Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-351
274 351, országos fiiéi április 2. 1887. most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg megszavazni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyv ezen ontját mindjárt hitelesíteni, hogy az a főrendiházhoz átküldhető legyen. Tibád Antal jegyző: (Olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv e pontja hitelesíttetik. Következik a vallás- és közoktatásügyi miS nister ur válasza Madarász József képviselő ur \ interpellatiojára, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi mínister: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Madarász József t. képviselő ur interpellátiot intézett 1 hozzám az államhivatalnokoknak iskolai és egyházi adótól való mentessége tárgyában. Ha méltóztatnak kívánni, felolvasom az egész interpellátiot; (Felkiálások: Ismerjük!) de talán nem lesz szükséges, a mit mondandó leszek, méltóztatnak megérteni a kérdés miben állását. (Halljuk!) 1872-ben egy concret eset alkalmából, midőn Buda városa az iskolai adót kiakarta vetni az állam tisztviselőire is, a ministertanács e kérdés- j ben hosszabb tárgyalások után határozott. Ezen j határozat,mely rendelet alakjában kiadatott,fektettetettaz 1868: XXVI. t.-ez. 8. §-ára, mely szerint az állami hivatalnokok fizetésök után községi adókban — idetartozván az iskolai adó is — nem kötelesek részt venni. De ezen határozat a magyarországi reformata egyházra sohasem alkalmaztatott, miután ezen egyház autonóm lévén, ügyeit autonómé kezeli, azokban önállólag rendelkezik. És miután az egyház az utolsó zsinaton éj szervezetét megállapította, melyet ő Felsége sanctionált, ez az egyházra és azon polgárokra nézve, kik ezen egyházhoz tartoznak, törvény erővel bir. Mi tehát sohasem háborgattuk a reformata egyházat abban, hogy az állami hivatalnokokra iskolai és egyházi adót kivessen és minden concret esetben akként nyilatkozott a kormány és különösen a vallás- és közoktatásügyi minister, hogy ha az állami hivatalnokok az illető egyház által ily adóval megterheltetnek, azt leróni tartoznak. Ily concret eset fordult elő Gyöngyösön, melyben a pénzügyminister hozzám fordult és én akkor ugyanakként nyilatkoztam, mint most szerencsém volt nyilatkozni, hogy ezen általános határozat, mely szerint az állami hivatalnokok fizetésök után községi és iskolai adókban nem tartoznak részt venni, nem alkalmazható a reformata egyházhoz tartozó állami hivatalnokokra. És ha ' a concret sárbogárdi esetben az egyházközség | az illető adópénztárhoz, vagy tagadó válasz esetében közvetlenül hozzám fordult volna, én akként nyilatkoztam volna, hogy ezen általános határozat a reformata egyház tagjaira nem vonatkozhatik. Én tehát kérem ugy az interpelláló t. képviselő urat, mint a t. házat, méltóztassék ebbe belenyugodni és válaszomat tudomásul venni. Én minden concret esetben akként fogok intézkedni, de nem tartom magamat illetékesnek arra, hogy általános szabályt felállítva, azzal mintegy beleavatkozzam a reformata egyház egyházi dolgaiba, (Helyeslés á jobboldalon.) Egyébiránt szabad legyen nekem ezen ügyben egyéni nézetemet elmondani, mit nem egyszer elmondottam e házban, mert minden budget vita alkalmával ismételtem, hogy épen az egyházi adó kérdésében, különösen pedig a párbér kérdésében az országban oly zavarok uralkodnak, hogy azoknak törvény utján véget kell vetni, (Általános helyeslés) mert nemcsak minden felekezetnél, hanem minden vidéken is e tekintetben más a szokás és más az eljárás. Es különösen jellemzi a dolgot, hogy egynémely helyen csakis a volt úrbéri birtokosok fizetik ezen adót; már pedig én nem látom be, hogyan lehet egy osztály ilyen megterheltetését az egyenjogúsággal összhangba hozni? Ismétlem, ezen viszonyt radicaliter csupán törvény által lehet rendezni s remélem, meg fog j'önni az idő, midőn ezen viszony határozottan körvonaloztatni fog, még pedig törvény által. Most pedig újból kérem a t. házat és a t. interpelláló urat, hogy ezen válaszomat méltóztassék tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Madarász József: T. ház! A t. minister ur nyilatkozata, illetőleg válaszának azon részére, hogy minden egyes esetben, a mikor hozzá e tekintetben felfolyamodás történik, ha az illetékesek megtagadják az egyházi és — hozzá teszem — iskolai adót, a szerint fog intézkedni, hogy ez az illető egyházaknak hátrányára ne szolgáljon. Ennyiben tudomásul veszem a választ. Sajnálatomra, kénytelen vagyok azonban kinyilatkoztatni, hogy megnyugvással nem vehetem tudomásul a t. minister urnak azon válaszát, hogy e tekintetben egy általános rendeletet nem adhat ki. Megmondom az okát, miért 1 Azért, mivel a t. minister urnak van egy általános rendelete, a melyben semmi vonatkozás nem történik sem egyik, sem másik hitfelekezetre, a mely csak általánosságban kimondja azt, hogy minden hivatalnok és minden szolga, a ki állami hivatalban van alkalmazva — kivéve, ha ingatlannal bir, mert igen természetes, hogy erre nézve csak nem vehet ki a kormány senkit — hivatala után járó fizeté-