Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-348

348. országos ülés márezlns 28. 1887. 257 elrendeli, hogy a hadmentességi díjak ezímén befolyt összegből első sorban külön alap képezendő ; a 6. §. pedig elrendeli azt, hogy mily arányban járuljanak ezen alaphoz egyrészről Austria, másrészről Magyarország és határozottan kimondja, hogy az időszerinti ujonczjutalékok arányában. Tehát akkor, midőn ezen törvényczikk hozatott, azaz 1880-ban, Magyarország hozzájárult 857,000 forinttal, minthogy azonban a népszámlálás következtében, mint bölcsen méltóztatnak tudni, a magyarországi ujonczjutalék leszállittatott, az ezen alaphoz részünkről való hozzájárulás szintén leszállittatott ; minélfogva 1882. óta nem 857,000, hanem csak 827,000 forinttal járulunk az alaphoz. Tehát az arány, melylyel ezen alaphoz egyrészről az osztrák örökös tartományok, másrészről Magyarország hozzájárulnak, Austria részéiől körülbelül három ötödöt, Magyarország részéről pedig két ötödöt tesz. A mi a kiadásokat illeti, ezekre nézve az eljárás ugyanez. Vagyis ugyanazon arányban, melyben a befizetések történnek az alapba, történnek a kiutalványozások is, azaz bárkinek igénye ez alapból, a magyar honvédelmi és magyar pénzügyminister, valamint a közös had- és közös pénzügyminister részéről megállapítandó elvek szerint utalványoztatik ki. Ha elfogadnók azon javaslatot, melyet a t. képviselő ur tett, annak a következménye az is lehetne, hogy ha magyar alattvaló, csakis az alap magyar részéből részesülhetne ellátásban és ha a magyar alap esetleg ki volna merülve, az alap másik részéből nem kaphatván semmit, egészen elesnék az ellátástól. (Közbekiáltások a szélső baloldalról: Kölcsönös ég !) Ebben meg van a kölcsönösség. (Közbeszólások a szélső baloldalról: Közösség!) Nem közösség ez. A törvény elrendelte, hogy egy alap legyen, elrendeli, hogy mily arányban járuljunk mi magyarok s mily arányban járuljanak az osztrákok az alaphoz és elrendeli, hogy ugyanazon arányban történjenek a kiutalványozások. Itt tehát közösségről nincs szó és a mi érdekeink a törvény által minden tekiatetben biztosítva vannak. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ennélfogva én azt hiszem, hogy a felhozott aggály nem indokolt és igy kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslat ezen szakaszát újabb szövegezés végett ne méltóztassék visszautasítani a véderő bizottsághoz, mert arra szükség nincs; hanem kérem, hogy méltóztassék ezen szakaszt ugy a mint van, elfogadni, mert annak rendelkezése törvényen alapszik. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök! Fel fog olvastatni a gróf Apponyi Albert határozati javaslata. TÖrs Kálmán jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök l Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XVI. KÖTET. A 36. szakaszhoz gróf Apponyi képviselő ur határozati javaslatot adott be, mely szerint ezen szakaöz újabb szövegezés végett a véderő bizottsághoz visszautasítandó lenne. Ez tehát előzetes kérdés s igy első kérdésnek annak kell lenni: elfogadja-e a t. ház gróf Apponyi Albert képviselő ur határozati javaslatát; igen vagy nem? Ha ez nem fogadtatik el, akkor fogom feltenni a kérdést, elfogadja-e a t. ház a 36. §-t? Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e gróf Apponyi Albert képviselő ur határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik gróf Apponyi Albert határozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el gróf Apponyi Albert határozati javaslatát. Kérdem a t. házat, rnéltóztatik-e a 36. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, akik a 36. §-t jelen szövegezésében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a 36. §-t. Következik a 37. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 37., 38. és 39. § ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatiak). Elnök : T. ház! E szerint a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki, egyszersmind a t. képviselőház által elfogadott határozati javaslat szíves hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni határoztatik és végre a három kérvény, melyet a bizottság bemutatott és melyek a ház irodájában vannak elhelyezve, szintén elintézést nyertek. Következik most a honvédelmi minister ur válasza Meszlényi Lajos interpellatiójára. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Meszlényi Lajos képviselő ur a szombati ülésben a következő interpellatiót intézte hozzám (olvassa) : Interpellatió a magyar királyi honvédelmi ministerhez : Tekintettel a múlt heti hírlapi közleményekre, melyek az igen tisztelt honvédelmi minister azon válaszát tárgyalják, melyet állítólag m. kir. testvér egyetembeliek küldöttségének az egyévesi önkénytesi vizsgának magyar nyelveni letehetésének tárgyában adott, egész tisztelettel bátorkodom kérdeni: 1-ször. Igaz-e, hogy ugy nyilatkozott, hogy a vizsgálat magyar nyelveni tehetését az illető helyen elő sem meri hozni? 2-szor. Ha igaz, mely indokok azok, melyekből e nyilatkozatát meríté ? 3-szór. Ha az egy évesi tiszti vizsga letehetése a hadseregnél kivihetlen lenne, megteszi-e a lépéseket arra nézve, hogy azok, kik a német 33