Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-347
34?. országos filés márezins 26. 1887. 23S nemcsak a hadmentességi díjalapnak kamatait, hanem magát a tőkét is kénytelenek lennénk igénybe venni. Ezt pedig — bármennyire sajnálom is — adott viszonyaink között nem javasolhatnám, mert határozottan tartózkodni kívánok minden olyan kezdeményezéstől, mely az országnak jelen pénzügyi helyzetében az államra új terheket róna. Azonban nem igy áll a dolog a második cathegoriára, tudniillik a nyugdíj-törvény életbeléptetése napján nyugállományban levő tisztek özvegyeire és árváira nézve; mert ezek tekintetében — mind a pénzügyi bizottság jelentése, mind magának a t. minister urnak nyilatkozata és az előttünk fekvő adatok s indokolás számadatai is bizonyítják — hogy ha az általam említett ezen eathegoriához tartozó tisztek özvegyei és árvái a törvény rendelkezései alá helyeztetnek és igy annak jótéteményeiben részesülnek, akkor legfölebb az fog bekövetkezni, hogy a hadmentességi díjalapból évek hosszú során át képződő ama tőke, melynek jövedelmei a vég-ellátást lehetővé teszik, csak néhány évvel későbbre fog kitolatni és igy jelenlegi terhelés mellett is segíteni lehet azokon, akikre —felfogásom szerint — a törvény jelenlegi rendelkezései méltánytalanok ós igazságtalanok, de a kikre nézve a határozati javaslat mégis kilátásba helyezi, hogy méltányos és igazságos igényeiken segítve lesz. Én erre a szempontra való tekintettel,, reménylem, hogy a határozati javaslat nem marad irott malaszt, mint annyi számtalan határozat, a melyet a ház hozott, (Ugy van! bálfélől) hanem meg fog történni minden lehető arra, hogy ezen igazságos és méltányos érdekek valóban ki legyenek elégítve. (Helyeslés balfelöl.) Azonban, í. ház, (Halljuk !) felszólalásomnak tulajd önképem főczélja a törvényjavaslat 36. §-ára vonatkozik. (Halljuk!) Ebben a szakaszban, t. képviselőház, a hatáskörök eompetentiájának, közjogunkat tekintve, oly rendkiviili confusiója foglaltatik, hogy ha a szakasz ugy marad, a mint van, akkor felfogásom szerint egy újabb, még pedig kormányzati és megterhelés! természetű közösségi kérdés fog felmerülni. (Halljuk! hatféléi.) A dolog tudniillik ugy áll,t. képviselőház,hogy ha a törvényjavaslat 38. §-a ugy, a mint szövegezve van, megmarad, akkor nem lesz tisztázva először az a kérdés, hogy ki fogja megtenni azon intézkedéseket, melyek kormányzati tekintetben ezen ellállásokra vonatkozólag foganatba lesznek veendők. Igaz, hogy a pénzügyi bizottság is érezte ezt a bizonytalanságot s azért jelentésében rá is mutat ama körülményre, hogy felteszi, miszerint ezen intézkedések kizárólag a magyar törvényhozás hatásköréhez tartoznak. De én, t. képviselőház, ilyen fontos kérdést nem szeretek bizottsági jelentésekre bizni és helyezni. (Helyeslés balfclöl.) Ez KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XVI. KÖTET. nekünk nem elég garantia, nekünk egyedüli garantia a törvény, (Ugy van! balfelöl) különösen oly kényes természetű kérdésekben, mint ezek, a melyeknél, tudjuk, mily különböző irányokban való elmagyarázhatás és mily különféle irányban kiterjeszthető olyan intézkedés fog bekövetkezhetni, melyek Magyarország jelen közjogát sérthetik. De még nagyobb bizonytalanság van, t. ház, egy másik kérdésben: abban nevezetesen, hogy vájjon mi történik azon esetben, hogy ha a honvédséghez tartozó és béke idején elhalt tisztek özvegyei és árváiról van szó, vájjon nem következhetik-e és nem következik-e be azon eset, hogy azon alapból, a mely tisztán a magyar hadmentességi díjból gyűlt össze, esetleg a béke idejében elhalt és a monarchia másik felének honvédségéhez tartozó tisztek özvegyei és árvái is elláttatni fognak. E kérdés nincs tisztázva. Remélem., hogy a t. honvédelmi minister ur e tekintetben nyilatkozni fog és előre azon hitben élek, hogy a t. minister ur szintén azon nézeten van, hogy a magyarországi hadmentességi alapból — ismétlem — béke idejében elhalt és a monarchia másik felének honvédségéhez tartozó tisztek Özvegyei és árvái nem fognak részesülni. Ha igy áll a dolog, az engem megnyugtat, de ennek törvénybe kell iktattatni. Továbbá nincs tisztában azon kérdés sem, hogy vájjon, midőn a törvényjavaslat 36. §-ában foglalt azon intézkedés végrehajtásáról van szó, hogy tudniillik a közös hadsereg és hadi tengerészek özvegyeiknek és árváiknak ellátására vonatkozólag a közös költségvetésbe fölvett i.320,000 írthoz, mely magában elégséges nem lesz, ez alapból is hozzájárulni kell, vájjon a monarchia két felének hadmentességi díjaiból képződő alapból, mily arányban fog a monarchia egyik és mily arányban a másik fele terheltetni. Világos példával szólva, mondjuk, hogy a közös nyugdíjazáshoz 2.000,000 frtra lesz szükség. 1.320,000 frtot tesz azon összeg, mely a közös költségvetésben e czélra fel van véve; ha ehhez még 680,000 frt hozzájárulás lenne szükséges, vájjon mennyit fog ebbe beszolgáltatni a monarchia két felében külön kezelt osztrák és magyar hadmentességi alap? Ezt is tisztázni kell. Miután pedig minden oly természetű kérdés, melyben a közösségnek bizonyos jellege vagy bizonyos természete foglaltatik, felfogásom szerint a leggondosabban megfontolandó (Ugy van! abalés szélső balfelöl) és az alkotandó törvény által a leggondosabban praecisirozandó; én részemről ezen szakasz rendelkezéseivel, ugy mint szövegezve van, megelégedve nem vagyok, abban meg nem nyughatom és e tekintetben a 36. §-nál, ha nem is én, de t. barátaim valamelyike egy módosítványt fog benyújtani. Azon reményben, hogy 30