Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-343
343. «rszág*s fiiéi márczius 19. 1887. 179 a házszabályok 144. §-a értelmében a szólás joga meg fog illetni. Felhívom még a t. ház figyelmét, hogy az 1887. január 27-én tartott 308, országos ülésben az összeférhetlenségi bizottságnak akkor beadott jelentése alapján, az összeférhetlenségi ügyekben való eljárás nem lévén szabatosan körvonalozva, azt méltóztatott elhatározni, hogy az összeférhetlenségi bizottság javaslatának az e tekintetben szükséges változtatásokra vonatkozó része a házszabály vizsgáló bizottsághoz utasíttassák, melynek megválasztása akkor már kilátásba volt helyezve. E szerint tehát, miután a házszabály vizsgáló bizottság már meg van választva, az összeférhetlenségi bizottság kérdéses javaslata, annak figyelembe vétele végett a házszabály vizsgáló bizottságnak adatik ki. Ezzel a bizottság teendője ismét bővül és ha szükségesnek tartja, akkor az ezen kérdésről folytatandó tárgyalásaira az összeférhetlenségi bizottság elnöke, vagy maga a bizottság is meghívható. (Helyeslés.) Az elnökségnek több előterjesztése nincsen. Mandel Pál, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Van szerencsém bemutatni a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentését a chilei köztársaságnak Peru és Bolívia ellen folytatott háborúja alkalmával hadi károkat szenvedett magyar és osztrák alattvalók kártérítési követelései irént. Chilével 1885. évi Julius ll-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, hogy ez egyezmény kinyomatását, szétosztását és annak idejében az osztályok mellőzésével tárgyalásra kitűzni méltóztassék. Elnök l Ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és ha a ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével fog annak idejében napirendre tűzetni. Több bejelentés nem lévén, következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincsen; ellenben az interpellatiós könyvben a következő bejegyzés foglaltatik: „Márczius 19-én. Veres József, a névvel űzött visszaélések tárgyában, a belügyministerhez. Elnök : A képviselő ur, ülés végén fogja interpellátióját megtehetni. Egyszersmind Dobránszky Péter képviselő urnak is hátra van egy interpellátiója, a mely annak idején nem tétetett meg, tessék azt is felolvasni. Zsilinszky Mihály jegyző: (olvassa): Dobránszky Péter márczius 10 én: a székelyföldi ügyekben, az igazság-, vallás- és közoktatás-, pénzügyi-, földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi ministerekhez. Elnök: A képviselő urak az ülés végén fogják megtenni interpellatiójukat. Következik az 1885-iki budapesti országos általános kiállítás pénzhiányának fedezéséről szóló törvényjavaslaton a főrendiház által tett módosításra vonatkozó üzenet. T. ház! Minthogy a főrendiház ezen módosítása nem oly nagy és hosszabb tanácskozást igénylő tárgy, hogy a bizottsághoz kellett volna visszautasítani, azt hiszem, a t. ház azt mindjárt tárgyalás alá venni és a fölött határozni méltóztatik. (Helyeslés.) Kérem tehát felolvasni a főrendiház 1887. évi márczius hó í5-én tartott 48. ülése jegyzőkönyvének erre vonatkozó kivonatát. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A főrendiház e szerint új harmadik szakasz gyanánt kívánja a törvényjavaslatba felvétetni e szavakat: „A megszavazott kiadások zárszámadásilag igazolandók lesznek". Méltóztatik-e a t. ház ezt elhatározni ? (Elfogadjuk !) Ez tehát elfogadtatván, a régi harmadik szakaszból negyedik szakasz lesz és igy a két ház között a teljes egyetértés a törvényjavaslatra nézve létre jött. Érről a főrendiház értesíttetni és azután a törvényjavaslat legfelsőbb szentesítés czéljából felterjesztetni fog. Következik a közigazgatási bizottság 484. számú jelentése „&z 1876. évi XIV. törvényczikk XIII. fejezetének "módosítására" vonatkozó 468. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Helyeslés) és igy az általános vitát megnyitom, az első szó illeti a bizottság előadóját. Latkóczy Imre, a közigazgatási bizottság előadója: T. ház! Nem igen mulattató ugyan azon tárgy, melyről röviden szólani kívánok, de fontossága és közérdekű volta miatt megérdemli, hogy a t. ház néhány pillanatig becses figyelmével megajándékozzon. A közigazgatási bizottság rá is utalt azon körülményekre, a melyek e javaslatnak törvényerőre való emelését kívánatossá teszik; számadatokkal kimutatta, miszerint a himlőjárvány kiterjedése a legújabb Hőben oly aggasztó mérvben növekedett, hogy sikeres leküzdésére a törvényeinkben és rendeleteinkben fennálló intézkedések és óvrendszabályok semmi esetre sem elégségesek. Ily rendkívüli viszonyok indokolják a rendkívüli eszközök alkalmazását. Minthogy pedig a himlőjárvány kiterjedésének megakadályozására az eddigi tapasztalatok szerint a védhimlőoltás bizonyult a leghatályosabb eszköznek : a beltigyminister ur időszerűnek találta a törvényhozás elé 13*
