Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-327
l i 324 327. országos ülés íefcruár 21. 1887. voltak : én azonnal működésem megkezdése után nagyrészt alapul véve az ügyvédeknek Budapesten tartott országos értekezlete megállapodásait, igaz, hogy kötött utasítással, egy újabb tervezetet dolgoztattam ki. E tervezet nemsokára napvilágot fog látni; közöltetni fog az ügyvédi kamarákkal is, de ép azért, mert ennek ezen törvényhozás elé terjesztése lehetetlen volt, azért terjesztettem elő azon novellát, a mely, megvagyok győződve, két nagyon is égető szükséget lesz hivatva orvosolni. (Általános helyeslés.) Á ministerium tevékenysége egyes újabb törvényjavaslatokra, a melyek speciális tárgyakról szólinik, jelenleg is kiterjed. Ezen törvényjavaslatok egynémelyikét kéBŐbben lesz szerencsém felemlíteni és csak annyit fejezek itt ki, miszerint azon számos és fontos rendeletek tervezetei, melyeket a telekkönyvi betétekről szóló törvény felhatalmazás utján rendel kiadatni és melyek közt számos olyan foglaltatik, mely másutt törvény által lett megoldva, a lehetséghez képest mielőbb el fog készülni. (Általános helyeslés.) Hogy a t. ház türelmével nagyon vissza ne éljek, (Halljuk! Halljuk!) áttérek az igazságügyi kormányzat egy másik fontos teendőjére. (Halljuk!) Eddig előadásomban az igazságügyi codificatióval foglalkoztam, most egyes nagy vonásokban az igazságügyi administratióról akarok szólni. (Halljuk!) Azt hiszem, nincsen senki aziránt kétségben, hogy egy czéltudatos, erélyes igazságügyi administratio az igazságszolgáltatás menetére csak kedvező befolyást gyakorolhat. (Helyeslés.) Abirói függetlenség teljes épségben tartása mellett, az administratiónak igen fontos feladatok jutnak, hogy az igazságszolgáltatást javíthassa. Szükséges első sorban a felügyelet. Igaz, hogy ennek folytonosnak és állandónak kellene lenni, hogy a sikert biztosítsa; azonban ilyenre alig van hamarább kilátásunk, mint ha az újabb perjog életbe léptetése folytán a királyi táblának decentralisatiója következik be. E felügyeletre annál nagyobb súlyt kell fektetnem, minél inkább érzem hiányát és minél inkább ragaszkodom ahhoz, hogy e felügyelet csakis az igazságügyi kormány és annak közegei által, menten minden más befolyástól, érvényesüljön. (Általános élénk helyeslés.) A törvény biztosította a biró állását; a biró önön maga van hivatva tekintélyét emelni és olyan birói kar, mely jellemszilárdsággal képzettséget és ezen tulajdonokkal hivatást és kötelességérzetet párosít, ezen tekintélyt bizonyosan emelni is fogja. Azonban az igazságügyi kormánynak is közvetlenül közre kell működnie abban, hogy a bírónál ezen szép és nemes tulajdonok, melyekre szükség van, hogy hivatását gyakorolj a ? ébresztessenek, fejlesztessenek. Az igazságügyi kormányzatnak mindig első sorban azt kell keresnie, hogy ki az alkalmas egyén; ha nem jelentkezik, még fel is kell keresnie (Ugy van! halfelol) és alkalmazni ott, a hol reá szükség van. Ez volt eddigi eljárásom, ezen elvtől vezéreltetve kívánok ezentúl is eljárni. (Altalános helyeslés.) Az igazságügyi kormányzat terén a fennálló törvények kellő alkalmazása mellett és e szerint codificationalis nagyobb munkák nélkül is bizonyos eredményeket el lehet érni. Ez meggyőződésem. Mindamellett kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy egyes irányban a törvényhozásnak közreműködését is lesz szükséges felhívni. A fegyelmi törvény revisióját okvetlen szükségesnek tartom. (Helyeslés.) Nem remélhetem, hogy ez ezen sessióban megtörténhessék; de minta közeljövőben felmerülőt már most is jelzem és erre a törvényre épen a birói kar érdekében van legnagyobb szükségünk; mert minél jellemesebb, minél önérzetesebb a birói kar, annál inkább fog neki fájni, hogy ha oly elemek, kiknek nem kellene ott közte helyt foglalniok, ott megmaradhatnak. (Altalános élénk helyeslés.) Ezenfelül két törvényre — nézetem szerint — már mielőbb lesz szükségünk, hogy az igazságügyi administratiónak útjában álló akadályok lehetőleg eltávolíttassanak. Az 1883-iki szüneti törvény folytán az első bíróságoknál a hátralékok oly annyira felszaporodtak, az ügymenet annyi nehézségekbe ütközik, hogy alig lehet ezen bajt máskép orvosolni, mint ha az első bíróságoknál a törvénykezési szünet megszüntettetik (Általános helyeslés) és az 1869. évi IV. törvényczikk által megállapított szabadságolási rendszerre térünk vissza. (Élénk általános helyeslés.) Az első bíróságoknál az ügyek előkészíttetnek és igen számos első bíróságnak személyzete nem áll többől, mint a mennyi szükséges arra, hogy a fele Julius, augusztusban, a másik fele szeptember, októberben működjék. (Ugy van!) így nekünk e bíróságoknál tényleg négy havi törvényszünetünk van, (Ugy van!) még nem is tekintve azon számos előre nem látható esetet, midőn betegség és más akadályok zavarólag hatnak közre. (Helyeslés.) A mennyire szükséges, hogy a felső bíróságoknál, a hol az ügyek érdemlegesen intéztetnek el, egy bizonyos szakrendszer vergődjék túlsúlyra és a mennyire méltánylandó az, hogy ott, a hol korosabb bírák vannak, a kik bizony, ha elfoglaltatásuk mértékét tekintjük, nincsenek kevésbbé megterhelve, mint a fiatalabb birák az első folyamodású bíróságoknál, hogy, mondom, ezen felsőbb bíróságoknak, részint a test, részint az elme és ész ruganyosságának fenntartása miatt hosszabb szabadság engedtessék, oly annyira nem tűrik meg az első bíróságoknál folyó ügyek a hosszú szünetet. Én tehát, t. képviselőház, szándé-
