Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-369
369. országos ftlés májns 18. 1887. 453 Elnök: Elfogadtatott. E szerint a törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, végmegszavazása a következő ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizottság 528. számú jelentése/ „az 1886-ik évi Vili. törvényezikk életbelépte.óta v időközben a^főxendijházban örökoslíagsági jogot„nyert családok törvénybe iktafa^SPTár'gyäzó 519. számú törvényjavaslatról. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, az általános vitát megnyitom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. Gáll József előadó: T. ház! (Halljuk!) Az 1886. évi VIII. törvényezikk 4. §-a azt rendeli, hogy a belügyminister azon családoknak névjegyzékét, melyek az országgyűlés folyama alatt az 1885 : VII. törvényczikk 2. §. G) pontja értelmében a főrendiházban örökös tagsági jogot nyertek, terjessze be törvénybe iktatás végett, még pedig mindenkor az országgyűlés utolsó ülésszakában. Ezen rendelkezésnek megfelelőleg beterjesztetett ezen törvényjavaslat, a mely egyenként elősorolja azon családokat, melyek a főrendiházban örökös tagsági joggal felruháztattak és azok beiktatását czélozza. A törvényjavaslat teljesen megfelelvén az idézett törvény rendelkezésének, azt a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a napirenden lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző olvassa a tőrvényjavaslat egyes szakaszait, mélyek észrevétel nélkü elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavzása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyminister ur válasza Pap Elek képviselő ur interpellatiójára. Fabiny Teofil igazságügyminister: T. képviselőház! (Halljuk!) Pap Élek képviselő ur interpellatiót intézett egy bűnügyre vonatkozólag hozzám, melyre miután a hivatalos adatok alapján adhatom csak meg a választ, csak ma vagyok képes válaszolni. Az interpellatio következőleg szól (olvassa): „Tekintve/azt, hogy Percsi Márton több sárréti birtokostársaivaí a végett nyújtott be panaszos kérvényt már a múlt év november havában az igazságügyminister úrhoz, hogy a debreczeni kir. tövényszéknél Weinberger Mihály elleni btínvizsgálat folyama alatt felmerült szabálytalanságokat és visszaéléseket méltóztassék szigorú vizsgálat tárgyává tétetni: Kérdem 1. van-e szándéka a minister urnak vizsgálatot rendelni el az iránt, hogy a Weinberger | Mihály tói lefoglalt könyvek a vizsgálóbíró vagy i az ügyészség őrizete alá voltak-e helyezve és hogy l kinek a hivatalos mulasztása következtében történhetett meg, hogy ezen könyvek ellopattak? 2. Van-e szándéka a minister urnak constatálni, hogy a királyi országos főügyész ur illetéktelenül avatkozott bele azon vizsgálati ügybe és hogy azon intézkedések, mely szerint utasította a törvény szünete alatt a szüneti alügyészt, hogy a vizsgálat alatt álló vádlottak szabadlábra helyezését a vizsgálat befejezte előtt, szemben a királyi ítélőtábla letartóztató határozatával, rögtön indítványozza — ellenkezik a bűnvádi eljárás szabályaival. 3. Végre van-e szándéka a minister urnak ezen közérdekű és nagyfontosságunak mondható ügy gyors és haladéktalan befejezésére a debreczeni királyi törvényszéket utasítani *?" # A mi az első kérdést illeti, hogy van-e a Weinberger Mihály és társai ellen folyamatban levő bűnügyről tudomásom, illetőleg szándékozom-e az előfordult visszaéléseket korlátozni vagy megszüntetni, erre nézve válaszom a következő. Tény az, hogy a múlt évi novemberben az az igazságügyi ministeriumhoz panasz adatott be Percsi Márton által és hogy ezen panaszlevélben több szabálytalanság említtetik. Az igazságügyniinisterium az ügy iránt azonnal felvilágosítást kívánt és sajnos, meggyőződött arról, hogy csakugyan forog fenn nagy szabálytalanság, sőt a mi több, mint szabálytalanság, nagy rendetlenség történt, tudniillik a vizsgálóbíró szobájából két könyv, mely Weinberger Mihály jegyzeteit tartalmazta, ellopatott. Ezzel megfeleltem arra a kérdésre is. a mit ] a t. interpelláló ur hozzám intézett, hogy kívánóimé constatálni azt, hogy az ügyészségtől vagy pedig vizsgálóbíró szobájából lopattak el a fel, jegyzéseket tartalmazó ezen könyvek. Igenis a vizsgálóbíró szobájából történt ezen könyvek ellopása. Ez kétségtelenül nagyon helytelen dolog és ennélfogva a törvényszék részéről, a nélkül azonban, hogy nekem ez irányban utasítást kellett volna adnom, azonnal a legszigorúbb vizsgálat eszközöltetett. Ezen vizsgálat folyamán mind Weinberger Mihály, a kinek érdekében állott ezen jegyzeteket tartalmazó könyvek ellopása, mind bizonyos Szomorádi László törvényszéki díjnok, a ki a működött vizsgálóbíróhoz volt beosztva és a kire nézve Weinberger Mihályijai való gyanús összeköttetés bebizonyult, vizsgálati fogságba helyeztetett. Ezen vizsgálati fogság három hónapig tartott, mindaddig tudniillik, mig mindazon gyanuokok, melyek a vádlottak ellenében felmerültek, birói vizsgálat utján megállapittattak. I Minthogy a vizsgálati fogságnak ilyen bűn
