Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-333

333. országos ülés február 28. 1887. 71 az eszmékért való küzdelemben a nemes hév és pártszenvedély néha-néha pihenőre térhet. Én azt hiszem, hogy még az is, a ki őszintén óhajtja a tőzsdebiróság kivételes intézményének fentartását, el kell, hogy ismerje azt a kivételes bírósággal szemben, hogy ha biztosítani akarja, hogy hasznos szolgálatot tehessen, ugy ezen bíróságnak magának érdekében áll, hogy oly garantiákkal bírjon, melyek ezt lehetővé teszik. Az igazságügyi minister ur múlt alkalommal, midőn programmbeszédét elmondani méltóztatott, nem volt fukar Ígéretekben és általában véve a jogászközönség előtt él az a hit, hogy t. minister ur bir azon érzettel, mely kiválólag nem az úgynevezett paragraphus csinálásban culminál, hanem mely az igazságszolgáltatás annyira elhanyagolt administrativ érdekei iránt is fogékony s a mely érzék egy ministertől joggal várható. Én, t. ház, nem akarom a t. minister ur nézeteit és meggyőződését praeoceupálni, egyet azonban kötelességem mégis hangsúlyozni. A régi igazságügyi traditiókból ismerjük, hogy abból a székből, hol most a t. minister ur ül, hallottunk egy stereotyp igazságügyi elméletet, mely igy szól: „Ez még időelőtti, ezt még tanulmányozni kell, majd rá kerül a sor?" Engedje meg a t. minister ur, hogy jogosult legyen azon feltevésünk, mely szerint ezzel a cunctator politikával végleg szakított és ha van a tőzsdebirósági intézményben — pedig van — sok oly dolog, a melyet a közérdek szempontjából reformálni sürgős szükség, annak felismerése mellett szíveskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy ez indítvány tárgyalás alá vétetvén, a tőzsdebiróság reformáltassék. Kötelességem még azt is kijelenteni, hogy ez indítványban az foglaltatik, hogy én a fentebb elősorolt elveknek megfelelőleg kívánom a sürgős javaslat beterjesztését. Az indítvány ezen részétől én, t. ház, miután lehetővé akarom tenni azt, hogy e reform foganatosittassék, elállók és teljesen megnyugszom, ha a t. minister ur a reformra vonatkozó javaslat beterjesztését meg fogja Ígérni a nélkül, hogy az elősorolt elveknek megfelelő ígéretet tenne. Ezeket akartam előterjesztésemmel kapcsolatban elmondani. Ajánlom indítványom el fogadását. (Élénk helyeslés a hal- és a szélső baloldalon.) Fabiny Teofil igazságügyminister: T. ház! Sok tekintetben indokoltnak tartottam volna a t. előttem szólott képviselő urnak felszólalását, ha még egészen az 1870: II. t. ez. alapján állanánk és ha időközileg a perrendtartás módosításáról szóló törvény és különösen az annak 94—99. §-aiban foglalt intézkedések életet nem láttak volna. Én megvallom, hogy ezen intézkedések által azon bajokat, melyeket a t. képviselő ur épen most felemlített, csaknem teljesen orvosolva látom. A 94. §. intézkedik a tőzsdebiróság hatásköréről és mindjárt 1. pontja alatt világosan kijelenti, hogy a tőzsdén, vagy gabonacsarnokban kötött kereskedelmi ügyletek tartoznak a börzebiróság elé. A többi szakaszok pedig világos alávetést kivannak a börzebiróság illetékessége alá. Továbbá a 95. §. intézkedik arról, hogy azon sérelem, mely az előtt fenforgott, hogy az ügyvédi képviselet ki volt zárva, megszüntettessék és most már az ügyvédi képviseletnek és védelemnek kellő alkalom van nyitva. Azonkívül az alaki sérelmekre nézve egy tág keretű felfolyamodás van engedve s ennek keretében ezen bajok, melyeket részben a t. képviselő ur felemlített, orvoslást nyerhetnek. Az igazolási eljárás van megengedve és szabályozva, a perújításnak nincs ugyan helye, azonban büntetendő cselekmény fenforgása esetén a hozott ítéletnek peruiján való megsemmisítése a rendes bíróság előtt kérhető. A végrehajtási intézkedések is törvény által szabályozva vannak. Végül a mi szintén figyelembe veendő, a 99-ik §. által, a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény az érték- és árútőzsde-biróság tagjaira is kiterjesztetik. Én tehát azt látom, hogy azon hiányok, melyek az 1870: II. t.-cz. megalkotása után fenforogtak, legnagyobbrészt orvoslást nyertek, sőt merem mondani, hogy égető szükség kielégítéséről jelenleg nem lehet szó. Igen sajnálom, hogy a t. képviselő ura börzebiróság létalapját igazságügyi állapotainkkal hozta kapcsolatba és szegénységi bizonyítványt akar ebből igazságügyi állapotainkra és különösen az igazságszolgáltatásra nézve levonni. Én azt hiszem, hogy a börze-b íróságnak egészen más a létalapja, létjoga. A kereskedelem élénksége, a forgalom nagyszerűsége mellett szükségünk van oly bíróságra, mely szakszerűleg, gyorsan és az ügy érdemét illetőleg végérvényesen határozzon. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez nemzetgazdászati, kereskedelmi tekintetekből fölötte szükséges. Felemlítette a t. képviselő ur, hogy túlterjeszkedés történik a tőzsdebiróság részéről az illetékesség szempontjából és hogy oly ügyeket von a maga bíráskodása alá, melyek oda nem tartozhatnak. Eltekintve attól, hogy a 94. §. ez irányban nagyon határozott intézkedéseket tartalmaz, kérem, méltóztassék figyelemmel lenni azon statistikai adatokra, melyeket ép ez irányban előterjeszteni szerencsém lesz. 1882-ben alaki jogsérelem miatt 16 felfolyamodás adatott be; elvettetett a felfolyamodás a felső bíróság által 14 esetben, megsemmisíttetett a határozat 2 esetben. 1883-banbeadatott 22 felfolyamodás; elvettetett a felfolyamodás 18 esetben, megsemmisíttetett a tőzsdebiróság határozata 4 esetben. 1884-ben 23 ítélet lett felfolyamodással megtámadva és mind a 23 esetben elvettetett, a felfolyamodás. 1885-ben ismét 22