Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-293

SM. országos ülés 4ecíe»ber 18. 1885. 39® vésse a korona tulajdona, illetőleg az uralkodó családé, a mi Magyarország királyának irántunk való atyai jó indulatát ismerve, reményt nyújt arra nézve, hogy ha ő Felsége meg fog győződni Magyarországnak ezen jogos igényeiről, nem fog késlekedni, hogy ezen régóta sürgetett visszacsa­tolást megengedi és törvényileg el fogja rendelni, ha csak a belügyminister ur megteszi a magáét, mire nézve részemről és azt hiszem, az egész ház részéről biztatást és támogatást fog nyerni. Itt Magyarországtól a törvénytelenül elrabolt terület visszaszerzéséről van szó. Én óhajtanám, a belügyminister ur azon helyzetben volna, hogy erre nézve az ő költségvetésének tárgyalása alkal­mával nyilatkozhatnék. Azért ajánlom a t. ministerelnök urnak ezen ügyet erélyes felkarolásra. Irányi Dániel: T. ház! Ezen tárgygyal kapcsolatban egy más rokonügyre vagyok bátor felhívni a ministerelnök ur és a t. ház becses figyelmét. (Halljuk!) A lapokból tudjuk, hogy a Királyhágón túli részekben igen gyakran fordulnak elő határsérté­sek román lakosok részéről. Ha jól tudom, ezelőtt 2—3 évvel egy nemzetközi bizottság, melyet részint a magyar, részint a román kormány alakí­tott, megkisérlette a Románia és Magyarország közti határokat pontosan megjelölni. A mennyire azonban értesülve vagyok, ezen megjelölés néhány pontra nézve nem sikerült. A bizottság a maga kormányának jelentést tevén, azóta nem hallottunk semmit, vájjon a kormány felvette-e vagy fel akarja-e venni a további tárgyalás folyamát, avagy pedig abba hagyja. (Halljak!) A legújabb időben Bukovina részéről iskövet­tetett el határsértés és a mint csodálkozással, talán megbotránkozással olvashattuk mindnyájan, egy bukovinai hatóság Szolnok-Doboka és Naszód megye főispánját hirlapilag megidéztette és kö­röztette. Ezen villongások következtében én azt a kér­dést bártkodom a ministerelnök úrhoz intézni, vájjon hajlandó-e a két ország, tudniillik Magyar­ország és Románia, azonkívül pedig Magyarország és Bukovina határainak pontos megjelölése végett a szükséges intézkedéseket megtenni ? (Helyeslés a szélső baloldalon). Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk!) Megvallom, Thaly Kálmán képviselő ur felszólalása után nem kívántam volna nyilatkozni arról a tárgyról, mert hiszen lesz módom erre azon időben, a melyet maga is ki­jelölt, esetleg a belügyi költségvetés tárgyalásánál. Különben ha már szóba hozta ez ügyet, arról biz­tosíthatom, hogy ezen függőben levő határkérdések folytonosan nem csak evidenciában tartatnak, de az elintézés iránt is a szükséges lépések megté­tetnek ; azonban nem tagadhatom azt, hogy a mi 300 esztendő alatt nem sikerült, annak néhány nap alatti megoldására nem vállalkozhatom. (He­lyeslés jobbfelöl. Nyugtalanság a szélső balon.) Ezt a szóban levő tárgyra vonatkozólag meg­jegyezve — a mihez egyébiránt hozzáteszem, hogy e kérdések tisztába hozatala végett a mit lehet, bizonynyal mindent megteszek — ittérek most arra, a mit Irányi t. képviselő ur felhozott. A részletekbe most erre nézve sem bocsátkozhatom, de megnyugtathatom a képviselő urat annyiban, hogy a kormány ezen kérdéseknek kézbevételét nemcsak, hogy soha fel nem függesztette, hanem, hogy épen most a román kormány küldötteivel a differenciális pontok megbeszélése s lehetőleg a kiegyenlítések megkísértése folyamatban van -s ezen tárgyalások végükhöz közelednek. Ha, mint reményem van, befejeztetnek ugy, hogy mind a két kormány által elfogadhatók, miután határ­kiigazításokról lesz szó és pedig régi okiratok alapján, ugy, hogy itt-ott a tényleges viszonyok változást szenvedhetnek, természetesen a törvény­hozás elibe fog az ügy végleges elintézés végett terjesztetni. (Helyeslés.) Ugyanezen alkalommal, mihelyt a román küldöttekkel való tárgyalás be lesz fejezve — a melyben, m'nt méltóztatnak tudni, a bukovinai határ is érintetvén, a monarchia másik állama is érdekelve van — a Magyarország és Auztria közt Bukovinát illető határ kérdése is félbeszakítás nélkül kézbe fog vétetni. Ezt bátorkodtam egyelőre a fölvetett kérdések iránt válaszolni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, e felirat a benne érintett határkérdésre vonatkozó adatok és okiratok összegyűjtése s ahhoz képest a további eljárás kezdeményezése ezéljából kiadatik a minister­elnök utján a kormánynak, Tibád Antal jegyző (olvassa): Esztergom, Abauj-Torna, Krassó-Szörény, Liptó, Trencsén, Udvarhely megyék közönsége pártolják Zólyom megye közönségének a képviselőházhoz intézett feliratát, a helyhatósági közegek pénzkezelésének ellenőrzése és ezen kezelésből eredő felelősség­tárgyában. Vámos Béla, a kérvényi bizottság elő­adója : A kérvényi bizottság javaslata következő : A házszabályok 175. §-a szerint bejelentetvén, a képviselőház 1886. október 2-án 2924. jegyző­könyvi szám alatti határozatához képest a kérvé­nyek kiadatnád-; v. pénzügyministernek. Elnök: A kérvények, a ház régibb határo­zataihoz képest, a pénzügyministernek adatnak ki. Tibád Antal jegyző (olvassa).- Esztergom, Győr, Liptó, Szatmár megyék közönsége. A tűz­kár ellen államilag h-. hozandó kényszerliztosítás tárgyában. ' Vámos Béla, a kérvényi bízottság elő­adója ] A házszabályok 175. §-a szerint bejelentvén

Next

/
Oldalképek
Tartalom