Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-327
312 ^ 7- országos ülés Különböző osztályokban nyugdíjak gyanánt, segélyekre kiosztatott 134,500 frt. Ha most viszonyítjuk egymáshoz e két összeget; ha hasonlítjuk a 22,591 frt 507* kr. kezelési költségeta 134,500 írthoz, látjuk, hogy épen egy hatodrészét teszi ki a kezelési költség annak, mi segélyezés gyanánt szegények közt kiosztatott. Azt hiszem, t. ház, hogy mikor a kezelés csak a központban kerül költségbe, mert a nyugdíj-adót a községi biró beszedi a községektől és tanítóktól, beszállítja az adóhivatalba, ez meg továbbszállítja, mig feljut a központba; nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a segélyezés, illetve jövedelem és kezelési költség egymással arányban egyáltalában nincsenek. Azt hinnénk, ha drága a kezelés, legalább tökéletes és pontos az. De nem igy van. íme (Halljuk! Halljuk!) a t. minister ur által kiadott jelentésben a 37-ik lapon, IV. szám alatt következők állanak: 1. Vallási tárezát terhelő, de tévesen ezen alap terhére elszámolt. 2. A vallás-alapot terhelő, de tévesen ezen alap terhére elszámolt stb. 3. Özvegyek és árváknak kiszolgáltatott többlet. 4. A magyar királyi pénzügyi tárezát illető, de tévesen ezen alap terhére elszámolt. 5. A Széchényi-Koílonics-féle alapot terhelő, de tévesen ezen alap terhére elszámolt. 6. Az igazságügyi tárezát terhelő, de tévesen ezen alap terhére elszámolt stb. A hol ennyi tévedés van csak egy kimutatásban, ott én is csak azt mondhatom, hogy a kezelés legalább is ügyetlen. Bebizonyítódnak vélem tehát, hogy a törvény hiányos, kezelése gyarló. Illőnek találom tehát, hogy a t. minister úrhoz egy kérdést és egy kérést intézzek. 1885. január 23 án néhai Bessenyey képviselőtársunknak megígérte a t. minister ur, hogy a dolgot alaposan meg fogja vizsgáltatni, mert maga is szükségesnek látja a nyugdíjtörvény módosítását. 1886. február 12-én az én beszédemre igy felelt: „Én megvizsgáltattam * nyugdíjalapok mostani szervezését és azt hiszem, kész is e munka." Utána tette: de mint a képviselő ur tudja, a nyugdíj mathematicai alapon nyugszik, az egyszerre nem készülhet el; de ha ön mathematicus, önt is meghívom a szakbizottságba. (Igen!) Már most azt kérdem a t. minister úrtól, ha már több, mintegy évvel ezelőtt majdnem készen volt az a munka, hogy áll az ma ? nem-e mathematicai pont, a mely tért nem foglal? legyen iszives a t. minister ur a tanítói kar, szegény tiszteletre méltó munkásainak ügyét, a nyugdíjügyet, minél előbb kellő jó irányban terelni. Kérésem pedig az, ne méltóztassék perhorrescálni, hogy az ügy tárgyalása alkalmával Magyarország tanítói karának véleményét is megkérdezze. Hiszen igen könnyű velők ma érintkezni, mert erkölcsi testüfebr«ár 21 1887. letekké alakultak megyénkint, sőt országos egyesületök is van. Ajánlom a t, minister ur figyelmébe a nyugdíj-törvény revisióját. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Az előttem szólott képviselő ur beszédére a következőket kívánom megjegyezni.Én a nyugdíjlapot a törvény szerint administrálom, a számadásokat az állami számvevőszék revideálja. Azt igeniá megígértem, hogy revideálni fogom a törvényt és erre nézve meg is tettem az előkészületeket. Igenis egy esztendeig tartott e munka és pénzbe is került. Alaposan megvizsgáltattam, vájjon lehetséges-e már most a naptanítók és a község részéről a nyugdíjalapra fizetendő járulékokat leszállítani? Mert én a néptanítók sorsát legalább ugy szivemen viselem, mint a t. képviselő ur. Mutatja azt a tanítói árvaházak dolgában tanúsított eljárásom. E tekintetben azt hiszem, többet tettem, mint a t. képviselő ur. (Derültség balfelől.) En az ügyet szakférfiak által revideáltattam, mert nyugdíjakkal nem szabad játszani. Nagyon könnyű, hamis humanitás által vezéreltetve a járulékot leszállítani; de igy aztán igen hamar kiapad a forrás! Én, ismétlem, a kérdést tanulmányoztattam és ha ez alkalommal kiderült volna, hogy a járulékot már most le lehet szállítani, bizonyos administrationalis tekintetekből enquéte-et hivtam volna [össze, melyben a t. képviselő urat Ígéretemhez képest nagyon szívesen meghívtam volna. Nagyon sajátságos a t. képviselő urnak azon állítása, hogy pazarlások történnek, a mennyiben as alap tőkéi kölcsön utján épületekbe vannak befektetve. Azokról a palotákról oly fitymálva beszélni, mint a t. képviselő ur teszi, még sem lehet. Palotáknak igaz, hogy paloták, mert egyetemi épületeket mai nap nem lehet granäriumok stylusában építeni, mert ha Magyarországon a tudomány és a civilisatio igényeinek meg akarunk felelni, akkor e téren is tennünk kell. (Ugy van! jobbfelb'L) Hogy én igy jártam el, ez nekem sohafsera fog szégyenemre válni. (Helyeslés jobbfelöl.) Kifogásolta a képviselő ur, hogy ezen alap 5%-ra van befektetve. Hát azt hiszi-e a képviselő ur, hogy az állam nem fizeti a kamatot ezen tőkék után? Hiszen milyen papírokat vehettünk volna, a melyek ma 5%-et jövedelmeztek volna. Ezen alap tőkéi tehát biztosan vannak befektetve és nagyon jól kezeltetnek. Ha azt mondjuk: nem helyes, hogy ezen alapból az állam kölcsönt vegyen, ezzel azt mondjuk ki, hogy Magyarország egyáltalán semmi hitelre nem képes. A mi a segélyeket illeti, itt két dolgot mél-
