Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-348
348. országos ülés márczins 38. 1887. 259 Mint méltóztatik látni, ezen niűkifejezések nem is németek, csak elenyésző csekély részben németek. (Egy hang balfelöl. Elég rosszak!) Meglehet hogy rosszak, de mindenütt el vannak fogadva. (Derültség. Helyeslés jdbbfelöl.) Tessék anokon javítani, én nem akarom javítani. (Derültség.) Ezen kifejezések Európa minden seregében el vannak fogadva és csak elenyésző csekély részben német eredetűek, legnagyobb részök franczia. Szalay Imre: A németnyelv szegénysége miatt! (Zajos derültség.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi mi nister: Jól van! Megengedem azt is. (Hosszan tartó derültség.) Kérdem, lehet-e azok után, miket bátor voltam felemlíteni, alapos kifogás az eljárás ellen akkor, midőn az 1867: XII. törvényezikk 11. §-ában a hadsereg egységes vezérlete ki van mondva. Ennél elnézőbb eljárást nem lehet kívánni. Szeretném látni, vájjon a franczia hadseregben, ha valaki németül akarja letenni a vizsgát, megengednék-e azt ? (Felkiáltások a szélső haloldalon : Az nem közös hadsereg! Nagy hosszan tartó zaj.) Nálunk azonban a vizsga letétele azoknak, kik a német nyelvben elegendő jártassággal nem birnak, anyanyelvitkön, tehát a magyar nyelven is meg van engedve. (Nagy zaj.) Azt hiszem, e tekintetben gyakorlatilag kifogása nem lehet senkinek. Mert ha a tényleges viszonyokkal számolni akarunk, azt csak nem követelheti józan ember, hogy a sereg egyes részei, egyes egyénei ne érintkezhessenek egymással a nyelv miatt. Engedelmet kérek, az nem lehet sem a sereg érdeke, sem az állam érdeke és azt hiszem, hogy nem létezhetik magyar ember, a ki azt követeli, hogy a chaos, a bábeli zavar hozassék be a seregbe, (ügy van! jobbf elől. Félkilátásök a szélső balon: Hát a honvédségnél!) A honvédség tisztjeitől is követeljük bizonyos mérvig a német nyelvet és ha méltóztatik utána nézni, a honvédségnél törzstiszt nem lehet senki, a ki a német nyelvet bizonyos mértékig nem birja. (Helyeslés Jobbf elől. Egy hang a szélső balfélől! Elég rossz!) És ez szükséges, mert a honvédség a törvény értelmében hivatva van esetleg közreműködni a közös hadsereggel és a hadseregnek kiegészítő része. Kell tehát, hogy a hadsereggel érintkezzék és ennélfogva szükséges, hogy bizonyos mérviga német nyelvet is birja; az alantasabb tisztektől nem követeljük, de már a magasabb rangú tisztektől igenis követeljük a német nyelv tudását bizonyos mértékig. (Nyugtalanság a szélső baloldalon. Felkiáltások: Hát a horvát honvédség!) Mondom bizonyos mértékig, a szolgálat teljesítéséhez képest és a horvát törzstisztektől is követeljük a magyar nyelv ismeretét. Ne méltóztassék tehát oly könnyen felszólalni, méltóztassék előbb a szabályokat megnézni, a valóról meggyőződni és azután beszélni. (Élénk helyeslés jobbf elől. Nyugtalanság a szélső balon.) Ha én valamit állítok, akkor meggyőződésem alapján állítom azt. (Élénk helyeslés.) A tényleges állapotot, t. képviselőház, bátor voltam ezzel jelezni és most bátor vagyok átmenni az egyetemi ifjúságnak adott válaszom tartalmára és alakjára. Válaszomnak azon része, a mely a tényleg fenálló törvényeinkre és az azokból folyó következményekre vonatkozik, azt hiszem, joggal meg nem támadható. Mert engedelmet kérek, hivatkoztam már a törvényre; a törvényben az egységes vezénylet és egységes vezérlet ki van mondva. Behozni a Bábel tornyát a hadseregbe, (Mozgás a szélső baloldalon) saját testvéreink, saját fiaink világos kárára, azt én nem teszem, azt teheti talán az, a ki a józan ész tábláját feltalálta. (Élénk derültség jobbf elől) de én nem teszem. (Egy hang a szélső baloldalról: Komikus!) Igen, nagyon komikus, de ugy van. Hogy zuglapokban felkarolnak egyet-mást, (Halljuk! Halljuk!) főleg a küszöbön álló választásokra való tekintettel, én azon nem csodálkozom. (Felkiáltások szélső balfélől: A tPester Lloydsban! Derültség.) Nem a „Pester Lloyd" az! Sérelmet találnak abban, hogy én azt mondtam, hogy a tiszti vizsgának kizárólag magyar nyelven letehetésére én indítványt tenni, lépéseket tenni nem merek. Igaz, mondottam; mert én szerintem a fiatalság igenis kérhet és a fiatalság, a mit tesz — tudjuk, valaha mi is fiatalok voltunk — bizonyos hévvel teszi; nem gondol az a fiatalság sem a következményekkel, sem a felelősséggel. (Nyugtalanság a szélső balon.) A bujtogatok sem gondolnak evvel. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Zajos ellenmondás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Madarász József: A magyar nyelv kérése bujtogatás? (Mozgás a szélső baloldalon. Egy hang jobbf dől. Nemcsak azt kérték!) B. Fejérváry Géza, honvédelmi minis ter: Ha a bnj tógátokat említem, indokolom is ezt; mert én nem szoktam pusztán csak állítani valamit, hanem hogy ha valamit állítok, be is bizonyítom (Halljuk! Halljuk!) és bebizonyítom azzal, hogy a fiatalságnak nálam járt küldöttsége, bármit Írjanak és bármit mondjanak is most, mikor tőlem elbúcsúzott, midőn a beszédem, válaszom egész tenorja az volt, hogy én azon leszek, hogy eléressék az, a mi elérhető a hadsereg sikeres működésének és harczképességének csorbítása nélkül, a mely hadsereg a monarchia és Magyarország védelmére első sorban van hivatva; midőn ezt kijelentettem, a fiatalság meg volt elégedve azzal, megköszönte ezen nyilatkozatomat Ugyanily értelemben nyilatkozott azon képviselő ur is, a ki a küldöttséget vezette. Ugyanaz nap délután - ez nem titok, kimondhatom — az a képviselő ur, a ki a küldöttséget vezette, egybefoglalta azt, a mit mondtam, hogy a lapokkal közölje, a fiatal emberek olvasták 33*