Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-354
298 354. országos ttlás április 29. 1S87. el az illetőt senki annyira, mint a hogyan igy elítéltetik. Árra kérem tehát a t. képviselő urat, hogy a ház méltóságát óvja meg. (Helyeslés.) Olay Lajos: Különösen ha a fiscalis az ellenjelölt. (Élénk derültség jdbbfélől.) Margittay Gyula: Egyúttal végrehajtotta az egész összeget, később azután az alperes beperelte ezért az öreg Valádi Sámuelt és 200 forintot fizetett ezért. A másik eset a következő: Ballá István szintén hajdu-böszörményi lakos adós voltGargya István oda való lakosnak 52 forinttal s ezen 52 forintot kifizette. Ekkor elment Sóvágó ügyvédhez, kinél a kötvény volt és a felperes kijelentve, hogy ki van elégítve, a kötvény kiadatását kérte. Az ügyvéd a kötvényt ki is adta, ámde 6 frt 50 krajezár állítólagos követelés miatt ezután Ballá István házbutorait elárverele. Ha ezeket a törvénykezésben teljesen járatlan köznép ellen indított rablóhadjáratokat megakadályozni nem fogjuk, ha eltűrjük azt, hogy ezen szegény embereket igy \ még tovább is szipolyozzák : akkor néhány rövid év alatt a népnek nagy része teljesen ki lesz fosztva és kiöletik a népből a törvény, az igazságszolgáltatás és ügyvédi kamara iránti bizalom; sőt ily egyes eseteknek lapok utjáni szellőztetése által (Halljuk! Halljuk!) igazságszolgáltatásunk még a külföld előtt is pellengérre lesz állítva. Ezeknek alapján vagyok bátor az igazságügyi ministerhez a következő interpellatiót intézni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) „Interpellatio az igazságügyminister úrhoz. Van-e tudomása a t. minister urnak arról, hogy az ügyvédi kar némely lelkiismeretlen tagja a népet minden szemérem és lelkiismeret nélkül zsarolja ki, mely visszaélések által ugy az ügy védi kar, mint az igazságszolgáltatási bizalmat a népből végképen kiölik ? Szándékozik-e a t. minister ur minden tudomására jövő egyes esetben, különösen pedig az általam felhozott 2 esetben a szigorú vizsgálatot elrendelni ? És végre szándékozik-e a t. minister ur ezen visszaélések megszüntetése czéljából a megfelelő intézkedéseket megtenni." Fabiny Teofil igazságügyminister: T. ház! Azt hiszem, az interpellatio olyan természetű, hogy rögtön felelhetek rá. (Halljuk! Halljuk! Igaz! TJgy van! szélső balfelől.) Először is nem tudom, hogy a t. ház mennyi ben 1 * ért velem egyet abban, hogy én valóban a magam részéről nem helyeselhetem/ hogy egyes ügyek, a melyek a biró előtt folynak le (Igaz! Ugy van! szélső balfelől) és amelyekbea a bíróságok vannak hivatva határozni, interpellatio alakjában hozassanak a ház elébe oly commentárokkal és oly gyanúsításokkal, melyekről az illetőnek nyilatkozni alkalom nem nyilik. (Élénk helyeslés.) A mi magát az interpellatiót és az abban foglalt kérdéseket illeti, az első kérdés az, hogy van-e tudomásom arról, hogy visszaélések történnek és hogy különösen ez esetben történt visszaélés. Nincs róla tudomásom ez esetben. Tudom, hogy fordulnak elő, sajnos, hogy előfordulnak visszaélések az ügyvédi kar egyes tagjai részéről és ott, a hol ily visszaélések hozzám feljelentetnek, a legszigorúbb eljárással az illetékes fegyelmi, vagy szükség esetén más bíróságok által is mindig szoktam intézkedni. (Helyeslés ) A mi azonban a jelenleg fenforgó ügyet illeti, magából a felszólalásból, a mivel a t. interpelláló ur előadását kezdte, kitetszik az, hogy ez nem lehet való. 0 tudniillik azzal kezdte, hogy kisebb természetű polgári perekben az ügyvédek igen nagy költséggel terhelik a feleket, zsarolják őket. Méltóztassék az 187 7-iki törvényt ez irányban megtekinteni és abból meggyőződést szerezhet, hogy az úgynevezett bagatel-ügyekben ily költségekkel való zaklatásnak esete nem is merülhet fel. De a további előadásból már ki is tetszett, hogy ezen ügyek nem is tartozhatnak azok közé, melyek a kisebb természetű polgári perek közé sorolhatók. Ha peres ügyekben valamelyik félsértve érezte magát, arra való a perorvoslatok rendszere, hogy ez úton igyekezzék az illető a sérelmet magáról elhárítani. Épen azért felelhetek rögtön ez interpellatióra, mert nem látom hatáskörömben állónak azt, hogy a biró előtt lefolyó ügyekbe én közigazgatásilag bele avatkozzam. Ha az illetőknek sérelmük volt, mint szoktuk mondani: „habent Mosem et profetas." (Felkiáltások a szélső baloldalon: Mosem! Derültség.) A ki a birói eljárásban vagy a birói határozatban sérelmet lát, ne a képviselőházban, ne interpellatio utján, hanem az előirt perorvoslati rendszer alkalmazásba vétele mellett keressen orvoslást. Kérem a t. házat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. (Általános élénk helyeslés.) Margittay Gyula: Tökéletesen igaz, mind igen szép dolog, a mit az igazságügyminister ur elmondott. Jó is volna, ha minden szegény embernek, ha megtámadtatik, zsebében volna a 10 frt, hogy elmenjen az ügyvédhez, mert mindegyiket nem tanították meg a törvényre. Hauem az a baj, hogy az a 10 frt száz szegény ember közül csak egynek van a kezében. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Menjen a bíróhoz!) Igenis, a bíróságnak kötelessége volna megmagyarázni a dolgot, de ez esetben is mi történt? 6 forintot követelt tőle az ügyvéd, mert a felperes bejelentette, hogy ki vari elégítve — és az ügyvéd 6 forintért 39 frt költséget csinált és a bíróság ia 6 forintnyi l követe-
