Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-321

321. ericágos ülés fefernár 14. Í88T. 181 Selyemtenyésztés emelésére. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 5. czím. Rendes bevétel: VII. fe­jezet, 3. czím. Kiadás 659,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Bevétel 644,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Gazdasági tanintézetek. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 6. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet 4. czím. QC&oJ^ Wahrmann Mór: T.ház! A gazdasági tan­intézetek czíménél némi változás eszközöltetett a pénzügyi bizottság által. Ezen gazdasági taninté­zetek száma az idén is annyi, mint az előző évek­ben volt, tudniillik 17 s csakis azon változtatás történt, hogy a minister ur felhagyta időközben a liptó-újvári földmíves iskolát s annak helyébe lépett a nagy-szent-miklósi, mig Liptó-Újváron egy erdőőri szakiskola létesíttetett, melynek költ­sége nem ezen rovatban, hanem az erdészet rova­tánál van feltüntetve. Az ok erre az volt — mint azt helyesnek a pénzügyi bizottság is felismerte — hogy Liptó-Újváron a földmíves-iskola fekvé­sénél fogva nem felelhetett meg tökéletesen czél­jának, mig Nagy-Szent-Miklóson, hol már 100 éve fennáll — igaz, hogy szűkebb keretek között — s hol az érdekeltek tetemes áldozattal járultak az intézet fenntartásához, annak felállítása czélszerü­nek mutatkozott. A további változtatások, melyeket a pénz­ügyi bizottság eszközölt a következők: A központi igazgatás czímén ezen gazdasági intézeteket igazgató ministeri tanácsos fizetése 4,600 forintban lett előirányozva. Ez új tétel. A pénzügyi bizottság egyáltalá­ban nem akarta vitatni ezen állás czélszerííségét; elismerte azt, hogy 17 gazdasági tanintézet fel­ügyelete okvetlenül bizonyos nagyobb szellemi erőt és fáradságot igényel, de jelenlegi pénzügyi helyzetünk közepette új állás szervezését nem tartotta helyesnek, ennélfogva tekintettel arra, hogy nem kételkedik abban, hogy azon mérvben mint eddig, a 17 gazdasági intézet ellátása jövő­ben is megtörténhetik a nélkül, hogy ezen új állás szervezése múlhatatlan lenne, a pénzügyi bizottság 4,600 frt törlését ajánlja és ezen ösz­szeggel szállította le az e czímen előirányzott kiadások összegét. (Helyeslés.) Egy másik változás az, hogy 3 gazdasági tanintézetnél, névszerint a zsitvaujfalusi, adai, csá­kovai, továbbá két vinczellér képezdénél az igaz­gatónak fizetését 1,200 írtról 1,500 frtra kívánta a minister ur felemelni. Itt ugyanazon elv vezérelte a pénzügyi bizottságot, hogy tudniillik a jelenlegi viszonyok között a fizetés felemelést nem tartja helyesnek és indokoltnak, (Helyeslés) főleg tekin­tettel arra, hogy egészen hasonrangú tanárok egy más költségvetésnek, a közoktatási ministerium költségvetésének keretében nagyobb fizetéssel, mint 1,200 frttal dotálva nincsenek. (Helyeslés.) Azért ezen emelést a pénzügyi-bizottság törölte. De tekintettel arra, hogy ezen főigazgató ministeri tanácsosi állomás törlése által az egyes tanintézeteknél bizonyos kiadás, a felügyelet szük­ségessége folytán elő fog állani, ezen öt tanintézet­nél a dologi kiadásoknál ezt a leszállított 300 fo­rintot jutalmak és segélyek czímén dologi kiadás­ként indítványozza megszavazni a bizottság, ugy, hogy az által a pénzügyi eredmény nem változik. A pénzügyi eredmény csak az említett 4,600 frt­tal változik, tudniillik ezen főigazgató fizetésének törlésével. Kérem a t. házat, méltóztassék a pénzügyi bizottságnak ezen indítványait elfogadni.(Helyeslés.) Elnök : T. ház ! A tanácskozások különben is a pénzügyi bizottságok előterjesztése alapján történnek; tehát a felolvasások ugy történnek, a mint a pénzügyi bizottság javaslatba hozta és igy azon gazdasági főigazgatónak fizetése nem jön szavazás alá, mert már törölve van. (Helyeslés.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Magyaróvári gazdasági akadémia 60,110 frt. Komjáthy Béla: T. képviselőház! Én nem a tétel ellen akarok felszólalni, hanem ennél a tételnél akarok egy körülményt a t. minister ur figyelmébe ajánlani. (Halljuk!) Mi, a hol gazdasági érdekeinkről van szó mindig egész készséggel megszavazzuk a költ­ségeket, de óhajtjuk azután, hogy azoknak kellő eredménye is legyen. Rendelkezünk egy gazda­sági akadémiával és több felsőbb tanintézettel, a melyek 3 — 400 fiatal embert képeznek ki éven­ként. Ezeknek egy részét azok teszik, a kik később saját gazdaságuk vezetésével foglalkoznak, a töb­biek az intézetből kijővén, elhelyeztetést keresnek egyik vagy másik birtokosnak az uradalmában. És mit tapasztalunk ? Azt, hogy alig van valaki, a ki elhelyezést talál; a pályavégzettek legnagyobb része, hogy megélhetését biztosítsa, később más pályát keres. Tagadhatatlan, hogy általában nem lehet ki­mondani azt, hogy egy birtokos csak olyan gazda­tisztet alkalmazhat, a ki tanulmányait itthon végezte, de bizonyos irányban mégis lehet intéz­kedéseket tenni e tekintetben. De mit tapasztalunk, t. képviselőház ? Azt, hogy a nagyobb birtokosok, különösen a hitbizo­mányi birtokosok egy része — én tudnék egyes uradalmakat meg is nevezni — rendesen idegen, csehországi gazdatiszteket alkalmaz, a kik a hazai ügyekkel nem rokonszenveznek és a mi közgazda­ságunknak előnyére nem szolgálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom