Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-329

329. országos fiíés tehessék az ügy állásra nézve, ha netán a referens egy — más körülményt kihagyott volna. De, t. ház, nem lehetett itt a szóbeliség és közvetlenségről szó azért, mert hiszen az a bíróság nem ugy van contemplálva, hogy első fórumként határozzon, hanem, liogy határozzon mint harmadik fórum oly eljárás fölött, mely nem bíróságok előtt, hanem közigazgatási hatóságok előtt indíttatik meg. Már most kérem, ott, a hol az első és második fórum írásbeliség alapján, nem is valami formai rendszerű eljárás alapján dönt, ott a harmadik fórum egyszerre etablirozza magát, mint szóbeliség és közvetlenség alapján eljáró első fórum, az teljesen lehetetlen. (Helyeslés a jobboldalon.) Végül a legméltatlanabb volt nézetem szerint, kifogás, mintha a bírói kar egyáltalán politikai befolyásoknak engedne s a kormány maga is nem arra törekednék, hogy a bírákban az önállóságot, a függetlenség érzetét fejleszsze, hanem arra, hogy abirótis bizonyos kényszerhelyzetnek vesse alá és mintegy arra utalja, hogy az ő függetlensége bizonyos esetekben nem czélszerü, nem helyes. T. ház! Én ezt az állítást valónak el nem ismerem. Hivatkozott a képviselő ur a honti esetekre s azokkal akarta ezt bebizonyítani. Először is csak azt bátorkodom erre megjegyezni, hogy sehol a pártszenvedély és a pártharcz oly magas fokra nem hágott mint ott és hogy Hódossy képviselő ur ez ügyben egv kissé elfogult, az kétségtelen, mert tulajdonképen politikai okokra vezethető vissza az egész súrlódás, a mely ott támadt és azt maga is kénytelen volt constatálni, hogy a bíróság megtette a kötelességét, hogy a bíróság helyesen határozott, nem engedett semmiféle pressiónak. De azt állította a képviselő ur, hogy pressio történt volna a kormány részéről az államügyészre, hogy ő vádindítványt ne tegyen. Ez határozottan tagadtatott az illetékes helyről. De tegyük fel, hogy ez csakugyan történt volna, hát nem azt mutatja a bíróság eljárása, hogy rá semmiféle pressio nem gyakorolható? Ha oda megyünk, hogy azt mondjuk, hogy a bíróságra nézve mindig rossz benyomást gyakorol és a függetlenségét támadja meg, ha az ügyész nem tesz vádindítványt, akkor vegyük el az ügyésztől egyáltalán a jogot, hogy az eljárás beszüntetését kérhesse, ha ezáltal a bíróságra pressio gyakoroltatik. (Ellenmondás a szélső balon.) Ilyen absurdumokra vezet ez a föltevés. (Helyeslés jőbbfélol.) A biró, t. ház, nem köteles azzal törődni, hogy az ügyész instructio folytán vonja vissza, vagy teszi meg vádindítványát; a bírónak azt kell nézni, hogy hogy áll a vizsgálat, mit mutat annak eredménye. (Igás! ügy van! jőbbfélol.) február 23. 1887. 357 T. ház! A kormány épen ellenkezőleg újabbi időkben is a birói függetlenség és önállóság emelésére törekedett és arra igyekezett, hogy a bírónak anyagi helyzetét javítsa. Ez kitűnik több törvényből, a mely 1886-ban keletkezett. Ilyen a pótbirói intézmény megszüntetéséről szóló törvény. Mi volt annak a czélja? az-e, hogy rosszabbá tegye a birák helyzetét és nem az, hogy javítsa sorsukat, biztosítsa függetlenségüket és anyagi helyzetüket. (Helyeslés jobb felől.) Itt van a nyugdíjtörvény, a mely a bíráknak nyugdíját tetemesen javítja, családjaikat biztosítja. Hát ez rosszabbá teszi helyzetöket, nem arra czéloz-e, hogy javítsa anyagi helyzetüket. Itt van a főrendiház átalakítása és újjászervezéséről szóló törvény, mit találunk ebben ? Azt, hogy a királyi tábla elnöke, a Curia elnöke és alelnöke tagjai a főrendiháznak. Mit mutat ez ? Azt, hogy hasonlag distingualtatik a birói kar, hogy alkalma adatik itt a törvények alkotására is befolyni. De hivatkozom, t. ház, azokra, a kik az igazságügyi bizottságnak tagjai, a hol a múlt évben sok nem nagy terjedelmű, de fontos törvényjavaslat tárgyaltatott, igy a közjegyzői törvény módosításáról, a pénzügyi közigazgatási bíráskodásról szóló törvény módosítása. Es fölhívom az igazságügyi bizottság tagjait, tapasztalták-e egyszer is, hogy a kormány oda akart volna hatni, hogy a birói függetlenség garantiái kevesbittessenek? Sőt ellenkezőleg, mikor a pénzügyi bíróság szervezéséről volt szó, arra törekedett és elfogadta az igazságügyi bizottságnak minden arra vonatkozó javaslatát, hogy biztosittassék a bírónak függetlensége minden tekintetben. Vagy például midőn a telekkönyvi betétek szerkesztéséről volt szó és hogy birák alkalmaztassanak a betétek szerkesztésére, nem a legnagyobb serupulositással tárgyaltatott az, hogy nem fog-e a birói függetlenségbe ütközni, ha ezen birák mozgósittatnak egyik helyről a másikra ? Én, mióta tagja vagyok ezen háznak, soha sem tapasztaltam azt, hogy a kormány részéről legkevesebb pressio, vagy akármiféle befolyás történt volna azon irányban, hogy a birói függetlenség, önállóság csonkittassék, (Helyeslés jőbbfélol) ellenkezőleg azon irányban láttam törekvést, hogy a birói kar tekintélye emeltessék. Olay Szilárd: Hát az 54. szakasz t (Közbekiáltás jőbbfélol: Abból nem lett törvény !) Gáll József: Még egy körülményt hozott fel Hódossy Imre t. képviselő ur. Azt mondta tegnap, hogy a pénzügyi közigazgatási bíróság kinevezésével is már megint egy csorba üttetett az igazságügyi érdekeken azáltal,hogy annaktagjaia pénzügyminister előterjesztésére neveztetnek ki. Talán a t. képviselőtársam nem volt az igazságügyi bizottságban akkor, midőn e kérdés megvitattatott és