Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-354
ZU. ©rssftgos ülés április *i0. 18&7. $95 zottság jegyzőkönyvei pedig a ház irodájában helyeztetnek el. Következik az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. törvényczikk némely intézkedésének módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg megszavazni, igen vagy nem. (Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Kérem a t. házat, méltóztassék a gazdasági bizottság jelentésére és ezen harmadszori megszavazásra vonatkozó két pontját a jegyzőkönyvnek mindjárt hitelesíteni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen két pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság 477. számú jelentése, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértéssel vádolt báró Vay Elemér országgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Méltóztassék meghallgatni a jelentést. Szathmáry György jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Krajtsik Ferencz, a mentelmi bizottság előadója: T. képviselőház ! (Halluk!)Habár a napirenden levő mentelmi bizottsági jelentés báró Vay Elemér képviselő ur mentelmi ügyét mind a tényállás, mind pedig az abból vont bizottsági javaslatra vonatkozólag elég terjedelmesen tárgyalja arra nézve, hogy annak alapján a t. képviselőház elhatározásához magának alapot szerezhessen . mindamellett engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy az eset szokatlan és fontos voltánál fogva, egy pár észrevételt tehessek mind magára a tényállásra, mind pedig a bizottsági jelentésre nézve. (Halljuk!) A mi a tényállást illeti, 1879. márezins havában báró Vay Elemér Ung megye karcsovai erdejében hajtó-, illetőleg szalonka-vadászatban vett részt, midőn egy szalonkára tett lövés alkalmával valami Glattner Eduárd nevű egyént megsrétezett. Ezen igy bekövetkezett baleset után — a mint ez a vizsgálati iratokból kiderül — báró Vay Elemér a megsértett egyénnek gyógyítási költségeihez éveken keresztül tetemes összegekkel járult; daczára azonban ennek, 1882. márczius havában, közvetlenül azon idő előtt, tudniillik midőn ezen cselekmény, mely súlyos testi sértésnek qualificáltatott, már elévült volna, Glattner Eduárd a beregszászi királyi törvényszékhez vádfeljelentést adott be, a melyben az 1879-ik évben előfordult balesetet előadván, ezt súlyos testi sértésnek kéri minősíttetni és ennék alapján báró Vay Elemért a büntető törvénykönyv 303. §-a értelmében megbüntetni, egyúttal 2000 frt fájdalomdíj, 2000 frt kártérítési összeg és évenkint 1200 frt járadékban elmarasztaltatni kéri. (Mozgás.) A beregszászi királyi törvényszék az ügyész indítványára a vizsgálatot elrendelvén, annak foganatosítása végett az ungvári királyi járásbíróságot kereste meg; az ungvári királyi járásbíróság azonban báró Vay Elemér folyamodványára, ki időközben betegen feküdt, a miskolczi járásbíróságot kereste meg a vizsgálat tovább folytatása végett. Egész röviden adom elé a dolgot, t. ház. A miskolczi járásbíróság báró Vay Elemért mint vádlottat kihallgatta és az erről szóló vizsgálati jegyzőkönyvet a megkereső ungvári járásbírósághoz visszaküldötte; ezen járásbíróság azonban az ezen alapon beszerzett adatokat az ügy elbírálására még elégségeseknek nem találván, másodszor kereste meg a miskolczi királyi járásbíróságot báró Vay Elemér pótlólagos kihallgatása végett. Ez alkalommal a miskolczi királyi járásbiró a kihallgatás közvetítését megtagadta, indokolván megtagadását azzal, hogy a vizsgálati iratokból ki nem derül az, hogy báró VayElemérnek mentelmi joga, a ki a vizsgálati iratokból kitünőleg a főrendiháznak tagja volt, a főrendiház által felftiggesztetett volna, kijelentvén egyúttal azt is, hogy az ilyen megkeresések közvetítésére tulajdonképen nem ő mint járásbíróság, hanem a miskolczi kir. törvényszék vizsgálóbirái competensek. Ezen felvilágosítás után aztán az ungvári kir. járásbíróság — és nem a per bírája, a beregszászi kir. törvényszék — közvetlenül a főrendiházhoz fordult és a főrendiháztól báró Vay Elemér mentelmi jogának felfüggesztését kérte s a főrendiház 1883. máj. 4-én tartott 70. ülésében a kérvénynek helyt adott és báró Vay Elemér mentelmi jogát fel is függesztette. Ezután a vizsgálat és az eljárás tovább folyt, a mint a bizottsági jelentésben részletesen előadatik, 1884., 1885. és 1886. évben, mindaddig, a míg a beregszászi kir. törvényszék megkeresést nen intézett a képviselőházhoz, melyben báró Vay Elemér mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A mint a t. képviselőház az itt előadottakból látni méltóztatik, báró Vay Elemér ellen, ki az 1881 —1884. országgyűlés tartama alatt a főrendiház tagja volt és 1884-ben a képviselőház tagjai közé választatott meg, 1882. márczius havától fogva szünet nélkül bűnvádi vizsgálat és eljárás volt folyamatban, a nélkül, hogy erre nézve az illetékestörvényhozó testületek engedélye részben a kellő időben, részben pedig egyáltalán kikéretett volna. Habár a bírói h ttóságok ezen egész eljárása nézetem szerint törvényellenes és erős bírálat alá
