Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-328

Sas. srsiágos ttlés február 22.1887. 35* ügymenetre káros hatást ne gyakoroljon és ezen állások megszüntetése az aljegyzői állások szaporítását tenné szükségessé." Megengedem, hogy ez indokolás, melyet a minister nr kifejtett, nem ezélozza azt, hogy a joggyakornokokra nézve, mint a kik a törvényszéki személyzetnek a hirói erőknek úgynevezett succrescentiáját képezik és a kik daczára ennek a költségvetésben, nem tudom vétségből-e vagy szándékos gúnynyal, a szolgák után vannak felvéve, valamely behatóbb gondoskodást, mely a bírósági személyzet fejlődését a jövőre nézve és egy önálló független birói kar kiképződését elősegíteni van hivatva, mennyiben tartotta-e a minister ur szem előtt. Ajánlom nagybecsű figyelmébe, hogy a joggyakornoki intézményt, mely a jól berendezett igazságszolgáltatás egyik sarkkövét képezi, méltóztassék nemcsak a költségvetés, hanem a ministerium administrationalis keretében is folyton figyelemmel tartani, illetve szaporításáról és jobb díjazásáról gondoskodni. A napidíjnokokra nézve ezt mondja a minister nr: „Jelentékenyen terheli ezen rovatot az is, hogy a Curia határozata folytán bűnügyi vizsgálatoknál állandóan jegyzőkönyvvezető alkalmazandó és miután ilyet a fogalmazói személyzet létszámából elegendő számban nyerni nem lehet, a vizsgáló birák mellett gyakran díjnokok alkalmazandók a jegyzőkönyvvezetői teendők teljesítésére." Megjegyzem, hogy a Curia, mely ilyet határoz, holnap tán egyebet határozhat. A minister ur lehet a Curia határozatánál fogva, látja jónak, hogy ily különböző eljárást teremtsen, a melynek különösen a bűnügyi vizsgálatok rendjén van káros hatása, a mikor is ismételt végtárgyaláson megtörténik, hogy a vádlottak meghazudtolhatják, a mit elö'bb kimondták, mert talán nem volt rendes jegyzőkönyvvezető. Hogy egy napidíjnok, a ki minden hivatalos eskü nélkül működik, mennyiben segíthet e bajon, nem birom elképzelni és ez intézkedést azon czímen, hogy a Curia kívánja, elfogadhatónak nem tartom. Az ötödéves pótlékra nézve a bíróságoknál és az ügyészségeknél is nagyobb eltérést mutat a költségvetés, tudniillik azokra nézve, a kik ez évben már 15 éves államszolgák és sem elő nem léptettetíek, sem fegyelmi kereset alá nem vonattak. Számuk az összes ügyészségi és birói személyzetnél az egésznek mintegy harmadrésze. Hogy ez irányban a 15 éves pótlék által miféle stabilismus és a bíróság miféle megállapodottsága czéloztatik, a minister ur indokolásából csak annyiban lehet kivenni, hogy szól a minister ur arról, hogy beterjeszti ugyan a költségvetést ez irányban, de fenntartja magának, hogy az egyes bíróságoknál szükséges apasztásokról és szaporításokról gondoskodjék. Azt mondja ugyanis a minister ur az indokolásban: „Végül az első bírósági személyzet létszámát illetőleg meg kell jegyeznem, hogy azért, hogy azt a jelenlegi számban az 1887. évi költségvetésbe felvettem, nem tartom magamat fölmentve azon kötelesség alól, hogy a szerzendő tapasztalatok alapján, ott, a hol a személyzet netalán felesleges számban van alkalmazva, azt apasztani ne igyekezzem. Másrészt azonban fel kell említenem azt is, hogy egyes bíróságoknál a személyzet szaporításának szüksége is merülhet fel és a netalán egyes bíróságoknál fölöslegesnek mutatkozó személyzet illetményei a szükséghez képest a másutt szaporításképen alkalmazandó személyzet illetményei fedezésére fog szolgálni.

11 Azt hiszem, a minister ur maga sem érti itt a bírákat, hanem legfölebb a bírósági hivatalnokokat, mert ez ellenkeznék a birói függetlenségi törvénynyel. A múlt évi XXVIII. törvényczikk által a Curia és táblai birák igenis áthelyeztettek. De hogy külön törvény nélkül ily utón is lehessen a birói létszámot egy helyen apasztani, a másik helyen szaporítani, azt részemről ez indokolásból csak az alárendelt birói személyzetre nézve képzelem érthetőnek. Még egy megjegyzésem van és azzal zárom szavaimat. (Halljuk.) Az igazságügyminister ur költségvetésében egy szóval sem helyezi kilátásba, legalább az indokokból nem lehet kivenni, hogy a bírósági végleges szervezet, a királyi táblák decentralisatiója és általában a gyökeresebb javítások, szóval jogintézmények megalkotása mikor következik be? Ugy látszik, előbb experimentál, tanulmányozza a helyzetet. Nem is csoda. 0, a ki alig egy éve lépett be ide, kell, hogy megismerje a magyar igazságszolgáltatás hátrányait, melyekkel szemben törekedhetik bizonyos előnyöket megalkotni, szóval igazságszolgáltatásunkat legalább oly színvonalra emelni, a hol a jogbiztonság, a joguralom, szemben holmi rendőrállamok szervezetével, könnyebben elérhető legyen. Törekvései jók lehetnek, (Derültség jobb felöl) mind a mellett azt hiszem, vannak oly czélzatok, melyeknek, megengedem, nem a minister ur az egyedüli oka, hanem lehet, hogy azon collegialis felelősség, mely mint a kormány egyik tagját illeti, néha megzsibbasztja a legmerevebb jogi állásponton is és néha talán alárendeli magát oly általános politikai szempontoknak, melye fenek figyelembe vétele nélkül az igazságszolgáltatás nagy érdekeit másként lehetne szolgálni.