Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-1

4 1- országos ülés s zeptember 28. 18S7. országgyűlés tagjai — a mennyire a hely engedi — szintén részt veendnek. Az országgyűlés megnyitására megjelenő országgyűlési tagok a királyi palota nagy termében d. e. 11 óra előtt gyűlnek össze. Miről a t. korelnök urat szives tudomás és a képviselőház értesítése végett van szerencsém tudósítani. Egyúttal az említett alkalomra megállapított udvari szertartás rendjét oly hozzáadással van szerencsém a t. korelnök úr személyes használatára megküldeni, miszerint a fentebbi ünnepélyes alkalomnál a díszöltönyök a császári és királyi rendjelvények szalagjaival viselendők, a katonatisztek pedig tábori övvel és tölténytáskával jelennek meg. Fogadja t. korelnök úr kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1887. évi szeptember hó 20 án. Tisza Kálmán s. k. Korelnök: Méltóztassék felolvasni a szertartás rendjét is. Gr. Széchenyi Aladár korjegyző (olvassa •az udvari szertartás rendjét). Korelnök: Tudomásul vétetik. Irányi képviselő ur kivan szólani. Irányi Dániel: T. képviselőtársaim! A most felolvasott közlemény, a mely az országgyűlés megnyitásánál követendő szertartást foglalja magában, több oly észrevételt hív fel, melyeket kötelességemnek tartok t. képviselőtársaimnak előadni, kérvén, méltóztassék azokat meghallgatni és bölcsen fontolóra venni. (Halljuk! Halljuk!) Az, hogy kitől származik ez a közlemény, ki szerkesztette azt, abból ki nem tűnik, ügy sejtem azonban, hogy az a ministerelnök tudtával a császári királyi főudvarmester! hivataltól származik. De ha ez ugy van. azt kérdem, mily jogezímen avatkozik a császári királyi főudvarmesteri hivatal a magyar országgyűlés megnyitásának szertartásaiba ? Van azonban más észrevételem is. E közlés szerint az országgyűlés megnyitásánál a magyar zászlós arak helyett, császári királyi udvari főhivatalnokok ténykednek, nevezetesen a császári királyi főudvarmester a királyi pálezát viszi; a magyar királyi főlovászmester, de csakis mint a császári királyi főudvarnagynak helyettese, a királyi kardot ; azonkívül pedig szerepel ott a császári királyi főkamarás is. Nem neveztetnek ugyan azon közleményben császári királyiaknak azon urak, dehogy valóban azok, az kétséget nem szenved, már csak azért is, mert ott, a hol magyar királyi főhivatalnokról van szó, ezen jelző nem marad el. Ugy látszik, hogy az, a ki ezen közlést szerkesztette, maga is érezte, mily helytelen, hogy a magyar király közvetlen környezetében a katonai kíséreten kívül oly férfiak, oly udvari méltóságok is ténykedjenek, a kik nem magyar állampolgárok, a kik nem magyar főhivatalnokok, hanem császári királyi udvari méltóságok. (Ugy van! a szélső balon.) Az 1867 : XII. törvényezikk teremtett közös ügyeket és azoknak élére állított közös főhivatalokat. De ezek között közös udvari méltóságok nem fordulnak elő. (Ugy van! a szélsőbalon.) Érintetlenül maradt a magyar ősjog, mely szerint a királyi szék díszének és fényének emelésére országzászlósok rendeltetnek. Ha van tehát helye, hogy ezen nemzeti ünnepélynél ilyen méltóságok szerepeljenek, azok csak magyar zászlóé urak lehetnek. (Ugy van! a szélső balon.) A mostani országgyűlés is, mint a megelőzők, Budán, a királyi várlakban fog megnyittatni. Az 1848-iki pozsonyi IV. törvényezikk szerint az országgyűlés minden évben Pesten hívandó össze; következőleg az országgyűlés közös ülései is Pesten akár az egyik,akár a másik ház termében tartandók; es ebből önkényt következik, hogy az első ülés is, a milyen a megnyitó ülés, itt tartassák? a mint hogy a legelső országgyűlést, mely az említett törvényezikk után összehivatott, Pesten István főherczeg nádor, királyi helytartó, mint V. Ferdinánd király képviselője, csakugyan nem a budai királyi várlakban — ámbár ott székelt — hanem a képviselőház termében nyitotta meg. Az, hogy azóta a két város egyesittetett, ezen a következtetésen nem változtat. {Ugy van! a szélsőbalon.) És ez így van minden oly országban, a melynek alkotmánya nem királyi kegy adománya, hanem ősi alkotmány, mint a mienk. (Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) így van magában Angliában, daczára annak, hogy ott a koronát asszony viseli, a ki iránt pedig minden angol, minden férfi a legmélyebb hódolattal viseltetik. Szintoly elavult, a mai korba szerintem be nem illő az a szokás is, melyhez képest, mig az országgyűlés tagjai állva és hajadon fővel hallgatják a királyi trónbeszédet, addig a, király ülve és feltett kalpaggal olvassa azt fel. Én elismerem, hogy a koronás fő iránt miuden polgár mély tisztelettel tartozik. De ámbár ő felette áll minden egyes polgárnak, bármily magas állásban legyen és bármily mélyre nyúljon is le annak családfája és felette áll minden testületnek, bármily hatalmas legyen is az különben, de nem áll fölötte egynek: az egész nemzetet képviselő országgyűlésnek. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) És végre nem hagyhatom szó nélkül azt, a mi valóban minden magyar ember keblében ellenérzést szül, hogy a magyar országgyűlés megnyitása alkalmával a királyi várlakra a nemzeti magyar és horvát lobogókon kivü], a melyek csak szélről díszelegnek, a vár legmagasabb pontjára, a központon a fekete-sárga zászló tűzetik ki. Az 1848 : XXI. t.-cz. 1. §-ában visszahelyez-