Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-291

20!. országos ülés deezember 14. 1886. 355 hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat elfogad tátik. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét és bevezetését, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a nyilatkozat első bekezdését). Emich Gusztáv, a közgazdasági bizottság előadója: A nyilatkozat első bekezdésének ötödik sorában e szó: „törvényhozásának" e kifejezéssel: törvényeinek" cserélendő fel. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur a nyilatkozat első bekezdésének 5-ik sorában levő „törvényhozásának" szó helyett „törvényeinek" szóval kívánja a szöveget kiigazítani. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a szöveget ezen módosítással elfogadni? Tibád Antal jegyző (olvassa az első és második csikkét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság 408, számú jelentése, „ a Braziliával az árú védjegyek ótalma tárgyában 1886. évi augusztus 28-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről" czímü392. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Emich Gusztáv, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! Az árú védjegyek oltalma iránt Braziliával szerződésünk eddigelé nem volt; miután azonban a fiumei hajójáratok folytán kereskedési összeköttetéseink Braziliával mindinkább szaporodtak és fejlődtek, megtörtént az is, hogy egyes üzleti czégeink árúvédjegyei ottani czégek részéről utánoztattak. Miután a Brazíliai törvényhozás által csakis azon külföldi árúvédjegyek részesülnek ótalomban, a melyekkel kölcsönösség iránt szerződés létezik, kormányunk szükségesnek látta ez iránt az initiativát megragadni és oly egyezményt kötni, mely a kölcsönösség alapján Brazíliával az árúvédjegyek ótalmát biztosítsa. Kérem a t. házat méltóztassék e törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Azt hiszem tehát, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Először a czím: Tibád Antal jegyző: (olvassa a törvényjavaslat czímét, bevezetését és a nyilatkozatot, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa az I. csikket). Emich Gusztáv előadó: A közgazdasági bizottság e czikk szövegezésére azon javaslatot teszi, hogy annak harmadik sorában előforduló e szó: „minderre" utáneszó „nézve" iktattassék be. Elnök: A gazdasági bizottságnak e czikkre nézve nincs egyéb észrevétele, mint az, hogy annak 3-ik sorában előforduló „minderre" szó után e szó „nézve" iktattassék be. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik ezt elfogadni. Tibád Antal jegyző : (olvassa a II. és III. czikket, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint Istóczy Győző és több képviselő által a budapesti árú- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön kivételes bíróságainak megszüntetéséről beadott törvényjavaslat indokolása. Istóczy Győző képviselő urat illeti a szó. Istóczy Győző: T. képviselőház! Csak rövid napokkal ezelőtt bőven szellőztetve lett itt a házban a börzének adómentességi kiváltsága. Ma a börzének egy újabbi kiváltságáról van alkalmam szólani. Ugyanis a börzének, ha már élvezik a régi magyar nemességnek hajdani adómentességi privilégiumát, élvezni akarják s tényleg élvezik is a magyar nemesek azon hajdani előjogát is, hogy míg ezek csak saját rendjükbeli, saját osztályukbeli birák judicaturája alatt állottak — ugy ők, a börziánerek is csak saját börziáner bíráik judicaturája alatt akarnak állani s tényleg állanak is. (Ugy van! a bal- és szélsőbal némely padjain.) Mivel pedig a börze látogatói tudvalevőleg majdnem kizárólag zsidókból állanak s igy a börze adómentessége voltaképen zsidó-privilegium — azért a külön börzebiráskodás is tényleg nem egyéb mint egy másik zsidó privilégium, a mely a, börzén űzött szédelgéseket, aPolónyi t. képviselő ur által minap turpis caasáknak jellemzett differentiás üzleteket védszárnyai alá véve, az ország rendes bíróságainak hatásköre, ellenőrzése alul elvonja. (Ugy van! abal- és szélsőbal némely padjain.) A tőzsdebiróság csakis a tőzsdetanács tagjai közül alakítható olykép. hogy a peres felek mindegyike két-két birót választ a tőzsde rendes tagjai közül, a kik maguknak elnököt szintén csak a tőzsde tanácstagok közül választhatnak. Az ilykép megalakított tőzsdebiróság a felek által felhozott bizonyítékokat szabadon mérlegeli s a perrendtartás szabályaihoz kötve nincsen s ekkép mintegy esküdtszék „lelkiismerete" szerint hozza Ítéleteit Az 1870: II. törvényczikk és az 1881-ki perrendtartási novella 94. §-a szerint, tőzsdebirósági hatáskörrel nemcsak a budapesti árú- és értéktőzsde, hanem a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön bíróságai is felruházva vannak. A mi a budapesti tőzsdetanácsot illeti, ennek 45*