Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-327
328 327, orszásros ülés feütruár 21. 1887. hogy szakhiráskodással legyen-e az, vagy esküdtszékkel? Ha ez irányban a törvényhozás üdvét nem a szélsőségben keresi, hanem inkább a mérsékelt haladásnak hódol és igy a szakbiráskodást kedvezőbbnek és czélszerűbbnek találja, mégis az esküdtszék behozatala mellett érvényesülő áramlattól idővel nem fog elzárkózni és az esküdtszék csak idő kérdése és parancsa marad, mert ama kitűnő jogász és jeles államférfi, Deák Ferencz is még 1869-ben a törvénykezés államosítása alkalmával az esküdtszék mellett nyilatkozott, a midőn kifejezte azon várakozást, hogy bűnvádi esetekben jövőre hazánkban is esküdtszékek fognak ítélni. Ha tehát a jelen még nem esküdtszék mellett szólna és pedig azon egyszerű okból, mivel általa a mostani anyagi létért folyó küzdelemben amúgy is szorongatott polgárok vállaira nem csekély teher nehezülne, mely körülmény az intézmény iránti rokonszenvet nagy mértékben gyöngíti; mégis a nyilvánosság és közvetlenség esküdtszék nélkül is az új kornak egy magas és nem eléggé becsülendő vívmánya marad. (Helyeslés a jobboldalon.) Miért még mindig kérdéses, vájjon az esküdtszék ama magasan álló jogintézmény-e? ha következmény annak hathatós alkalmazását megkívánja, vagy nem az? mivel az esküdtek a népvélemény alatt állanak és a polgári ügyek megoldására képtelenek, melyekben a ténykérdés a jogkérdéstől el nem választható, a mi pedig a bűnügyekben is csak tévedésen alapul, ha az állíttatik, hogy az esküdtszék nem jogfogalmak fölött bírál; mert a bűnösség kimondása a tényleges igazság felőli meggyőződésből egy részről és ennek a törvény alárendeléséből másrészről, mint törvényszerű elmarasztalás áll. Továbbá nálunk is az igazságszolgáltatás érdekében a bírák az önállóság és függetlenség oltalma alá helyeztettek és senkinek sem fog eszébe jutni, ezen magasztos elvet legtávolabbról sem megingatni; de daczára ennek, el nem mulasztható, ezen alapelvnek következetes keresztül vitelében oly megállapodást találni, mely nem engedi meg, hogy birák büntetlenül magas hivatásukra árnyékot vessenek, a midőn nekik az állam disze és büszkeségének kell lenniök (Helyeslés jobb/elől) és nem türbető, hogy bármily alakban idegen befolyásoknak alkalom adassék az igazságszolgáltatásba való beavatkozásra; (Helyeslés jobbfelöl) hanem meg kell teremteni a szükséges fékrendszabályokat a törvénykezés keretén belül. Mint olyan, kínálkozik a nyilvánosság és közvetlenség, mivel ezáltal a birák a közvélemény ellenőrzése alá tétetnek, mely a visszásságok és túlkapások ellen nagy védelmet nyújt, továbbá a felső bíróságok szaporítása és azoknak az első folyamodásu bíróságok első sorbani felügyeletével, ellenőrzésével és megvizsgálásával felruházása, (Helyeslés jobbfelől) a megvizsgálással nemcsak az ügy forgalmára, hanem a működés minőségére is és végül a fegyelmi eljárás alaposjavítása által, melyben a kényszer áthelyezés és a hivatalbeli nyugdíjazás mint fenyítő intézkedések felveendők. E mellett gondosan kell mellőzni, nehogy a bíróságok rendőri felügyelet alá kerüljenek, mert ezáltal oly közegek fognak az igazságszolgáltatás őrködésére és felügyeletére betolakodni, kik arra nincsenek hivatva és mivel ezáltal a birói kar önállósága és függetlensége veszélyeztetnék, szellemi szabadságában megaláztatnék és magasabb jogi öntudatától megfosztatnék. De miután a legjobb törvények sem segítnek egy jól rendezett törvénykezési igazgatás nélkül, mely most már nálunk is kezdetét vette, továbbá ha a bíróságok a törvények helyes alkalmazásra nem czélszerűen vannak szervezve és végre, ha az arra való szilárd erők hiányzanak, szükségessé válik egy alkalmas bírósági szerkezet és szolgálati szabályzat, (Helyeslés jobbfelöl) mely által meg kell óvni, hogy a becsületérzés ne csökkenjen, a korrang és nagyobb képesítés egyéb tényezők által túl ne szárnyaltassanak és az érdem, munkaképesség és gyakorlati tapintat ne szoríttassanak oly egyének által háttérbe, kik rövid idő alatt sok irodán keresztül futnak a nélkül, hogy a szükséges képességet megnyerték volna, arra nézve, hogy a birói hivatalt tisztelettel viselhessék. (Helyeslés jobbfelől) A törvényhozás föladata az ügyvédség szabályozása és (Halljuk. 1 Halljuk!) ez oly intézmény, mely az államnak sokat használhat, ellenkezőleg sokat is árthat, kell, hogy ez is a törvényhozás helyes szempontjai alájöjjön, ezt is át kell vezetni az iratok közül a nyilvánosság és szóbeliség útjára és ezáltal alkalmat adni, bizalmat birni és azt megérdemelni, hogy rendeltetése szerint magas jelentőségét a polgári és közéletben elérje. Kell, hogy az ügyvédség szabaddá tétele a törvényhozás czélja legyen, mert kétséget nem szenved, hogy egy derék ügyvédi kar a birót az egyoldalúságtól megóvja és őt állásának magaslatán a tudományos haladásban és az az iránti törekvésben megtartja. E czél elérhetésére az ügyvédség szabad gyakorlatát meg kell szüntetni és az ügyvédek számát meg kell határozni. (Helyeslés és ellenmondás.) Habár a jogkeresők érdeke a döntő mozzanat, ez nem az ügyvédek határtalan számában található, hanem inkább a kipróbált ügyvédek elegendő számában, kik között a választás megmaradhat korlátlanul, ugy hogy a verseny e kereten belül elégséges hatáskört nyújt. És épen az államnak is érdeke, mely abban áll, a perlekedési vágyat nem éleszteni és táplálni. (Helyeslés jobbfelől.) Az államra nézve a sok orvos nem ártalmas,
