Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-275

148 275. országos ülés október 7. 1886. nem szükséges más aggályra hivatkozni, mint tisztán csak azon egy nehézségre, melyet a t. kép­viselő ur felemlített, hogy addig, mig a valuta helyreállítása függőben van, veszedelmes kísérlet volna a monarchiában két bankot felállítani. Azon példa, melyet a képviselő ur felemlített, hogy miért ne lehetne nálunk két bank, midőn Olasz­országban hat van, nem bizonyít a mi viszonyaink közt, mert igenis Olaszországban van hat bank, de azok jegyeiket készpénzért váltják be. Nálunk ez a föltétel nem lehetséges. Ha lehetne két kész­pénzzel fizető bankot felállítani, lehetséges volna az önálló magyar nemzeti bank létesítése, de addig, mig e feltétel be nem áll, nem lehet az olaszországi példára helyesen hivatkozni. Azt mondja a képviselő ur, elvi szempontból sem fogadja el a törvényjavaslatot, mert ebanktól, melynek traditióiból meg lehet ítélni, hogy miként fog Magyarországban eljárni, nem lehet feltéte­lezni, hogy Magyarország érdekeit kellőképen fogja szolgálni. Hogy azon körülmények, melyeket a t. kép­viselő ur mint nehézségeket hozott fel és mint oly körülményt, mely a bank működését megnehezíti, hogy tudniillik az austriai tartományokban és országokban az érdekek mások, mint nálunk, mert ott az ipar van első sorban érdekelve, nálunk pedig a mezőgazdaság, valósággal nehézséget képezné­nek a bank működésében, ezt nem fogadhatom el. Ép azért, hogy különböző szükségleteket kell ki­elégítnie — és a bank arra van alapítva, hogy ezeknek eleget tehessen — sokkal könnyebben felelhet meg feladatának, mert vannak az évnek szakai, midőn az egyik nemű szükségletet és van­nak más szakai, midőn a másik nemű szükségletet elégítheti ki. Ezen érdekeket összeegyeztetni igen könnyen lehet és ezek semmikép sem nehezítik a bank működését. De hivatkozik a t. képviselő ur a bank tra­ditióira s arra, hogy ez évtizedeken át folytatott működésétől eltérni nem fog és igy politikai szem­pontból és traditióinál fogva nem helyeselheti a szabadalomnak meghosszabbítását. Már közjogi szempontból is egész más az ország és a kormány helyzete a bankkal szemben most, mint volt annak előtte, mert a bank a dua­listieus alapon van és lesz ezentúl is szervezve, a mi közjogi helyzetünknek megfelel. Előbb nem volt meg a magyar kormánynak és törvényhozás­nak azon joga, hogy például magának a kormány­zónak kinevezésébe befolyást gyakoroljon; nem volt két önálló hatáskörrel biró főintézet, mint most, melyeknek élén mindenütt alkormányzó áll, kinek kinevezése tekintetében a magyar kormány befolyást gyakorol és nem volt azelőtt a főtanács­ban képviselve a magyar érdek ugy mint most. De ha lehetett is előbb szemrehányást tenni a banknak, hogy ő kizárólag a lajthántúli, a bécsi érdeket szolgálja., ezen ellenvetés az osztrák­magyar bank eljárása folytán most ellene, felfo­gásom szerint, nem emelhető. Mert méltóztassék csak összehasonlítani az előbbi helyzetet a jelen­legivel. 1878 előtt volt Magyarországon 8 bank­fiók, ma van egy központi önálló intézet ép oly hatáskörrel mint a bécsi, van 15 fiók, azon kivül 40 mellékhely, összesen tehát 56 bankhely, melyen a váltók escomptiroztatnak. És mig 1878 előtt Magyarországon csak 14 millió állott a magyar piaczok rendelkezésére, addig most az utolsó évek­ben volt idő, hogy 66 millió állott a magyar pia­czok rendelkezésére. A helyzet tehát e tekintetben is egészen más, mint volt ezelőtt. De azt mondja a t. képviselő ur, hogy a sze­mélyes hitelre Magyarországon nincs kellő gond fordítva, mert az Magyarországon csekély mérték­ben vétetik igénybe. Méltóztassék az adatokat megnézni. A magyarországi hitellajstromban fog­laltatik 8,520 egyén, kiknek az osztrák-magyar banknál hitelük van, mig Austriában 10,725-nek van hitele. Az arány tehát Magyarország részére e téren sem mondható kedvezőtlennek. Ezenfelül van még egy másik körülmény. Ezelőtt csak oly váltókat lehetett benyújtani, me­lyeket oly kereskedelmi czég adott be, mely a fiók székhelyén létezett, ez tehát mindössze 8 helyre terjedt ki. Most az egész ország fel van osztva 16 kerületre, tehát több hely van, a hol váltók escomptiroztatnak és nemcsak a székhelyen lakó kereskedő, de azon kerületben lakó bármely hitellel biró kereskedő benyújthatja a váltót és az respectáltatik. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy a bank azért viseltetik nagyobb előszere­tettel az osztrák érdekek iránt, mert jegyeinek V* részét ott helyezi el. A mostani eredményekhez képest ezen álíítás sem felel meg a tényeknek, mert igaz, 1881-ben 24%, most azonban már 31% vétetett igénybe Magyarország által és igy tehát megvan haladva azon szám, melyet a t. képviselő ur felhozott. A t. képviselő ur azt is felemlítette, hogy helyes ugyan, de nem annyira szükséges, hogy az osztrák-magyar banknak is jelzáloghitelre kiter­jedő üzlete legyen, mert van Magyarországon most sok oly intézet, mely a földhitel igényeit kielégíti. Azt, hogy vannak más ily intézetek és hogy ezek üdvösen működnek, elismerem; de hogy miért volna káros, hogy más intézet is fennálljon, mely szintén olcsó hitelt ad és a verseny által olcsóbbá tegye a földhitelt, azt el nem ismerhetem; külö­nösen akkor, midőn annak igen nagy mérvű ki­terjedt üzlete van és épen ezen üzletág V* része Magyarországra esik. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy a jelen törvényjavaslat sem javítja semmivel a hely­I zetet, hogy a javaslat tisztán csak az eddigi álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom