Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-330

10 336. országos ülés febrnár 24. 1887. többség által elismeréssel fogadott programmal szemben sokkal csekélyebb, de mégis fontos részét képezi az igazságügyi müveleteknek, hogy annak keresztülvitelével a t. minister ur az erdélyi közép és alsó birtokosságot kedvező hangulatra gerjeszthetné működése i^ánt. Eltekintve attól, hogy a t. minister ur — mint említem — már régebben jónak látta ezen eljárást, mely itt követendő lenne a tényleges birtokállapot kipuhatolása végett, ezt annál kevésbé fogja ellenezni a telekkönyvi betétek végleges rendezése körüli eljárásnál, mert szó sem lehet arról, hogy telekkönyveink azon helyzetbe jussanak, hogy megfeleljenek a törvény kívánalmainak. Mindezekre azt mondhatná a t. minister ur, hogy ha most megtétetnének a kivánt intézkedések, akkor azon 5—6, vagy tiz év alatt, mig a tagosítás stb. végre nem hajtatik, vagy az állandó catasteri részletes felmérések meg nem történnek, újra oly rendetlen állapotba juthatnak a birtokok, hogy így nem lesznek a telekkönyvbe bevezethetők s ennélfogva ismét új költségek keletkeznének. De, t. ház, mint már jeleztem, ezzel szemben is meg van az orvoslás az 1880. évi XLV. törvényczikkben, valamint az 1886. évi XXIX. törvényczikk intézkedéseiben. T. ház! Tekintettel az elmondottakra, nem marad egyéb hátra, mint az, hogy a t. minister urat és a t. házat határozati javaslatom elfogadására ismételten felkérjem. Javaslatom igy hangzik (olvassa) : Az igazságügyministerium 1887. évi költségvetése XX. fejezet, 6-ik czíme, 11-dik rovatához határozati javaslat! A képviselőház utastíja az igazságügyministert: I. Hogy addig is, mig az állandó cataster, vagy a tagosítás, arányosítás és úrbéri rendezés iránti munkálatok befejeztével az 1886. évi XXIX. t.-czikk által elrendelt telekkönyvi betétek szerkesztése foganatosíttathatnék, a tényleges birtoklási és teherállapotnak a helyszínén való kipukatolás által megállapítása és a telekkönyvbe bejegyzése iránt intézkedjék. Mely czélból felhatalmaztatik, hogy ezen eljárást a telekkönyvi bíróságok meghallgatásával rendeleti utón szabályozza és a helyszíni kiküldetés költségeinek az érdekelt felektől az egyszeres bélyeg és illeték ezím alatt eszközlendő bevételekből leendő fedezéséről a pénzügyministerrel egyetértőleg gondoskodjék. II. Hogy a birtokrendezési és tagosítási ügyeknek az 1880. évi XLV. t.-cz. alapján leendő gyorsabb befejezhetése tekintetéből, az eddig nyert gyakorlati tapasztalatok folytán, az ezen ügyekkel foglalkozó birák, ügyvédek és mérnökök észrevételeinek meghallgatása után a fennálló utasítások és rendeletek hiányait pótolja. Jelesen: 1. Az idézett törvényczikk 33. és 35. §§-ai alapján a költségek fedezésére adható előlegezések és köthető hitelműveletek feltételeit a pénzügyministerrel egyetértve rendeleti utón szabályozza. 2. Az igazságügyminister által 1881. Julius 27-ére 2366. sz. a. kiadott körrendeletet hatályon kivül téve, rendelje el: hogy a birtokosok és működő mérnök között létrejött szerződést és a költségelőirányzatot a törvényszék jóváhagyva, a mérnököt munkálatába azonnal bevezethesse és hogy a technicai munkálatok hitelesítését mindig egy catasteri mérnök felügyelete mellett eszközöltesse. Budapest, 1887. február 24. Beadja: Lázár Ádá m. Ez utolsó részt azért láttam czélszerünek felvenni határozati javaslatomba, hogy a pénzügyminister ur nyilatkozata szerint épen az volna az egyik kettős munka, hogyha a tagosítás megtörténnék és catasteri mérnök nem volna ott. Meg volna kiméivé úgy a birtokosok zsebe, mint az államkincstár, hogy ha egyidejűleg, midőn a törvényszék hitelesíti a mérnöki nmnkát, jelen volna egy catasteri mérnök, vagy fel lehetne használni erre a czélra a culturmérnököt is. Midőn határozati javaslatomat minden irányban elfogadásra vagyok bátor ajánlani, arra kérem különösen a t. igazságügyminister urat, méltóztassék tekintetbe venni mindazon sajátlagos körülményeket és mindazon birtokviszonyokat, a melyek részint a tényleges birtoklási és teher állapottal, részint pedig a tagosítatlan és rendezetlen birtokokkal szemben még mindig fennállanak. Nem kívánom, hogy a t. igazságügyminister ur feltétlenül elfogadja e határozati javaslatot, jól tudván azt, hogy nehezen fogna bele menni abba, hogy a kormány^ keze egy határozati javaslattal megköttessék. Én ez idő szerint, tekintettel a sajátlagos körülményekre,ha csakugyannem fogadtatnék el határozati javaslatom, megelégedném azzal, hogyha a t. igazságügyminister kijelentené itt, hogy ezen tájékozásul szolgáló javaslatot tanulmányozás és szükséges intézkedés végett késznek Ígérkezik átvenni. Ezen Ígéret által azt hiszem , hogy a szakértőknek meghallgatásával eléretnék a biztos czél, a mely hogy mielőbb bekövetkezzék, azt az igazságszolgáltatás, különösen pedig anyagi érdekeink lehető rendezése sürgősen megköveteli. Ajánlom a t. háznak határozati javaslatom elfogadását. Teleszky István: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur beszédével különösen, a mi az erdélyi tagosítási viszonyokat illeti, azért nem akarok tüzetesen foglalkozni, mert nem akarom magam kitenni azon vádnak, hogy oly dologhoz beszélek, a melyhez tüzetesen nem értek. Midőn azonban a t. képviselő ur felszólalásában az érdé-