Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-306

128 S06« oruágoi ttlés jftHBáF 25.1886. erős, hanem jogtalan és méltánytalan is volt. (Tgaz! j ügy tan l a szélső baloldalon.) Habár ezen támadásra, t. ház, a függetlenségi és 48-as párt részéről azon férfiú, a ki arra leginkább hivatva volt, Irányi Dániel képviselő ur, e pártnak általános s egyhangú helyeslése közt megfelelelt is, a magam részéről mégis van egy pár Bzavam a képviselő úrhoz. (Halljuk!Halljuk!) Én t. ház, ha némely dolgokban egyet értek s egyet értettem is a t. képviselő úrral és pártjával, a mit megmutattam azzal, hogy néhányszor velők szavaztam, valamint eddig nem tartoztam a t. képviselő ur pártjához, úgy ezután sem fogok soha ahhoz tartozni, (Helyeslés szélső lalfelól) oly párthoz, melynek zászlajára a zsidókérdés van felírva és a mely a zsidókérdés megoldását egy nagy és magasztos eszmének, Magyarország önállóságának és lüggetlenségének megvalósítása fölé helyezi, én nem tartozhatok (Helyeslés szélső balfelöl.) Szemnecz Emil: Ki helyezte fülébe? Ez nem áll! Nem iga?! (Nagy zaj! Halljuk.' Halljuk!) Majthényi Ádám : Ezek után áttérek, t. ház a költségvetésre (Halljuk! Halljuk!) Mióta van szerencsém a t. ház tagjának lenni, figyelemmel kisértem a t. pénzügyminister urnak exposéjait, az előadó ur beszédeit, valamint a költségvetés körül felmerült vitákat is. Nem tudom, t. ház, magamnak megmagyarázni, mikép lehet az, hogy az előirányzott deficit soha sem felelt meg a valóságnak. Ha a deficit töhblet a bevételek kellő be nem folyásából származnék, azt érteném, mert a bevételeknek kellő lefolyása nem egészen a pénzügyminister ur akartától és hatalmától függ. Azonban tudtommal a deficitnek nagyobhodása mindig a túlkiadásoklól ered, vagyis a minister urak többet költenek, mint a mennyi előirányozva van Már pedig ez egészen hatalmuktól és akaratuktói függ. Nagyon emlékszem arra, hogy az 1885-iki költségvetés tárgyalásánál a pénzügyminister ur, valamint az előadó ur is beszédeikben megengedték azon képviselő urak számításait, kik a deficitet 20—30 millióval irányozták elő, számították ki; azonban már tiltakoztak azok ellen, a kik azt 40 millió vagy annál többre tették és mit mutatnak a * zárszámadások? Azt, hogy sem a pénzügyminister urnak, sem az előadó urnak, sem azon képviselő uraknak számításai nem voltak helyesek, a kik azt 20 vagy 30 millióra tették, hanem, hogy helyesek voltak azon képviselő urak számításai, kiknek számításait a pénzügyminister ur, az előadó ur sem engedte meg, tudniillik a kik azt 40 millióra tették. T. ház! Ily költségvetés, mint a jelenlegi s mint a múlt éviek, hogy gyenge sz<n al fejezzem ki magamat, nem őszinte, nem nyílt, mert nem felel meg a valóságnak, hanem iparkodik a helyzetet lehetőleg szép szintien feltüntetni. Ez nem egyéb, mint porhintés^ a nemzet szemébe. Ez az egyik ok, az őszinteség hiánya, a mi miatt a költségvetést nem fogadom el, a kormány iránt bizalommal nem viseltetem. De van még egy másik ok is és ez az, hogy én ugy tudom, hogy a jelenlegi ministerium azért alakult meg, hogy az államháztartásban az egyensúlyt helyre állítsa és én azt hiszem, hogy a ministerelnök ur is nekem igazat fog adni abban, hogy nem azért ült a bársonyszékbe, mert az kényelmesebb a zöld padoknál, nem azért, mintha talán az excellentiás czím után vágyott volna, hanem beleült abba a nyolez éven át vallott elvei feladával azért, hogy az államháztartásban az egyensúlyt helyreállítsa, hogy az ország megromlott pénzügyeit rendezze. Hogy miképen sikerül ez a ministerelnök urnak, azt igazolja az előterjesztett deficit és mutatja a zárszámadás. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Nem szándékozom a t. ministerelnök urnak 12 évi működésére visszatekinteni. Teszem ezt csak 3 évre, a mióta van szerencsém e ház tagjának lehetni. És mit látunk? Látjuk azt, hogy 1885-re előirányozva volt 11 millió, 1886-ra 14 millió, l887-re22milliódeficit.Mostmár,hogy mikép vezet ez a deficit megszüntetésére, mikor ez évrőlévre növekedik, ezt nem vagyok képes megérteni. Azonban tegnap Láng képviselő urés egyátalaban a túloldalról gyakran hangoztatják az országnak nagy hitelét; a ministerelnök ur minapi beszédében pláne azt mondotta, hogy az ország helyzete sokkal jobb ma, mint azon desperatus időben, a mikor a jelenlegi kormány átvette az ország kormányzását és ez abból látszik, hogy az ország hitele ma sokkal jobb, mint akkor volt. Bocsánatot kérek, de a ministerelnök ur ezen állításával csak azt constatálta, a mit különben maga is beismert, hogy a pénzügyekhez nem ért."Mert,mint az előttem szólott ellenzéki férfiak kimutatták, az államadósság jelenleg három annyi, mint midőn elfoglalta helyét a jelenlegi kormány. Kamatot pedig 50 millióval többet fizetünk ma, mint 12 év ezelőtt. Hogy lehet akkor a helyzet ma mégis jobb, mint akkor volt? Hiszen ha ez 50 milliónyi kamat többletet az államadósság után nem kellene fizetnünk, akkor abból kitelne nem csak a pénzügyminister által előirányzott 22 millió deficit, hanem azon deficit, a mit a zárszámadás fog felmutatni és még maradna is néhány millió az állam pénztárában, akkor semmi hitelre, semmi adóemelésre nem volna ssükségüuk, sem pedig a Rothschild barátságára. Van azonban,! ház, egy harmadik ok is, mely mindezeknél fontosabb s mely miatt el nem fogadhatom a költségvetést: tudniillik az, a melyre Mocsáry t. képviselő ur már rámutatott múltkori beszédében, hogy a jelt.n közösügyes alapon semmiféle kormány nem fogja az ország ügyeit kellőképen rendezni. Megengedem, hogy e rendszer alapján is lehet, félretéve az eddigi könnyelmű és