításokkal, mind pedig általában az állam jövedelmeinek az ő hatalmában álló fokozásával, bebizonyította. Azt hiszem, hogy a mit főbb vonalaiban a jövőre nézve mondottam, ha az elmondott feltételek teljesülnek, be fog következni. Most már nincs egyéb hátra, mint hogy az: 1888-iki költségvetést és az általam jelzett három törvényjavaslatot, úgymint a dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedésének módosítására, a bor-, hus-, ezukorés sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1875 ; XXVIII. és 1883: V. törvényczikk némely határozatainak módosítására ; végre a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesített szabályok némely határozatainak módosítására vonatkozó törvényjavaslatot azon kéréssel nyújtsam be, hogy azoknak kinyomatását és a pénzügyi bizottsághoz utasítását azzal méltóztassék elrendelni, hogy a pénzügyi bizottság mindenekelőtt a három törvényjavaslatot vegye tárgyalás alá és hogy az ezekre vonatkozó jelentését minél előbb tegye meg. (Helyeslés és élénk éljenzés jobbfelöl.) Elnök: Az 1888-iki állami költségvetés ésa benyújtott három törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak azzal, hogy a bizottság a dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedéseinek módosításáról,, a bor-, hus-, czukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1875: XXVIII. és 1883: V. törvényczikk némely határozatainak módosításáról, végre a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesített szabályok némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslatokat legelőször vegye tárgyalás alá és jelentését minél előbb adja be a t. háznak. Josipovich Géza jegyző: Tisza Kálmán ministerelnök ur. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Van szerencsém benyújtani a magyar korona országainak 1886-iki, zárszámadásait és a magyar királyi állam-számszéknek ezekre vonatkozó részletes jelentését. Kérem a t. házat, hogy ezeket előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz méltóztassék utasítani, megjegyezvén, hogy a mennyiben a kormánynak az állami szlmszék jelentésére észrevételei lennének, ezeket egy későbbi alkalommal kötelességszerüleg meg fogja tenni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A zárszámadás és az arra vonatkozó jelentések ki fognak nyomatni, a ház tagjai közt U*