Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-325
264 325. országos ülés február IS. 1887. ő a megszokottnál nagyobb díjakat szed az indexek másolásáért. A műegyetemi gondnok, illetőleg titkár minden ilynemű" eljárásának díjait a műegyetemi szabályzat határozza meg és soha a megállapított díjnál nagyobbat nem szedhet. Minden index hitelesítésért 50 kr. és minden honosítás után 3 frt, hozzá még 50 kros bélyeg, összesen tehát 3 frt 50 kr. jár. Van a műegyetemi tanácsnak egy határozata — és ugy látszik ez az, mely a képviselő urat megtévesztette — melyben az mondatik, hogy oly indexek duplieátumának kiadásáért, mely indexek például karezolás, vagy más ok miatt aggályosaknak látszanak, melyek ennek következtében visszatartandók, ép annyi fizetendő, mint a távozási bizonyítványért, tudniillik 3 forint 50 krajczár. A mi a műegyetemi gondnok utalványozási jogát illeti, melyre nézve a képviselő ur nyilatkozata arra látszott mutatni, mintha ennek jogában állana bármily összeget a reetor megkérdezése nélkül utalványozni, megjegyzem, hogy a szabályzatok értelmében — melyek erre nézve részletesen intézkednek — a 10 forintnál magasabb ki adással járó megrendelésre nézve köteles a gondnok a rectorengedélyét kikérni, sőt újabban ez összeg kétforintra lettjeszállítva. Végül még egyet kell említenem, a mi a teohnica chemiai tanárát illeti és a mi tegnap, midőn ezen dologra reflectáltam, elkerülte figyelmemet. Azt mondta a képviselő ur, hogy ezen tanár a chemiai laboratórium gazdag felszerelését és az állam költségen beszerzett anyagot a keringő hirek szerint, magánezélokra használja fel. Ezen állítás minden alapot nélkülöz; csak tény, hogy feladatához képest e laboratórium nem képez csupán tanítási intézetet, de tudományos műszaki kísérleti állomást, melyben a practieus technieai czélokat érdeklő bizonyos kérdések megoldására is kísérletek tétetnek, eltekintve a tanítás szorosan vett czéljától. Ez azonban szintén tudományos közezél és nem magánczél. (Helyeslés.) A képviselő urnak többi vádjai, melyekre ezennel rátérek, egy bizonyos egyénre vonatkoznak és nincsen ok, hogy az illető nevét elhallgassam. Ez egy köztiszteletben álló férfiú dr. Szily Kálmán, a műegyetemen a mennyiségtani physica és mechanica tanára, volt reetor, kire vonatkozólag a képviselő ur először is azt mondta, hogy ő „önzö' rabulisticával magának tartotta a tanár társai által megkeresett vizsgadíjakat és e kapzsiságával bevitte a meghasonlás és viszály magvait." Erre nézve a tényállás az, (Halljuk!) hogy e műegyetemnek mind régi, mind pedig áj szabályzatai azt állapítják meg, miszerint az utólagosan tartott vizsgálatok díjának fele azelőtt 2 forint 10 krajczár pengő pénzben, 16 év óta 2 forint 50 kr. azelőtt az igazgatót és mióta a műegyetemen a szakosztály-rendszer behozatott, az elnöklő decánt illeti meg. A decán ugyanis az ilyen rendkívül időben tartott vizsgálaton hivatalból elnököl és e czímen illeti meg őt e díjak fele. Továbbá ugyanezen tanárra nézve állította a képviselő ur és most újabban Nendtvich Károly képviselő ur is hangoztatta ezt, hogy e tanár 1872. és 1873-ban tulajdonképen előadást sem tartott. Erre vonatkozólag a tényállás az, hogy dr. Szily Kálmán tanár a tudomány egyetemi bölcsészeti kar által azon karba leendő kinevezés végett javaslatba hozatott az akkori minister, báró Eötvös József alatt. Miután azonban báró Eötvös József akkori minister kivánata az volt, hogy Szily továbbra is a műegyetemen működjék, az addig ő általa ellátott tanszék helyett az elméleti physica és az analyticai mechanica tanszéke állíttatott fel és ezen tanszéket látta ő el azóta. Ezen tanszék tulaj donképen új disciplinát foglalván magában, a mely disciplina azonban a világ minden kiválóbb műegyetemén képviselve van, eleinte ezen új tantárgynak a dolog természetéhez képest kevesebb hallgatója volt; a minthogy majdnem minden új tantárgy, minden új tanszék rendszeresítése alkalmával észlelhető az, hogy a hallgatóság e tárgyat csekélyebb számban hallgatja; azonban az illető tanár minden időben legalább 7 órát tartott és rövid idő múlva a hallgatóság száma tetemesen növekedett. A mi pedig azt illeti, hogy ezen tanár e csekélynek mondott működéseért nemcsak műegyetemi tanári fizetését, nemcsak a tandíj osztalékot, hanem a tanárképző intézet díját is húzta, az nemcsak ezen tanárnál van így, hanem a középiskolai tanárképző intézet rég óta ugy van szervezve, hogy annak tagjai közt vannak egyetemi és műegyetemi tanárok. Ezen tanárképző intézet tanárainak egyébiránt mindössze 400 forintnyi tiszteletdíj jár. Mondatott továbbá,hogy Szily tanárnak rendes tanári minősége előtt eltöltött tanári évei is évtizedes pótlékába beszámíttattak, rendes évekül kimondattak. Ez, t. ház, nem egyedül álló, nem is rendkívüli eset. Több ízben előfordult egyetemi és műegyetemi tanároknál, kik kiváló sikerrel működtek, hogy rendes tanári minőségük előtt ép oly buzgalommal, de nem azon minő'ségben — tudnillik vagy ideiglenes, vagy helyettes, rendkívüli minőségben töltött tanári éveik nekik ő Felsége kegyelemből — tehát nem a minister ur által beszámíttattak a 10 évespóthékukba; de ez Szilyre nézve csak akkor következett bé, midőn már második évtizedes pótléka is éseiékesBé vált, ugy, hogy 8 8 évre még ezen számítás mellett is pótlékát elvesztette. Hogy továbbá Szily tanár unokáöe'écsének Drezdában szerzett diplomája szabálytalanul honosíttatott volna itt a műegyetemen, erre nézte a tény az, hogy igaz ugyan, miszerint Szily urio&a-