Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-275

275 országos ttléä október 7. 1886 145 valóságos veszedelmet képez a közönségre nézve. (Igaz! Ugy van! a ssélsö baloldalon.) Mert mikor következik be oly helyzet, hogy a bank kénytelen a maga jegyeit szaporítani ? Akkor, mikor a hitel nem oly általános, mint most; beáll különösen bizonyos pénzválság idejében, mikor a többi bankok nem képesek megfelelni a hiteligényeknek, mikor a magán emberek bevonják tőkéiket. Mikor mind ez bekövetkezik, akkor áll be a legelső hitelintézetre nézve azon kötelesség, hogy a közönséget pénzzel ellássa. És mi fog történni épen azon válságos helyzetben ? Az, hogy azon dispositiónál fogva kénytelen lesz a bank a pénzlábat emelni; tehát a közönség épen akkor fog drága pénzt kapni, mikor az már különben is megdrágult. Ezen dispositiót tehát correctivumnl elfogadni szintén nem lehet. A harmadik nagy eoncessio, a mi ezen módosítványokban indítványoztatik, az, hogy a bank érczfedezetébe számíthassa bele a tárezájában levő államjegyeket. Engedelmet kérek, előizöris— az én felfogásom szerint — ez határozottan gyengíti magának a banknak soliditását; mert egy bank, a mely azt követeli, hogy érezfed ez etűl fogadtassák el a közönség által egy másik jegy, a mely szintén egészen fedezetlen, a melyet a törvény kény szerforgalommal ruházott fel, az a soliditásnak merő ellentéte. Hanem a legkülönösebb az, t. képviselőház, hogy a t, előadó ur azzal indokolja az önálló bank feláldozását újabb tiz évre, mert azt mondja, hogy a valuta rendezése előtt erre gondolni lehetetlenség. Hát, t. ház, a valuta rendezése iránt már történt bizonyos előkészület a vámszövetségről szóló örvényjavaslatban. Nemsokára ki fog küldetni e czélra egy bizottság. De különös előkészítése a valutarendezésének az, hogy a létező jegykibocsátó bankot olyan alapra fektetjük, a melynek folytán lehetetlen, hogy a valuta még jobban ne romolják ; mert csak nem vonhatja kétségbe senki, hogy minél kedvezőtlenebb az aránya jegy tömege és azérczalap között, annál nagyobb mértékben áll be a jegy és az igazi érczérték közötti különbözet. Lehetetlenség tehát, hogy a valuta ez által ne szenvedjen, ugy hogy épen ellenkezője áll annak, a mit a t. előadó ur mondott: nem, hogy előkészítenők evvel a valuta rendezésének lehetőségét, hanem határozottan messzebbre, sokkal messzebbre toljuk. (Ugy van! a ssélsö baloldalon.) Különben a t. túloldal igen ügyesen jár el ezzel a valuta kérdésével. A múlt alkalommal is azzal érvelt leginkább, hogy a meddig a valuta helyre nem állíttatik, addig önálló bank felállítására gondolni sem lehet, mert okvetlenül beállana a disagio a két állam bankjegyei között. Hát először is erre az okvetetlenségre nekem KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XIII. KÖTET. | igen komoly kételyeim vannak és azt mondom: ha ez beállana, az nem a dolog természetéből, hanem az önök ügyetlenségéből származnék. (Igaz! Ugy van! a szélső báloldalon.) Mert hiszen arra valók a cartellek az egész világon a bankok között; hiszen akkor az önök theoriája szerint egy országban több bank nem állhatna fenn, pedig látjuk az ellenkezőjét. Mikép működik Olaszországban hat bank ? Az egyik elfogadja a másiknak jegyeit, minden év végén leszámolnak és kiegyenlítik egymás követeléseit. A bank-technika jelenlegi berendezése mellett ez oly feladat, melylyel megbirkózni nem lehetetlen. A mint tehát van másutt ilyen viszony a különböző bankok közt, ép ugy meglenne ez itt a két bank között, ha csak az egyik nem akarná határozottan a háborút előidézni. De mondom, a főok az volt akkor is, most is, hogy a valuta rendezése nélkül nem lehet önálló bankra gondolni. Már, t. ház, a valuta rendezésére, mint mondám, beiktattak egy szakaszt a törvénybe, illetőleg módosították az előbbenit a vámszövetségről szóló törvényben, utasítván a két házat, hogy bizottságot küldjön ki. Abban meg van mondva, hogy akkor meg fog állapíttatni az osztrák-magyar érték. Mi lesz ennek a következménye ? Ha rendeztetik a valuta, megállapíttatik az osztrákmagyar érték — mintha már most hallanám — akkor tiz év múlva önök azt fogják mondani: hogy lehessen most önálló bank felállítására gondolni? Alig pár éve, hogy megállapítottuk az osztrák-magyar értéket; most ezt megint ketté válasszuk és ha felállítunk külön magyar értéket, külön osztrák értéket, ez oly rendkívül megrendítő rázkódtatással járna, hogy annak az országot kitenni nem lehet. Ez igen jól kiszámított terv, de a melytői nem ijed meg senki, a ki komolyan akar a dolgokkal foglalkozni. Azután kérdem, ilyen rendkívüli előnyökért mint a minőket most újabban akarunk nyújtani ezen banknak, hozzávéve azon nagy előnyt, melyet a t. előadó ur előadása végén említett, a mely a jelzálog-hitelre vonatkozik, azt a jogi kiváltságot, mely a banknak adatik, ezen nagy előnyökért mit kapunk a banktól, melyek azon ellenszolgálatok, melyeket tőle nyerünk? Kapunk tőle jegyeket, egyebet semmit, de ezt megkaphatnák akkor is, ha teljes bankszabadság volna Magyarországon és ha a törvényhozás megállapítaná a feltételeket, a melyek mellett minden társulat bocsáthat ki jegyeket bizonyos módozatok mellett, ez a czél el volna érve. A szabadalmat minden állam csak nagy ellenszolgálatok mellett adja meg. Ha az állam kiadja kezéből a jegy kibocsátás jogát és azt rá ruházza egy társulatra, kell hogy ez a tár19