Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-359

348 359. ország** ülés április 30. 1SS7. semmi hasznuk nincsen. Azt azonban méltóztassék megengedni, hogy paedagogiai szempontból alig helyes, hogy férfiak ugyanazon tanítók előtt, kik ugyanazon hivatást teljesítenek, némely helyen tanároknak, másutt tanítóknak neveztessenek. Mindenesetre megérdemli az ügy, hogj megfontolta ssék. Minthogy a kérvényi bizottság nem javasol egyebet, mint hogy a kérvény adassék ki a vallás- és közoktatási minister urnak: én kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Komlóssy Ferencz: T. ház! Azok után, miket Darányi t. képviselő ur elmondott, nekem alig van szavam. Én csak azt akarom elérni, hogy a bizottság véleménye elfogadtassák. Elnök: E szerint a kérvény kiadatik a vallás- és közoktatási minister urnak. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) : Lehoczky Péter lónya-bányai Jakos, volt állami útmester az 1885: XI. t.-cz. 30. §-a értelmében megállapítandó évi nyugdíjat kér. Vámos Béla előadó: A kérvény kiadatik a közmunka- és közlekedésügyi ministernek. (Elfogadjuk !) Elnök: Elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Borsod, Veszprém és Bars megyék közönségei pártolják Nyitra megye közönségének feliratát, a magyar nyelvnek diplomatikai tekintetből, a monarchia összes kö. hatóságainál érvényt szerző intézkedések tárgyában. Vámos Béla előadó: A kérvények a házszabályok 175. §-a szerint bejelentetvén, a képviselőház 1886. évi deczember 17-én 3141. jegyzőkönyvi szám alatt kelt határozatához képest a ministerelnök utján kiadatnak a kormánynak. (Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Aradi kereskedelmi és iparkamara a pénzügyministert utasítani kéri oly törvényjavaslat benyújtására, mely szerint a törvényhatósági joggal felruházott szab. kir. városokban, az új házakra nézve fennálló adómentesség kedvezménye, kétemeletes vagy magasabb házaknál 25 évre, egyemeletes vagy földszintieknél pedig 20 évre lenne kiterjesztendő. Vámos Béla előadó: E kérvény kiadatik a pénzügyministerium vezetésével megbízott mi nisterelnöknek lehető figyelembe vétel végett. (Elfogadjuk.') Elnök: Elfogadtatik. E szerint a kérvények tárgyalása befejeztetett. Következnek az interpellatiók, még pedig első sorban Ábrányi Kornél képviselő ur íogja interpellatióját megtenni. Ábrányi Kornél: T. ház! (Halljuk!) Az 1881. évi XXVI. i.-cz. 22. § a a), b) és c) pontok alatt megjelöli azon javakat, javadalmakat és alapokat, melyek illeték egyenérték alá tartoznak. Ugyanezen törvény 24. §-a elősorolja azokat, melyek az illeték egyenérték alól mentesek. A 24. §. f) pontja szerint ezek alá tartoznak: „a 22-ik §-ban említett javadalmak azon birlalói, illetőleg élvezői, kiknek összes évi tiszta jövedelmük évi 400 frtot meg nem halad". A 26. §., valamint a 27. §. is, világosan kiemeli, hogy mindenki, a ki ily javak vagy javadalmak birtokába vagy élvezetébe lip, külön jogi személj

7 s az illeték-egyenérték az illeték-köteles vagyonnak jövedelmét zálogjogilag terheli, de a törvény sehol sem mondja ki, sőt sehol sem engedi meg azt a magyarázatot, hogy például valamely egyház, melynek papja és tanítója külön jogi személy és javadalma után külön külön tartozik az illeték-egyenérték alá, mint egy ezeket egybefoglaló közös vagyon után eumulative adóztassékmeg. És mégis, a kezemnél levő adatok szerint, némely adóhivatal részéről, különösen a protestáns egyházakkal szemben, ezen cumulativ megadóztatás gyakran előfordul, az illető egyházaknak tényleges és a törvény intentiójával ellenkező megrövidítésével. Mert az ily cumulativ megadóztatásnál teljesen ignoráltatik az előbb idézett 1881. t.-cz. 24. §-ának f) pontja, melynek értelme szerint, ha a jogi személynek nincs 400 frt tiszta jövedelme, akkor a javadalmához tartozó ingatlanok egyenértékadó-mentesek . Tudjuk s fájdalommal kell eonstatálnunk, hogy az országban igen sok az olyan tanító, a kinek összes jövedelme nem haladja meg az évi 400 forintot. Az ilyen tanító, habár valamelyik egyházhoz tartozik is és javadalmai oly természetűek, melyek illeték-egyenérték alá tartoznak, mindenesetre külön jogi személy és azért, mert ő — nem lévén 400 frt jövedelme — az általa élvezett javadalmak után illeték-egyenértékadó-mentes, azért ő érette az egyházat nem szabad megadóztatni. Már pedig ez történik, ha az adóhivatalok — mint erre több példa van — az egyházak illeték-egyenérték alá tartozó javait eumulative veszik és igy adóztatják meg, nem pedig azon functiók és különkülön jogi személyek jövedelmei után, kik közt ezen javadalmak a functiók természete szerint megoszlanak. Az ily megterheltetés igazságtalan, orvoslásáról gondoskodni kell. Azért vagyok bátor a következő interpellatiót intézni a pénzügyminister úrhoz (Halljuk! Olvassa) : „Interpellatio a m. k. pénzügyminister úrhoz. Van-e tudomása a m. kir pénzügyminister urnak, hogy némely adóhivataloknál az illeték-egyen érték alá tartozó javak nem az azokat birlaló külön jogi személyek szerint, hanem az illető egy-