Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-298
32 298. országos ülés január IS. 1887. - és ezt annál szivesebben teszem, mert a t. előadó ur ma is azon tévedésbe esett, a mibe esett akkor, mikor ezen ígéretet tettem, t. i. hogy mennyi azon összeg, melylyel a direct és indirect adókat a jelen kormány emelte? (Halljuk!) Itt mindenekelőtt különböztetni kivánok a dolog természete szerint az új adók és a régi, de reformált adók között. Mert mig az elsőknél az eredményt a legkönnyebben constatáini lehet, mert csak a zárszámadás eredményeit kell összeállítani, addig emezeknél már combinatió szükséges. Az első csoportra, az új adókra vonatkozólag az 1885-iki zárszámadás eredményét felvéve, azok azt mutatják, hogy az 1885-iki szállítási, nyeremény-, fegyver- és vadászati, hadmentességi, továbbá tőkekamat-adónak egynémely ingredientiáiból, minő a földteherinentesítési couponok, a szőlődézsmaváltság, maradvány- és irtványfőldek; továbbá a keleti vasút papírjai és a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kamatai utáni adókból, annak utána a fogyasztási adókból, t. i. a czukor- és sörfogyasztási és ásványolaj-adóból 1885-ben 30 millió volt a bevétel. Ezek, t. ház, új adók mind. Gondolom, ezt nem méltóztatik kétségbevonni. Méltóztassék ezen törvényeket eltörölni. Hegedüs Sándor előadó: Fejlődtek! Horánszky Nándor: Fejlődtek, de új adók, (Igaz! Ugy van! a baloldalon) mert hiszen az új adók is fejlődnek. Én csak azt állítom, hogy tessék ezen törvényeket eltörölni, mert ez képezi jellegét az új adóknak és akkor azt látjuk, hogy ezek végeredménye mint veszteség 30 milliót tesz. (Igazi Ugy van! a baloldalon. Ellenmondás jobbról.) Az lö85 iki zárszámadások végeredménye, ha fejlődés van is, benne 30 milliót tesz ki. Ezek után voltak régi adók, melyek reformáltattak. Itt már nem az 1885-iki eredményre, hanem magára azon évre, mikor ezen adók behozattak, kell rámutatni. Ott vannak a ház- és kereseti adók. E kettőt összefoglalom, mert résziut ama törvényjavaslatok indokolásában, melyekkel ez adók reformáltattak, méltóztatnak megolvasni, részint Széll Kálmán volt pénzügj^minister urnak erre vonatkozó nyilatkozatából, melyeket annak idején exposéjában — jelen van, hivatkozom rá — megérteni, mert ő is constatálta, hogy a házadónak az a része, a mely emelést tartalmaz, 1.200,000 frt, a keresetadónak emelése pedig 1.500,000 frt. Már pedig, t. képviselőház, abban igazat fog nekem adni mindenki, hogy midőn új adó behozataláról vagy adóemelésről van szo, a t. kormányok igyekeznek nem a maximális, hanem a minimális összegeket jelezni mint végeredményeket. (Derültség.) Továbbá, t. képviselőház, a tőkekamat-adónak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójára és egyéb tőke-kamataira vonatkozó része igaz:, hogy nem új adó, mert ezek kiegészítő részét képezték annak idején a jövedelmi adónak, de midőn ezen adónem mint új adó kihasittatott és midőn ennek következtében a pénzügyi administratio bekalandozta annak idején Magyarország összes telekkönyveit, hogy a tőkéket külön constatálja és ne a jövedelem alkatrészeivé tegye, az akkor e tekintetben felmerült viták alapján bátran merem állítani, hogy a tőkekamatadó ezen nemeinek, a melyek régebben a jövedelmi adóba foglaltattak, kihasítása és új adóvá tétele folytán legalább 2 millió az az öszszeg, mely e czímen mint adóemelés jelentkezik. Azután, t. kép viselőház.a bélyeg és illetékekre, a bor- és húsfogyasztásra, a játékkártya és bélyegre vonatkozó 1881. évi és a biztosítási szerződésre vonatkozó törvények által emelt adót ötszázezer, háromszázezer, háromszázezer és négyszázezer forintban constatálhatom ; teszem pedig ezt részint az illető törvényjavaslatok indokolásai, részint a minister uraknak erre vonaikozó előterjesztései, részint e háznak vitái alapj'án, egyébiránt igazolhatják ezeket a zárszámadások is. Ezenfelül, t. képviselőház, a czukoradó, mint tudjuk, kétszer reformáltatott: 1878-ban és 1884-ben; a szeszadó hasonlókép 1878-ban és 1884-ben. Az 1878-iki adóemelésekre vonatkozólag ismét hivatkozom a t. volt pénzügyminíster úrra, a ki ezeknek az eredményeit egyenkint egy-egy millióra, a kettőt 2 millióra becsülte. A később létesített újabb törvényjavaslat benyújtása alkalmával, (Halljuk!) 1883-ban a jelenlegi pénzügyminíster ur az új szeszadó-emelést 4 millióra, 1884-iki exposéjában már csak 3 millióra tette. Én itt csak kettőre teszem azon oknál fogva, mert a szesztermelés terén válság uralkodik, mely a pénzügyi bizottságot is arra birta, hogy már ez idő szerint is leszállítsa ezen indirect adónem bevételét. Hasonlókép a vámtarifa-törvény kétrendbeli revideálásából, melyeket én indirect adóknak nevezni nem akarok, de a melyek utóvégre mégis csaK az adóztatásnak egy bizonyos nemét képezik, vagy ha nem tekintjük is ilyennek, az államháztartás rendezésére minden bizonynyal conferált és conferálnia kellett, mint eredmény 1878-ban körülbelül 3 millió mutatkozott. A jelenlegi pénzügyminíster ur pedig 1882-ben a szeszadó másodszori emelését 4.800,000 forintra becsülte; én ma ezt is csak 2 millióra teszem. Mindezeknek a végeredménye az, hogy a nemzet vállaira a régi és reformált adók következtében 15 millió forint adóteher rovatott. E kettőnek összegezéséből, t. ház, azt hiszem, egész mérsékelten, az igazságnak és valóságnak megfelelően, azt a végeredményt vonhatom ki, hogy 46 millió az az összeg, a melyet új és újított adók alakjában a jelen kormány a nemzet adózó
