Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-331

42 331. országos üléi február 25. 1887. szükségét fejtegette, hogy a honvédség tüzérséggel és műszaki csapatokkal láttassák el. Ez nem új kérdés, ezt hallottuk már évek óta minden költségvetés tárgyalása alkalmával és bátor voltam már, ha jól emlékszem, tavaly vagy két év előtt is e tekintetben nézetemet nyilvánítani. Az indok, (Halljuk!) hogy miért nem történt ez eddig — mint méltóztatnak tudni — az, hogy a honvédség kereti rendszerénél s rövid szolgálati idejénél fogva a műszaki csapatoknak ottan való kiképeztetése majdnem lehetetlen, másrészt pedig a közös hadsereg, ha nem is feles, de elegendő számban rendelkezik ily műszaki csapatokkal és ezekkel a honvédcsapatok onnan láttatnak el. Az egyes csapatok, melyek a honvédséghez beosztatnak, már béke idején ki vannak jelölve. Arra tehát nincs szükség, hogy az ország e végből külön tetemes, igen tetemes költségekkel terheltessék és másrészt, hogy az egyesek is nagyobb szolgálati idővel terheltessenek. Megvallom, a magam részéről ezt nem tartanám indokoltnak. Egy oly állam szervezetében, mint a milyen az osztrákmagyar monarchia, kell hogy bizonyos összhangzás uralkodjék. A közös hadsereg keretében, minthogy ott a 3 évi szolgálat ki van mondva, könnyebben lehetséges a műszaki csapatokat kiképezni. Igaz, a honvédség a haderő kiegészítő része, de csak azon csapatokkal egészíti ki az összes haderőt, melyek könnyebben beoktathatók és a melyek elvégre kevesebbe is kerülnek. Helfy Ignácz: Arra nem is kell külön minister! B. Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Van annak más dolga is. Méltóztassék felíáradni s meggyőződni, hogy van-e dolga vagy nincs. (Helyeslés jobbfelől.) A mit a Ludovica-Academia növendékei oktatásának hiányait illeti, erre nézve az lett felhozva, hogy ott a köz- és alkotmányjog nem adatik elő. Bátorkodom egy képviselő úrra hivatkozni, kit meg is nevezhetnék s a ki szives volt az e részbeni tankönyvet átnézni, vájjon nincs-e benne ^valami corrigálni való. Minthogy pedig ezen tankönyv egészen helyesnek ismertetett el, a szerint adják elő az alkotmányjogot, igaz csak kivonat, mert a fősúlyt mégis a katonai oktatásra kell első sorban fektetni. (Helyeslés jobbfelől.) Thaly Kálmán: A tanrendben nincs! B. Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Meglehet, hogy a tanrendben nincs, de tényleg előadatik, még pedig a történelemmel együtt. (Thaly Kálmán közbeszól: Majd erre is rátérek még !) Thaly Kálmán felszólalásának egyik részére a ministerelnök ur tegnap válaszolván, arra nem terjeszkedem ki ismételten s ez talán szükségtelen is volna. (Nyugtalanság bálfelöl.) Természetesen, minthogy a válasz megadatott, kétszer egy és ugyanazon tárgyban a választ megadni nem szükséges. Thaly Kálmán: A féldandárok! B. Fejérráry Géza, honvédelmi minister : A mi a féldandárokat illeti, megvallom, igen nagyra becsülöm Thaly Kálmán katonai képzettségét, de már méltóztassék megengedni, hogy ezt mégis inkább csak katonákra bizzuk és pedig nevezetesen a honvédekre, kik talán ehhez szintén értenek valamit, (Helyeslés jobbfelől.) A mi pedig Máriássy altábornagyra való hivatkozását illeti, tévesen méltóztatik az altábornagy ur nyilatkozatát értelmezni, a mennyiben az idézett czikkben csakis a nyilvántartásról van szó, amely mostan a honvédségnek féldandárokban való szervezése alkalmával a féldandár parancsnokokra háramlik; az abbeli munkát sokalja Máriássy altábornagy ur és azt hiszi, hogy ezélszerű lenne a zászlóalj-parancsnokoknál meghagyni a nyilvántartási teendőket ugy, a mint eddig volt. E dologban Máriássy altábornagy ur nézete szintén téves, mert most minden zászlóalj-parancsnok egyúttal népfelkelési járási parancsnok is lévén, a népfelkelési nyilvántartás is az ő dolga és ha ez utóbbi mellett a honvédség nyilvántartását is reájuk bizzuk, akkor nagyon túl lesznek halmozva teendőkkel és képtelenek lesznek a maguk dolgát elvégezni. Tehát a helyes munkafelosztás kedveért történt, hogy a honvédség nyilvántartása a féldandár-parancsnokságokra bízatott, a népfolkelés nyilvántartása pedig a zászlóalj-parancsnokságokra. (Helyeslés jobbfelöl.) Máriássy altábornagy ur nem kifogásolta a honvédségi féldandárok szervezését, ellenkezőleg ő volt szószólójuk, hanem csak a nyilvántartásról volt szó. Thaly Kálmán: Nagyobb önállóságot követelt a zászlóalj-parancsnokságok részére! B. Fejérváry Géza, honvédelmi mi llister: De követelni kell azt is, hogy dolgozzanak és minthogy a honvédség gyakorlatai csakis az év bizonyos időszakában tartatnak, a többi időt ezzel kell tölteniök; mert hogy ha a munkahelyesen és lehetőleg egyenlően fel nem osztatik, az egyik nem lesz képes teendőit elvégezni, a másiknak meg nem lesz semmi dolga, ez pedig nem járja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A mi a hadbiztosokat illeti, azt méltóztatott mondani, hogy azok a magyar magánjogot nem ismerik. Az 1879. törvény, mely a beszállásokéról szól, kiterjed a kártérítésekre is. Ezt és az erre vonatkozó utasításokat kell tudniok a hadbiztosoknak s minthogy az eljárás Austriában ugyanaz mint itt, nincs arra szükség, hogy külön magánjogot tanuljanak, mert ha jogászokat nevelünk, ügyvédeket fogunk kapni, nem pedig hadbiztosokat. Mindenkit a maga szakmájában kell kiképezni; nekünk ügyvédekre nincs szükségünk, van az másutt elég, hanem van szükségünk had-