Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-286

328 286. Országol ülés deezember 4. 1886. kozom, mely azt mondja: nem elég jónak látszani, de jónak lenni is kell. A törvényjavaslatra nézve körülbelül egy véleményen vagyunk mindnyájan annak jogos és szükséges voltát tekintve, azaz ebben találkoznak a többség tagjai az antisemitákkal s e tekintetben vagyok bátor mondani, hogy nem elég antisemiíának látszani, hanem lenni is kell. (Helyeslés a hal-és a szélsőbal némely padjain.) Tessék véleményüket őszintén kimondani, a mit hallgatólag helyesnek ismernek s akkor az igazságos javaslatot diadalra juttatjuk közös erővel. A felirati vita alkalmával a ministerelnök ur, a mikor még pallost és börtönt emlegetett az aníisemiták ellen, azt mondotta, hogy figyelemmel kiséri az antisemiták működését és gyümölcseikről fogja megítélni őket. (Halljuk! Halljuk!) Hát itt van az egyik gyümölcs. Elismeri a többség is a javaslat jogos és szükséges voltát, most ítélje meg, minő eszközökkel és minő módon óhajtanok czélunkat elérni. Én a ministerelnök urnak, akkor viszont mondottam — eszem ágában sincs azt hinni, hogy emlékeznék reá — azt mondottam, hogy mi is viszont gyümölcseiről ismerjük a szabadelvű pártot. Önöknél más most a meggyőződés és más a szavazás és ha a ministerelnök ur bibliai mondattal akar élni, hogy gyümölcseinkre vigyáz, ne vegye rossz néven, ha azt mondom én is bibliai szóval, hogy megveszett fa jó gyümölcsöket nem teremhet, azért nem érdemes egyébre, minthogy kivágassék és tűzre vettessék. Ezért pártolom Istóczy Győző határozati javaslatát. (Helyeslés a bal- és szélsőbal némely padjain.) Horánszky Nándor: T. ház! Felszólalásra főképen Polónyi Géza képviselőtársam azon nyilatkozata késztet, mely szerint ő Apponyi Albert képviselőtársam módosítványába és annak indokolásába olyasmit akar belemagyarázni, a mi abban nem foglaltatik. O t. i. azt mondja, hogy mi, a kik igen sokszor a közgazdaság önállósítása érdekében is fáradozunk, hogy tehetünk olyan indítványt, mely szerint Austria beleegyezése nélkül oly törvényt sem hozhatunk be, mint a tőzsdeadó. Hát t. ház, sietek rögtön kijelenteni azt, hogy még ha Magyarországnak közgazdasági különállása valóban léteznék is, erős meggyőződésem szerint akkor sem lehetne behozni a tőzsdeadót a nélkül, hogy az vagy teljesen hatálytalan ne legyen, vagy ha hatása akar lenni, a monarchia másik felében is hasonló adó állj on fenn ; és igy még ez esetben is szükséges lenne tárgyalásokat kezdeni az iránt, hogy ezen adónem akként hozassék be, hogy annak pénzügyi eredménye is lehessen; e tárgyalásokban tehát nem foglaltatik az, mintha a törvényhozás vagy Magyarország lé akarna mondani azon jogáról, hogy ily adónemet saját tetszése szerint rendezzen be. Ezt nem állította senki. Az, ki azt a nézetet vallja, a mit t. képviselőtársam gr. Apponyi vall, hogy ez az adó a siker reményében be nem hozható, hacsak hasonló adó a monarchia másik részében is fen nem áll, az csak annak kivan kifejezést adni, hogy az ugy hozassékbe, hogy Magyarországból a börzeüzletet, illetőleg a forgalomnak ezen ágát Bécsbe át ne terelje. E nélkül kettőt érnénk el. Az egyik az, hogy ezen adónem hatálytalan lenne, a másik pedig az, hogy úgy a mezőgazdaságra, mint a forgalomra haszonnal biró, habár némely kinövéseiben károsan ható intézmény megszűnnék. Legyen szabad t. ház, nékem azt kérdezni, hogy ha pl. Magyarország a távírda, a posta vagy más hasonló állami intézmény érdekében a külfölddel tárgyalásokat folytat, ezzel lemond-e az ország azon jogáról, hogy a postát és távirdátakként rendezze be, a mint akarja ? Sőt tovább megyek. Habár Magyarországon a ezukorfogyasztási adót behoztuk is, a minek árát megfizettük azokban a secaturákban, a melyekkel ezen adónem fentartása Magyarországban jár: mégis azt merem állítani, hogy ha oly intézkedések nem állanának fenn ezen ezukorfogyasztási adó hasznosítása érdekében, a melyek kizárják annak lehetőségét, hogy Bécsből vagy bárhonnan Lajthán túlról ezukor szabadon jöjjön be, ez a törvény sem fogna érni semmit, itt van pl. a tőkekamatadó, a melyet a betétekre vonatkozólag hoztunk be és a mely Lajthán túl nincs még behozva. Mihelyt Lajthán túl a kamat megdrágul és a betétek után ott több fizettetik, a törvény rögtön nem fog érni semmit, sőt a tőkét is kitereli a monarchia másik államába. Ha tehát a Magyarországnak önállóságából kifolyó és ennek kizárólagos rendelkezése alá eső egy ily adónemek czélszerű behozatala érdekében Magyarország és a Lajthán túli tartományok közt érintkezés történik abból a szempontból, hogy ezen adó lehetőleg úgy rendeztessék, be, hogy az kellőleg ki is használtathassák, ezért nem jelenti azt, hogy Austria tetszésétől függ, hogy ily adótörvényt behozzunk- e vagy sem. Eu,t. ház, elfogad ok minden vitát, a mely objectiv alapokon mozogván, bizonyos indítványokba vagy módosításokba nem akar mást belemagyarázni, mint azt, a mi abban foglaltatik; de Polónyi Géza t. képviselő ur ezzel ellenkezőt tesz, mert azon indítványban, a melyet gr. Apponyi Albert adott be, csak egy dolog jut kifejezésre, czéíszerűségi szempont, a mi különben magának a kormány előterjesztésének indokolásában is benfoglaltatik, mert ha a bizottság által beterjesztett határozati javaslat őszinte akar lenni és őszinte alapokon akar nyugodni, akkor nincs más lehetőség, mint az, hogy a kormánynak is oda kell hatnia, hogy ily adónem a monarchia másik felében is behoza+tassék, mert különben minden törekvés hiábavaló. Midőn tehát kijelenteném, hogy gr. Apponyi Albert módosítványában azon felfogásnak, a melyet Polónyi Géza képviselő ur felállított, sem