Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-276

166 276. országos ülés október 9. 1886, ház a kérvényeknek ötletéből per tangentem és incidentaliter bármiféle fontos kérdések felett érdemlegesen határozzon. De különösen nem tartom azt helyesnek, sőt tovább megyek, a leg­nagyobb mértékben incorrettnek találom, hogy mi. a kegyelmes királyi kézirat felett itt a kérvé­nyek ötletéből tanácskozzunk és határozzunk. (Helyeslés balfelöl.) Én, t. ház, correctnek és okvetlen szükséges­nek találom azt, liogy a királyi kézirat itt a ház asztalára letétessék és felolvastassák. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Megkívánja ezt első sorban magának a koronának tekintélye, mert azt hiszem, hogy ha a koronának egy oly tényéről, mint a kegyelmes királyi kézirat, tanácskozunk, arról incidentaliter tanácskoznunk nem szabad; de meg­kívánja ezt a képviselőház tekintélye is. A minap azt mondotta a t. ministerelnök ur, hogy a kézirat hitelességéhez szó nem fér, mert az a Budapesti Közlönyben megjelent. De nem erről van itt szó, hanem arról, hogy a háznak méltósága megkívánja azt, hogy a korona és a nemzet egymással ne a Budapesti Közlöny hasábjain át [érintkezzenek. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Azt mondta a ministerelnök ur a minap, hogy erre nincs praecedens. Ha nincs, azt tartom, kell praecedenst alkotni. De én azt állítom, hogy igenis van praecedens,mert ott vannak például a ministeri kinevezések, melyek meg szoktak jelenni a Buda­pesti Közlöny hasábjain és mégis mindig közöl­tetnek a házzal, (ügy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) De itt van még a berlini szerződés esete is. Midőn a berlini szerződésnek a ház asztalára való letételét kívántuk, nem azért kívántuk ezt, mintha azt hittük volna, hogy az nem hiteles; hanem kívántuk azért, hogy a háznak joga és méltósága megóvassanak; mert a ház csak oly okmányt tehet tanácskozása tárgyává, mely a ház asztalára le van téve. (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ennek következtében én csatlakozom azon indítványhoz, mely a legfelsőbb királyi kéziratnak felolvasását kéri. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az imént mondottak folytán kénytelen vagyok még pár szót kérni. (Halljuk!) Mindenekelőtt legyen meggyőződve Helfy t. képviselő ur arról, hogy ha nem mondta volna is, tudtam volna, hogy miért vonta vissza akkor in­dítványát: azért, hogy egyszer szóba hozható le­gyen. Hogy előnyös-e ez, a felett ítéljen a t. ház bölcsesége. Arról is legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy oly legfelsőbb kézirat, mely hozzám, mint ministerelnökhöz intéztetik, mely a hivatalos lap­ban megjelenik, melyet mint ministerelnök ellen­jegyzék, senki által olyannak, mint a mely hoz­zám, mint magán emberhez intéztetett volna, tekin­tetni nem fog. De kénytelen vagyok, midőn eze­ket megjegyeztem, kijelenteni, hogy előbbi állás­pontomat határozottan fentartom.. Vannak legfelsőbb kir.' kéziratok, a melyek a házhoz intéztetnek; vannak olyanok, melyek természetüknél fogva a házzal közlendők; de van­nak mások, még pedig nagy számmal, melyek a házzal soha közöltetni nem szoktak. Nem azért, mintha titkosak volnának, hanem azért, mert azok­nak a házzal közlése a dolog természeténél fogva nem szükséges. Azt mondja Beöthy Ákos t. képviselő ur, hogy a berlini szerződés is közöltetett a házzal. Természetesen, mert törvényeink közé kellett azt beczikkelyezni, kellett tehát a házzal közölni, hogy a ház láthassa, minek a beczikkelyezése kíván­tatik. De itt erről szó nem lehet és egyáltalában nem fogadhatom el azt, hogy a tárgyalás alapját ezen kir. kézirat képezi. Képezik azt a kérvények, a melyekkel szemben igenis lehet hivatkozni arra, hogy egy oly kir. kézirat, mely ellenjegyezve van, melyért az ellenjegyző minister felelős, megszün­tette az okokat, melyek a kérvényekre alkalmat szolgáltattak. Ez az egyszerű tényállás; és én is­mételve kérem a t. házat, hogy méltóztassék el­határozni, hogy azon indítványt, mely a legfelsőbb kir. kézirat közlésére vonatkozik, ne fogadja el. (Helyeslés jobbfelől.) Hódossy Imre: T. ház! Tény az, hogy a kérvényi bizottság javaslata egynéhány kérvényt elintézettnek indítványoz tekintetni; indítványozza, hogy azok felett a ház napirendre térjen, azzal az indokolással, hogy az ő Felsége által a minister­elnökhöz intézett kézirat mindent elintézett, a mi erre vonatkozólag elintézendő volt és kéri, hogy a ház ezen indítványhoz hozzájáruljon. Azt hiszem, hogy mint minden más okmány, a melyre hivatkozás történik, ugy ez is kell, hogy azon fórumnak közvetlen tudomására hozassék, a mely fórum arra akarja alapítani a maga határo­zatát. (Helyeslés. Ugy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) Igen fontosnak kellene lenni azon indok­nak, mely ezen kétségbevonhatlan alapelv mellő­zését igazolná. Erre azonban érvet nem is hallot­tunk. Nem lévén tehát ellenérv, azt hiszem, nincs semmi ok arra, hogy azon alapelvhez hívek ne maradjunk és azért kívánnunk kell, hogy azon leg­felsőbb kir. kézirat, melyre itt határozat alapítása indítvány oztatik, velünk közöltessék. (Elénk helyes­lés a bal- is szélső baloldalon) Elnök: Kénytelen vagyok egy észrevételt tenni és ez az, hogy Polónyi képviselő urnak az előadó ur szavai után kellett volna indítványát előterjeszteni, miután az előadó ur már indokolta volna azt, hogy mire alapítja a kérvényi bizottság a maga véleményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom