Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-266

JO S86. országos Blés szeptember 18. 1886. Horvát Boldizsár t. képviselőtársam helyesen jegyezte meg — mi nem kívánjuk azt, hogy a mi kizárólagos érdekeink uralkodjanak a Balkán-félsziget akármely államában; hanem azt kívánjuk, hogy azon kisebb nagyobb államok, melyek a szultán fenhatósága alól felszabadultak, önállóan rendelkezzenek a maguk belügyeiben, (Helyeslés a szélső baloldalon) ugy másfelől nem egyenlő az osztály; mert midőn Oroszország Bulgáriában parancsol és maholnap Kelet-Ruméliában is fog parancsolni, s mikor igy Konstantinápoly felé útja nyitva áll: Magyarországnak és Ausztriának nera szolgálhat kárpótlásul, ha Boszniát és Herczegovinát birja és Belgrádban bizonyos befolyást gyakorol, mert Bulgária s Kelet-Rumélia birtoka Konstantinápolynak a kulcsát adja az orosz kezébe. (Ugy van! a szélső haloldalon.) Én igen nagy becset helyezek, t. képviselőház, a német szövetségre. Szükségünk van reá, elismerem; de ha folytonosan áldozatokat követel tőlünk, oly áldozatokat, melyek a mi lényeges érdekeink feláldozásával járnak : akkor azt mondom, hogy ez a szövetség valóban igen drága. (Igaz! Ugy van! a szélső halon.) Én nem gondolom, t. képviselőház, hogy a mi kormányunk már azon helyzetbe jutott volna, hogy minden feltételre, a melyet Berlinből elébe szabnak, igennel tartozzék felelni. A mi hadseregünk tekintélyes. Nem régiben megszavazta a törvényhozás a népfölkelést is. Oly állam, a mely ily haderővel rendelkezik, nem szorul arra, hogy a békét oly feltételek alatt vásárolja meg, a melyek nemcsak becsületét, hanem érdekeit is koczkára teszik. (Ugy van! Igaz! a szélső baloldalon.) Ma, t. ház, csak ezekre szorítkozom. Remény lem, hogy a t. ministerelnök ur nem fog késni mindkét interpellatióra minél előbb válaszolni, annyival inkább, mert a megalakulás után a képviselőház alkalmasint hosszabb időre el fogja napolni üléseit, a miért is nem volna czélszerű, hogy a létező aggodalmak addig eloszlatatlanul maradjanak. (Elérik helyeslés a szélső halon.) Kérem a t. házat, méltóztassék az interpellatiót meghallgatni. (Halljuk! Olvassa.) Interpellatió a m. kit. ministerelnök úrhoz. 0 Felsége Austria császárja és Magyarország királya múlt augusztus hónapban a német császárnő találkozott Gasteinban, miután előbb külügyministereik Kissingenben értekeztek, azután pedig Bismarck herczeg az orosz külügyministerrel Franzensbadban tanácskozott. Hajlandó-e a t. ministerelnök ur ezen találkozásoknak, valamint Károly Lajos fő'herczeg ő fensége az orosz udvarnál tett látogatásának ezélja és eredménye felől a t. képviselőháznak felvilágosítást adni? Különösen pedig hajlandó-e megmondani : 1-ször. Vájjon a közös kü]ügyminister s illetőleg a magyar kormány tudtával s előleges beleegyezésével történt-e a bolgár fejedelem ellen intézett merénylet, annak a tróntól való erőszakos megfosztása és az országból eltávolítása s helyeselte-e az orosz czárnak, illetőleg kormánynak Sándor fejedelem irányában követett eljárását, melynek következtében az országába a nemzet kívánságára visszatért fejedelem a trónról lemondani kényszerítve érezte magát? S ha mindez beleegyezésével történt, azt kérdezem: 2-szor. Mi indította ilyen magatartásra s mikép egyeztetheti azt össze egyrészt a nemzetközi és a népjoggal, másrészt Magyarország érdekeivel? Ellenben, ha nem helyeselte, miért nem tiltakozott a pétervári cabinet szándéka, illetőleg eljárása ellen ? Továbbá 3-szor. Igaz-e, hogy egyfelől Austria és Magyarország kormánya, másfelől Oroszország között már régebben oly megállapodás jött létre, mely szerint amaz a Balkán-félsziget nyugati, emez annak keleti részében döntő befolyást gyakoroljon ? 4-szer. Feltéve, hogy kormányunk beleegyezett a bolgár államcsínybe, nem kötött-e ki magának valamely ellenengedményt, különösen Bosznia és Herczegovina bekeblezését, esetleg további előnyomulást Saloniki felé? 5-szőr. Hajlandó-e a kormány a bolgár nemzetgyűlés fejedelemválasztási jogát tiszteletben tartani és tartatni, avagy pedig már előre lekötötte magát valamely, az orosz kormány által pártolt jelölt érdekében ? 6-szor. Fennállónak tekinti-e még a kormány a berlini szerződést % Bulgáriában történtek, valamint a batumi kikötő természetének Oroszország részéről egyoldalúan történt megváltoztatása után is s ellenvetés nélkül vette-e tudomásul az erre vonatkozó értesítést? S ha fennállónak tartja a berlini szerződést és igy elismeri Bulgáriának a szultán fenhatósága alatti önállóságát, kizártnak tekinti e a nevezett ország megszállását orosz csapatok által, illetőleg az orosz kormány beavatkozását annak belügyeibe, különösen biztosnak s tiszteknek küldése által ?S maga nem lépte-e túl a nemzetközi jog határait azon jegyzékben, a melyet a berlini cabinettelegyütt a sófiaímerényletszerzőinek érdekében intézett Sándor fejedelemhez? Végre 7-szer. Megújittatott-e formaszerüen a három császár-szövetség, vagy pedig csak azon viszony áll fenn köztünk és Oroszország között ma is, a melyet a skierniewiczi találkozás után jelzett a kormány s a Németországgal fennálló szövetség meghosszabbittatott-e újra, bizonyos vagy csak határozatlan időtartamra, s valamely különös czél,