Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-334
334. országos ülés márezias 1. 1887. 87 meg, hogy a ministerelnök egy tárczának ügyeit is vezesse; mert a magyar ministerelnök hivatása oly sok oldalú, feladatai oly nehezek, hogy azoknak betöltése egy embernek, legyen ass akár oly elismert bámulatos munka erő, mint a mostani t, ministerelnök ur — összes erejét és idejét tökéletesen igénybe veszi. De a jelenlegi kivételes körülmények közt megtudnék barátkozni azzal a körulménynyel, hogy az, a ki a kabinet feje, egyszersmind vezesse az ország ügyeinek azon részét, mely most kimagasló fontossággal bir és vigye a felelősség azon különleges fokát is, mely a pénzügyek vezetésével összekötve van. Ez ellen, t. ház, nekem semmi kifogásom nem volna. De a mi ellen kifogásom van, az az, hogy ez csak ideiglenesen történik, hogy a pénzügyek vezetésében provisorium áll fenn, az az oly állapot, melynek tartama alatt csak a folyó ügyek intéztetnek el, a pénzügyi politika pedig szünetel. Ha az ország pénzügyi helyzetét szemügyre veszszük, ha látjuk azt, mily sürgős a segítség, ha látjuk azt, hogy a mindenesetre hosszabb időre terjedő sanalási actio megkezdésében egy pillanatot sem lehet elveszítenünk, ha látjuk azt, hogy a pillanat szükségleteinek kielégítésére, tudniillik az ez évben megkívánt kölcsönösszegek beszerzésére lehetetlen, hogy kedvező hatással ne volna az, ha világos, kielégítő, megnyugtató pénzügyi politika állana a pénzpiacz előtt és lehetetlen, hogy kedvezőtlen befolyást ne gyakoroljon az,, ha a pénzügyi politikáról való gondoskodás boldogabb időkre halasztatik; akkor, t. ház, a pénzügyi provisorium létesítésében ily pénzügyi helyzettel szemben ismét csak a komolyság hiányát kell constatálnom. (ügy van! balfelöl.) Vagy tud a t. ministerelnök ur találni politikai követői sorában egy férfiút, ki a pénzügyek vezetésére képes és hajlandó s akkor terjeszszeőt kinevezés alá minél előbb; legyen ő maga férfiú, de vállalja el véglegesen a pénzügyi tárczát; vagy pedig sem ő maga nem hajlandó erre, sem más a pénzügyek vezetésére képes és hajlandó férfiút nem tud találni és akkor be van bizonyítva, hogy az a párt, melynek ő élén áll, az ország jelenlegi helyzete követelményeinek egyáltalában nem tud megfelelni. (Élénk helyeslés balfelöl.) De provisoriumokat, melyek alatt valószínűleg a pénzügyi helyzet követelményeinek csak dialecticával akarunk eleget tenni, ily provisoriumokat az országnak helyzete el nenrtür. (Élénk zajos helyeslés balfelöl.) De van ennél egy még sajátságosabb dolog. (Halljuk! Halljuk!) Ha már van provisorium, akkor legalább legyen igazán provisorium; akkor ne hajtassanak végre oly rendszabály ok e provisorium tartama alatt, melyek nagyon is végleges jellegűek és a jövő pénzügyi politikájának praejudicáljanak. De ha azt látjuk, hogy szakadatlanul tovább foly| nak az austriai kormánynyal a kiegyezésre vonatkozó tárgyalások és hogy abban az időben, a mely alatt a pénzügyi tárczának definitív képviselője nincsen, a mely alatt a pénzügyi politikának főbb vonásai iránt megállapodás létre nem jött, hanem ez későbbre halasztatik, hogy ezen idő alatt meg akar köttetni a kiegyezés Ausztriával és ez által véglegesen megállapittatni a fogyasztási adók rendszere; hogy tehát a provisorium intézkedései által a leendő definitív pénzügy ministernek keze már előre meg lesz kötve és a pénzügyi politikának legfőbb problémája véglegesen el lesz döntve, akkor a provisorium eszméjében rejlő gondolatlanságot valóban hihetetlen mértékre emelve látom. (Tetszés halfelöl.) T. ház! Én szorosan azon momentumoknak illustráiására szorítkoztam, melyek a nagy pénzügyi vita óta állottak be és constatálom ezekből, hogy tekintsük akár a megtakarítási indítványokkal szemben tanúsított elutasító magatartást, akár a jövedelmi források felnyitására vonatkozó actióban mutatkozó habozást, kapkodást és teljes elégtelenséget, akár magának a kabinetnek zilált helyzetét, mely e pillanatban még odáig sem tud jutni, hogy az ország legalább tudja, ki lesz az a férfiú, a ki a pénzügyi bajok orvoslására első sorban lesz hivatva; mondom tekintsük ezen jelenségek bármelyikét, más eredményre nem lehet jutnunk, mint azon sújtó, de — sajnos — tények által igazolt ítéletre, hogy a jelenlegi kormány még ma sem bir a helyzet teljes komolyságának tudatával még ma sem érzi annak súlyát, ma sem lát világosan, ma sem akar erősen cselekedni és minden áron segíteni. (Élénk helyeslés balfelöl) Már most, t. ház, lehetetlen, hogy ennek hatása az országra más, mint a legmélyebben lesújtó legyen. Ez országnak nem lehet, nem szabad tovább a sötétben botorkálni; mikor semmi kevesebbről nincs szó, mint arról, hogy pénzügyi összeroskadása megakadályoztassák, a mit lehetőnek tartok én is, de a mire ma elérkezett meggyőződésem szerint az utolsó óra, (Tetszés balfelöl) legalább is öntudatosan kell eljárnia a parlamentnek és világosan látnia az országnak, (Helyeslés balfelöl.) T. ház! Micsoda következtetést vonjak én le ebből a bizalmi kérdésre nézve? A múlt alapján kívánja a t. kormány azt, hogy az ország bevételei az ő rendelkezésére bocsáttassanak? Azon múlt alapján, melynek eredményei a jelenlegi súlyos pénzügyi helyzetben mutatkoznak 1 ? (Tetszés balfelöl.) Vagy jövőben követendő irányának nevében kívánja a bizalmat? a mely irányt senki sem ismer, sőt ő maga sem látszik arra nézve tisztában lenni? (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Azt hiszem, hogy mindenki természetesnek fogjatalálni, hogy egyéb I politikai nézeteltéréseinktől egészen eltekintve, : tisztán az előadottak alapján sem én, sem t. elv-
