Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-310

3QS 310. országos Illés Január 31. Í8SÍ. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): 6 császári és apostoli királyi felsége kabineti irodája é,8 e kabineti iroda nyugdíjai. Rendes kiadások': JI. fejezet. Kiadás 71,300 frt. Elnöki 71,300 frt megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Országgyűlés. Rendes kiadások: Hl. fejezet 1—5 czím és VI. fejezet 1. czím. Kiadás: 1. czím. A főrendiház kiadásai 55,714 frt. Elnök : Megszavaztatik, Beöthy Algernon jegyző (olvassa).- 2. czím. A képviselőház kiadásai. 1.048,093 frt. Dániel Ernő előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság e czímnél kötelességének tartja a t. ház figyelmét felhivni arra, hogy itt a dologi kiadásoknál előforduló nyomdai költségeknél tetemes megtakarítások lennének elérhetők, ha azon nagyterjedelmű ügyiratok, melyek már fűzve és tartós alakban kiosztattak a képviselők között, a képviselőház irományai közé ismételten föl nem vétetnének. Minthogy erre vonatkozólag a ház gazdasági bizottságát illeti a rendelkezés joga, a pénzügyi bizottság tisztán a ház figyelmét kívánta e kSrülményre felhivni. Elnök: Az 1.048,093 frt megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa) .• 3-ik czím. Az országgyűlési gyorsirodai személyzetének illetményei. 34,470 frt. A magyar delegatió kiadásai 26,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): 4-ik czím. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa).- 5-ik czím. Az állami közös függő adósságot ellenőrző bizottság kiadásai: 7,000 frt. Elnök: Megszavaitatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Összes kiadás 1.171,277 frt. Beöthy Algernon jegyző fogassa): Nyugdíjak VI. fejezet. 14,056 forint. Elnök: Megszavaztatik. BeÖthy Algernon: Állandó országház építésére az 1884. évi XIX. törvényczik alapján. Beruházások : I. fejezet. 600,000 frt. Gulner Gyula: T. ház! A beruházások első fejezetének első czíme alatt az állandó országház építésére az 1884. XIX. törvényezikk alapján előirányoztatik 600,000 forint. Ennek ellenében vagyok bátor a következő indítványt beadni. „A beruházások első fejezete alatt állandó országház építésére előirányzott 600,000 frt töröltessék. Egyszersmind utasittatik a ministerelnök, hogy az 1884. évi XIX. törvény ezikk hatályon kivül helyezése iránt még ez ülésszak alatt törvényjavaslatot nyújtson be." (Élénk Myeslés balfelöl.) Engedje meg a t. ház, hogy igazán csak néhány perezre becses türelmét igénybe vegyem s röviden indokoljam indítványomat. A múlt héten befejezett költségvetési általános vitában részt vett szónokok, kezdve a ministerelnöktől.mindannyian erősen hangsúlyozták, menynyire kell takarékoskodni, mennyire kell mindent magunktól megvonnunk, a mi nem szükséges, sőt sokan tovább mentek, mondván, a mi nemlegszükségesebb. Még a legszükségesebbekre is, szerintem igen helyesen kimondatott, hogy ezekben is mértéket kell tartani. A pénzügyi bizottság általános j elentése szintén a takarékosságot hangoztatja és r eproducálja azt, a mit eziránt a ministerelnök ur a pénzügyi bizottságban mondott. A ministerelnök ur ugyanis ezt mondta; „A kormány érzi és belátja a pénzügyi helyzet komolyságát és arra való tekintetből a költségvetésben a jelen kereten belül is oly szigorú takarékosságot akar kifejteni, hogy ha idő folytán törvényhozási intézkedések vagy más elháríthatlan okok behatása következtében, elodázhatatlan új kiadások vagy kiadási nevekedések keletkeznének is, azok költségvetésünk jelenlegi keretében más kiadások megszorítása által helyet találjanak és pedig ezt ugy a rendes kiadásokra, mint a beruházásokra nézve egyenlő szigorral alkalmazandónak véli, sőt a beruházásoknak lehető leszállítására törekszik." T. ház! íme egy tétel, mely 600,000 forintban van előirányozva, a mely nem szükséges, még kevésbbé legszükségesebb, a mely nélkül az állam rendes functióit teljesítheti, a nélkül is, hogy az állam czéljai veszélyeztetve volnának, a melyről nem mondható az, hogy az államélet folytatásának szükségszerű követelménye volna. (Igaz! Ugy van! a lál- és szélső báloldalon,) Én jól tudom, t. ház, hogy az állandó országház építését szerették annak idején és szeretik ma is ugy feltüntetni, mint a megszilárdult magyar alkotmányosság megtestesítését, mint az uralkodó magyar állameszme jelképét. Pedig hát, t. ház, hogy mit ér azon alkotmányosság, vagy maga azon állameszme, vagy maga azon állam, a mely folytonosan pénzügyi zavarokban van, a mely napról napra — a mint épen a pénzügyi bizottság jelentésének tenorja mutatja — közeledik azon áldástalan pillanathoz, midőn alig fog képes lenni állami feladatainak teljesítésére s a midőn nagy megrázkódtatások nélkül bajosan fog azon helyzetben lenni, hogy teljesíthesse törvényekben elvállalt kötelezettségeit! (Igaz! Ugy van! a báíés szélső baloldalon) ezt én bővebben fejtegetni neia akarom. Csak azt jegyzem meg, hogy az én meggy őzőI désem szerint legszilárdabban azon állam áll, mely-