Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-346
216 346, országos ülés márezins 24. 18b7. 346. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1887. évi márczius hó 24-én, Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés Wekerle Sándor megválasztásáról és egy beérkezett kérvényről. A chilei köztársasággal kötött kártéritési szerződés tárgyalása. A horvát-szlavón ügyekben kiküldött országos bizottság jelentésének tárgyalása és elfogadása. Tomcsányi László felszólalása. A kormány részéről jelen vannak : Tisza Kálmán, gr. Széchényi Pál, Trefort Ágost, b. Fejérvári Géza, b. Orczy Béla, Baross Gábor, Bedekovich Kálmán. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Tibád Antal jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Beöthy Algernon, az azok ellen jelentkezőket Tors Kálmán jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Tibád Antal jegyző (olvassa az 1887. évi márczius hó 22-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom dr. Wekerle Sándor Arvamegye bobrói választókerületében megválasztott ország gyűlési képviselő megbizó-levelét. Kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. Bemutatom Fehérmegye közönségének föliratát, melyben a Romániával kötendő vám- és kereskedelmi szerződés megkötése alkalmával oly befolyást gyakoroltatni kér, hogy e szerződésben hazánk,vitális érdekei megvédessenek. Kiadatik a kérvényi bízottságnak. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén, következik a napirend. Következik az igazságügyi bizottság 487. számú jelentése a bizottsághoz előleges tárgyalás és véleményezés végett utasított 443. számú törvényjavaslatról, „a chilei köztársaságnak Peru és Bolívia ellen folytatott háborúja alkalmával hadikárokat szenvedett magyar és osztrák alattvalók kártérítési követelései iránt Chilével 1885. évi július hó 11-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezése tárgyában." Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Helyeslés) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Mandel Pál, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Azon háborúban, melyet a chilei köztársaság Peru- és Bolíviával folytatott, osztrák és magyar alattvalók károkat szenvedtek. Szóba jött ezen károk mikénti megállapítása és az e végre szükséges eljárás szabályozása. E végből szerződés jött, létre az osztrákmagyar monarchia és a chilei köztársaság közt. E szerződés szerint elfogadtatik egy már előzőleg hasonló tárgyban létrejött szerződés Chile köztársaság és a német birodalom között. A szerződés kellően megóvja a magyar alattvalók érdekét és egyebekben is megfelel általában a nemzetközi jogelveknek: ennélfogva a bizottság a szerződést elfogadásra ajánlja; azonban csakis a magyar szöveget javasolja törvénybe iktattatni, mivel először is ily eljárást a törvényhozás már más izben is több esetben követett, továbbá azért, mert a magyar szöveg a törvényjavaslattal egyidejűleg A) alatt beterjesztett jegyzőkönyv szerint a spanyol és német nyelvű szöveggel egyenlő hitelűnek ismertetett el és végül mivel a spanyol szövegben Magyarországnak oly közjogi elnevezése foglaltatik, mely a magyar közjoggal nem egyezik meg. Ennélfogva javaslatba hozza a bizottság, hogy a spanyol szöveg mellőzésével egyedül a magyar szöveg, e mellett azonban az Jí) alatti jegyzőkönyv
