Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-371

371. országos ülés május 21. 1887. 4g * emelő mozzanatokban és én szerencsésnek érzem magamat, hogy ezen jeleneteknek tanúja lehettem. A legközelebb múlt 20 évnek története mintegy dióhéjban ismétlődött ma a képviselőházban. Láttuk a koporsóból kitörni a bihari pontokat, hallottuk kellő magyarázat kíséretében elmondani a túlsó oldalról azt, a mit onnan még eddig sohasem hir­dettek és láttuk erre a régi Deák-párt szellemében elmondatni azon választ, mely egyedül lehetett méltó Jókainak azon közbeszólására, hogy azon bihari pontok csak arra voltak alkotva, hogy hor­vátul vezényéltessék a hadsereg. Az a párt, mely ma kormánypártnak nevezi magát, évek hosszá során át itt a folyosókon és a házon kivüi mindig elismerte, hogy őszintén óhajtja a hadsereg magyarrá tételét, de ezt e ház ülés­termében csak ma volt bátorsága kimondani Hor­váth Gyula képviselőtársamnak, hogy ők is hirde­tik, hogy kell magyar hadsereg, csak az a kérdés, hogy mikor vétessék fel e kérdés. Már most uraim, erre meg én felelek egy kérdéssel. (Halljuk!) Hát ha nem időszerű most ez a kérdés, méltóztassanak megmondani, pro­gramúiul felállítani, hogy mikor lesz hát időszerű ? (Mozgás jobbfelöl.) Akkor lesz talán majd időszerű, ha azok az alkotmányos factorok Bécsben, a me­lyekről különben még beszélni fogok, megadják a legmagasabb concessiót arra, hogy Magyarország képviselőháza foglalkozhassak a nemzetnek leg­szentebb aspiratióival. (TJgy van! a szélső bal­oldalon.) Vagy akkor, midőn a magát most közös­ügyesnek nevező birodalmat megrengető háborúk és vészek e nemzet létalapjait újból meg fogják ingatni? Vagy akkor lesz időszerű e kérdésnek felvetése, midőn majd a ehluini ködtől nem látnak semmit ? (Derültség és tetszés a szélső baloldalon) T. képviselőház. A ki elismeri e kérdés jogo­sultságát és azt állítja, hogy az most nem idő­szerű, annak meg kell mondania az időpontot, hogy mikor és mely körülmények között lesz hát időszerű. (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) De hitegetni a nemzetet 20 éven át azzd, hogy ez még mindig nem időszerű és 20 évi alkotmányos fáradozás eredményeként bemutatni egy nemzet­nek azt, hogy az ország ifjúsága térden állva ese­dezhetik azért, hogy megengedtessék neki anya­nyelvének használata a hadseregben: (TJgy van! a szélső baloldalon.) ezt önök időszerűnek tarthat­ják, de én nem osztozom véleményükben. Horváth Gyula igen t. képviselő ur — fel­teszem róla a jóhiszeműséget, de egyúttal tudom tévedését is — azt állította, hogy midőn Tisza Kálmán akkori belügymisnster és ministerelnök ama hires királyi kéziratot elhozta, ez oldalról is egyedül őt tekintették olyannak, a ki a nemzet álláspontját repraesentálja. Horváth Gyula: Nem akkor, hanem midőn az interpellatióra válaszolt. KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XVI. KÖTET. Polónyi Géza: Igenis, akkor osztoztunk az ő felfogásában, de a tények csakhamar megczá­folják őt és ő volt az, a ki a geszti magányban igen jól érezte magát, mig mi fel nem zaklattuk (Élénk mozgás és zaj jobbfelöl) és állást nem foglal­tunk Janszky felmagasztaltatása és kitüntetése ellen. (Nagy zaj jobbfelöl.) 0 nagyon jól érezte magát és azt várta, hogy majd a budapesti népgyű­lésen szuronyokkal fognak leszorítani bennünket felháborodásunk nyilvánításától; nem is mozdult addig, mig Budapest polgárai be nem bizonyítot­ták, hogy nincsenek önökkel egy véleményen akkor, midőn a nemzetnek szemébe vágatik a keztyu a nélkül, hogy azt valaki felvenni bátor­kodnék. Még egypár megjegyzésem van, t. képviselő­ház. (Halljuk!) Azt méltóztatott mondani, hogy agitationalis eszköz. Hallottam ugyan e kifejezésnek egy ujabb interpretatióját és szívesen el is fogadom azt; de a megjegyzés lényege mégis az, hogy a t. kép­viselő ur tiltakozni szándékozik az ellen, hogy ez a kérdés bármely oldalról agitationalis eszközül használtassák fel. Ez a lényeeres. Hát ha igaz, hoey e kérdés agitatlonalis eszközül használható, miként lehet ennek másképen értelme, mint ugy, hogy magá­nak a nemzetnek minden rétegében meg van gyö­keresedve ezen ki váltságnak a jogosultság'. ; (ügy van! a szélső baloldalon) mert ha nem így volna, okkor ez a törekvés, mint a pusztában kiáltó szava. hatástalanul elhangzanak. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Ha pedig ez igy van, hát akkor vegyék ki önök a mi kezünkből ezt az eszközt (ügy van! a szélső baloldalon.) és ragadják kezükbe ; mi büsz­kék lessünk, ha önöknek igazságot szolgáltatha­tunk. (Tetszés a szélső baloldalon) Adják meg a magyar ifjúságnak, hogy saját anyanyelvén szol­gálhassa hazáját és mi szívesen elengedjük az agitatiót. De a mikor t. képviselőház mi Horváth Gyula képviselő ur szájából hallunk olyasmiket, hogy majd akkor, ha azok a bizonyos factorok bele­egyeznek, majd akkor tárgyaljuk e kérdést, akkor bátor vagyok a t. képviselő úrtól azt kérdezni, vájjon kiket értett ezen factorok alatt? Mert én ismerem Magyarország közjogát és tudom azt, hogy Magyarország koronás királya egyik tör­vényhozási factor, a másik törvényhozási factor az országgyűlésnek két háza, de ezen két factoron kivül én nem ismerek senkit, (Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) a kinek joga volna itt a nemzet szent ügyébe beavatkozni. Es ha volna ilyen, önök­nek volna kötelessége velünk együtt arra töre­kedni, hogy minden ilyen beavatkozásnak végre­valahára vége vettessék. Tudjuk, hogy vannak ilyen factorok, a melyek alattomosan settenkednek és a nemzet és a koronás király közé mint vakon­61

Next

/
Oldalképek
Tartalom