Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-326

292 3Sá6- országos üiés mozdítottak el a tanszéktói, nanem tisztességes j nyugdíj t húzok. Hát t. minister ur, én nem kértem és nem kérek a minister úrtól humanitást,hanem csak a törvény lelkiismeretes megtartását kérem. Hiszen nekünk törvényünk van,az 1885:XI.t.-ez.nyugdíjtörvény.Méltóztassék tekintettel lenni azon törvénynek 20. és 21. §§-aira. Azon törvényben elő vannak sorolva taxatíve azok az esetek, melyekben az államhivatalnok nyugdíjazható, A törvényben elősorolt eseteknek magában e törvény 21- §-ában meg van a sanctiója is; mert a S£i;. §. világosan kimondja, hogy az előbbi 20. §-ban elősorolt eseteken kivül nyugdíjazás egyáltalán nem eszközölhető, még ha azt a tisztviselő maga kérné is. (Helyeslések.) De azt mondja a t. minister ur, hogy én tisztességes nyugdíjat húzok. Hát megnyugtatja ez a t. házat és az országot? (Derültség, Felkiáltások : Mi köze ellhess a háznak!) Nagy köze van. Olyan pénzügyi helyzetben van-e az ország, hogy egyfelől lehetetlenné teheti a kormány mnnka- és szolgálatképes embereknek azt, hogy az országot szolgálhassa, másrészől pedig az országnak terhére és nyakára irtózatos nyugdíjaknak a súlyát tegye ? (Felkiáltások: Hát minek fogadta el! Mondjon le róla!) Szép j ogérzet valóbna! Elnök: Ne méltóztassék ilyen dolgok taglalásába bocsátkozni. A képviselő ur e dologban a ház figyelmét már hosszabb felszólalással egyszer igénybe vette. Méltóztassék most csak szigorúan szavai értelmének helyreigazítására szorítkozni. {Helyeslés) Dobránszky Péter: Én a t. minister urat csak arra vagyok bátor kérni, hogy legyen kegyes és ne kerülje a nyilvánosságot; méltóztassék a t. ház elé terjeszteni egész eljárását, a melyet az én nyugdíjaztatásom ügyében követett. (Felkiáltások: Úgy van!) Mondja meg a minister ur, hogy mely törvénynek és törvényes okoknak alapján; minő fegyelmi eljárás, vagy ítélet erejénél fogva nyugdíjaztatott engem ?! Ezzel fogja legjobban megnyugtatni a t. házat. (Helyeslés.) A Berzeviczy államtitkár ur által felsorolt dolgokra nézve pedig általában kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az igen t. államtitkár úrral méltatlanul bántak el, mert őt félrevezették (Halljuk!) és az államtitkár ur által a házzal is méltatlanul bántak el, mert ez utón a t. ház is félrevezettetett, mert azok a tények, melyeket elősoroltam és melyeknek valóságát bizonyítani is képes és kész vagyok okmányokkal, azoknak valóságát a t. államtitkár ur nem gyengítette meg, mert elismerte a pontról pontra felhozott tények valóságát, épen csak igyekezett azokat így, vagy amúgy magyarázni. Ha a t. ház, kegyes lesz megengedni, hogy pontról-pontra (Derültség) feleljek meg, örömest előállók bizonyítékaimmal. Én azonban nem akarok olyat tenni, mit a ház kegyessége meg nem engedne, de ha már minden pontra részletesen nem felelhetek, legyen kegyes a-1. ház megengedni február 19. ISS7. hogy egy dologra reflektáljak, a mit úgy látszik, hogy hatásvadászat kedvéért csapónak, utolsó pontnak hagyott beszédében az államtitkár ur. (Halljuk !) Ez az ügy a műegyetem udvarának a parkírozása, (Halljuk!) T. képviselőház! Énaztmondottam a február 16-iki ülésben, hogy ugyanakkor, mikor a műegyetem piczi udvarát, egy körülbelül 250 négyszögölnyi területet a Fieischmann és Weber czég parkírozott, ugyanakkor megtörtént, hogy délután parkírozta ugyanazon czég egy Andrássy-uti villa kertjét. Ezt egyszerűen mint tényt eonstatáltam múltkori beszédemben, anélkül, hogy én abból azt következtettem volna, hogy annak a kertnek a költségeit is az országgal fizettették volna meg, (Felkiáltások: Hát minek hozta fél?) Azért, mert ez egy igen sajátságos „véletlen"; azonban, t. képviselőház, itt a t. államtitkár ur — ki arról nem tehet, mert neki az „adatok"-at csak ugy kezébe adták a a mint a t. minister ur magát kifejezte: ő, tudniillik a minister ur „összeállíttatta" az adatokat, tehát a t. minister ur nem vizsgálatot tartott, a mi egy éjszakán át nem is lehet,hanem csak — ismétlem—a minister ur„ összeállíttatta" az „adatokat", úgy mondta maga a minister ur a tegnapi ülésben saját szavaival — tehát a t. államtitkár ur mit mondott erre az ügyre ? Bemutat ide a ház elé valami kereseti kimutatást az Andrássy-uti villa tulajdonosának kezéből, a mely szerint azt bizonyítja, hogy a kérdéses villa 1877-ben építtetett és 1877-ben parkiroztatott a villa kertje. Helyes, igaz, elismerem, de az is tény és ezt fenntartom, t. képviselőház, mert arra szemtanú van, hogy 1882-ben, amikor a műegyetem udvarát parkírozták, a kérdéses Andrássy-uti kertben a megvolt közönséges növényeket kiásták, kidobálták és holmi ákáczfákat és vad-ribizli bokrokat másféle drága, dísz-növényekkel cseréltek ki. Ez tény, ennek a valóságát fentartom. (Derültség. Mozgás.) Nem fogom tovább fárasztani a t. ház figyelmét, eddigi figyelmét is köszönöm; azonban miután a t. ház figyelmét nem akartam azzal terhelni, hogy részletesen pontról-pontra minden felhozott állításomat újból bizonyítékokkal is igazoljam, egyszerűen kijelentem azt, hogy az általam felhozott tények valóságát ma is újból fentartom és azt okmányokkal bizonyítani képes vagyok. T. képviselőház! Megköszönve a t. ház figyelmét, azt továbbra igénybe venni nem kívánom. Herman Ottó: T. képviselőház! Személyes kérdésben csupán csak annyit kívánok megjegyezni, hogy DobránszkyPéter képviselő urnak rám vonatkozó szavaira nekem egy árva szó viszonozni valóm sincsen. DobránszkyPéter; Köszönöm! Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne I méltóztassanak ilyen kinos jeleneteket előidézni, | a melyek egyes emberek megtámadtatására vezet-