Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-331

331. orsnígos ülés feferaár 21. 1887. 39 fegyveres erőt állítson és tartson fenn. Nekünk pedig jól rendezett hadseregre annyival inkább szükségünk van, mert útjában vagyunk egy kényúr által kormányzott hódító nagy nemzetnek, mely világuralomra tör. (Halljuk! Halljuk !) A jól rendezett hadsereg első kelléke az, hogy abban rend és fegyelem legyen. E nélkül jól rendezett hadsereget képzelni nem lehet. A had seregben a rendet és fegyelmet a katonai törvények tartják fenn. Méltóztassék megengedni, hogy ez alkalmat azon kérdés fejtegetésére használjam fel, vájjon a mi véderőnknél érvényben lévő anyagi és alaki katonai törvények megfelelnek-e haderőnk mai alkatelemei igényeinek és a mai előrehaladt polgárosult kor büntetőjogi elveinek? (Nem ! a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem ha^tekintetbe veszszük, hogy törvényeinkben ki van mondva az általános védkötelezettség, ha a népfölkelési törvény végrehajtása után a polgárok íuigyobb része hadi. törvények elé fog tartozni, azt hiszem, időszerű, hogy a törvényhozás ez általam feltett kérdéssel foglalkozzék. Az 1868. évi XL. törvényczikk az 54. szakaszban kimondotta, hogy a magyar honvédségnél szolgáló egyének katonai törvény alatt állanak, de egyszersmind kilátásba helyezte, hogy e törvények az általános védkötelezettség igényeinek megfelelőleg át fognak dolgoztatni. Mind a mai napig katonai törvényeink nem dolgoztattak át. (Halljuk! Halljuk!) A népfölkelésről rendelkező 1886. évi XX. törvényczikk kimondja, hogy azon egyének, kik a népfölkeléshez behivatnak, a behívás napjától az elbocsátás napjáig a katonai büntető törvényekés fegyelmi szabályok alatt fognak állani. Az idézett törvényekből kitetszik, hogy a polgárok legnagyobb részének, a polgárok millióinak élete és szabadsága van letéve a haditörvényszékek kezei közé; illő tehát, hogy a törvényhozás gondoskodjék, hogy ezen törvények megfelelj ének egyfelől a jogrend követelményeinek, másfelől az egyéni jogok biztosítékainak. (Altalános helyeslés.) De hát micsoda törvények vannak most nálunk életben ? Azon katonai büntető törvénykönyvben foglalt szabályok, melyek az 1855. évi január hó 15-én keltezett osztrák császári nyilt parancscsal hozattak be a hadseregbe és azon büntető perrendtartás, melyet ugyanazon hatalom ezután a hadsereg számára alkotott — ezen katonai törvénykönyv rendelkezései a Mária Terézia korából valók — s átvonul ezeken azon sötét szellem, mely ezen korban s még inkább a megelőző korban, a büntető jogban uralkodott. Ezen katonai büntető törvénykönyv az elrettentési elméleten alapul, azon elméleten, mely a bűnöst nem a valóban elkövetett bűntettért, hanem azért bünteti, a mit majd mások idővel elkövethetnek. Az egyes cselekvényekre kiszabott büntetései nincsenek igazságos arányban az elkövetett büntetendő cselekménynyel és hemzsegnek a kötél és golyó általi halálbüntetéstől. Ezen törvénykönyv 45. §-ában, a halálbüntetés következményéül elrendeli, hogy az ítéletben mindig kimondandó, miszerint az elítélt a császári királyi hadseregből és ma a honvédségből is, kicsapandó; tehát kilökendő a milliókból álló polgári társadalomba, mintha ezen polgári társadalom tagjai mind megannyi tolvaj ok és gyilkosok volnának. (Általános helyeslés.) Ugyanezen szakaszban ki van mondva, hogy az elítélt, ha nemes, nemességétől megfosztandó;, mely büntetés a mi magyar büntetőtörvényeinkben soha sem alkalmaztatott. (Igaz ! Ügy van!) A halálbüntetés a katonaságnál az érzelmek eldurvítására, nők és gyermekek jelenlétében nyilvánosan hajtatik végre. Ezen nálunk érvényben lévő katonai büntető törvénykönyvnek nemcsak büntetései, de az abban foglalt elvek is szomorú maradványai e letűnt középkornak. És ezen anyagi törvénykönyvnek teljesen megfelel az alaki rész, tudniillik a katonai büntető perrendtartás. Ezen büntető perrendtartás HL Incze pápa által az elerkölcstelenültpapság megfékezésére alkotott nyomozó rendszeren alapul. (Egy hang a jobloldalon: Nem igaz!) Az inquisitorius rendszeren alapszik. Ha szükséges, be tudom bizonyítani, hogy III. Incze pápa hozta be a nyomozó eljárást, mely aztán a létezett görög és római vádrendszeren alapuló eljárást megszüntette. A hadi törvényszékeknél az ítéleteket a vádlott védelme nélkül, zárt aj toknál a hadbírónak egyszerűen élőszóval tett indítványozása folytán hozzák. Az újabb idők törvényhozásai az egyéni jogok biztosítékául elfogadták a katonai törvényhozásban is a szóbeliséget és nyilvánosságot; elfogadták a biró, vádló és védő működésének elkülönítését. A mi katonai törvénykönyvünk szerint ma is az auditorban összpontosul a vizsgálóbíró, az előadó, a vádló és védő tevékenysége. A bizonyítási eljárásban a ma már mindenütt elvetett törvényes bizonyítékokat tartotta megi; a törvényszék zárt ajtók mögött, az iratok felolvasása után az auditor egyoldalú indítványára hozza meg ítéletét. Ha széttekintünk az európai polgárosult államok között, azt kell tapasztalnunk, t. ház, hogy a civilisált államok a katonai törvényhozás terén is mindenütt megelőztek bennünket; katonai törvénykönyveikben is elfogadták és alkalmazták az újabb idő büntető jogának elvét. Mint a polgári büntető eljárás, ugy a katonai eljárás terén is az európai continensen létező államok között, a franczia nemzet ragadta meg a kezdeményezés zászlaját. A franczia nemzet olyan az európai nemzetek között, mint a halak között a