Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-238

4g 238.' országos 1 meríti a maga legerősebb érveit: akkor talán mégis csak szabad nekünk azon törvényekre hivatkozni, amelyek az insurrectióravonatkoznak. (Helyeslés és tetszés halfelöl.) Vagy az egyik, vagy a másik, (Helyeslés balfélöl) én felveszem a kez­tyüt mindkét téren: akár az insurrectióra vonat­kozó törvényeket, akár az ujonezállítási törvé­nyeket kell szem előtt tartanunk, mert eleink jól tudták és mi ia tudjuk, hogy akár az egyik vagy a másik czímen a nemzet erejét a haderő kiegé­szítésére vagy szaporítására igénybe venni, az egy. (ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mindakettő abból áll, hogy a nemzet ereje fölött lehet-e a nemzetgyűlés beleegyezése és hozzá­járulása nélkülrendelkezni, igen vagy nem? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) S akkor azután ott vagyunk, hogy a törvényeket fogjuk nézni, miként szólnak azok a népfölkelésről. T. képviselőtársam maga fölemlítette az 1808: II. törvényczikket, nevezetesen annak beve­zetését. De tartalmát oly hiányosan és hézagosan emelte ki, hogy az, a ki e törvénynek szövegét el nem olvasta, a kérdés állására nézve kellő tájéko­zást valóban nem nyerhet. A dolog pedig ugy áll, hogy ez az utolsó törvény a mi törvénykönyvünkben, a mely a régi insurreetióról hozatott. Pedig t. képviselőtársam bizonyára meg fogja nekem engedni, hogyherme­neuticánál a részben, hogy mi a jog ma, mégis leg­első szabály az, hogy e részben mindig az utolsó törvény a mérvadó s igy ez lévén az utolsó tör­vény, legczélszerfíbb, ha sem Czirákyt, sem bárki véleményét nem nézzük, hanem nézzük a törvény világos szavait. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szól pedig e törvény a következő módon. (Olvassa): A karok és rendek tekintve a jelen körül­ményeket, csak ezen egy alkalomra és minden ebből a jövőre vonható következtetés nélkül ő Fel­ségének ezen három évre pro hoc trienni és nem továbbra, jogot nyújtanak (deferunt), hogy, ha ezen három év alatt (intra hoc triennium) hábo­rúval megtámadtatnék és ha az országot az ellen­ség oly erővel támadná meg, melyet a rendes had­sereg feltartóztatni képes nem volna és az orszá­got az invasio nyilván fenyegetné: a nádort, a prímást és a bánt értesítvén, a nemeseknek és az azokkal egynevezet alá esőknek felkelését, az alább meghatározandó módozat mellett, az ország védelmére előzetes országgyűlés nélkül, amelyen máskülönben a felkelés ügye mindig tárgya­landó, egybehívhassa, úgy azonban, hogy a most megállapított gondoskodáson túl a szük­séghez képest kívánandó további segédeszközök mérlegelésére, vagy ha újabb és nagyobb áldoza­tokra szükség volna, ő Felsége az országgyűlést, mihelyt lehet, a legrövidebb határidőre és a leg­alkalmasabbnak látszandó helyre egybehívandja. * Május 10. 1886. T. képviselőház, azt hiszem, hogy a nemes insurrectióra vonatkozó ezen utolsó törvény tör­vénykönyvünkben, minden állítással szemben vi­lágosan kimutatja, hogy hacsak erre nézve kivé­telt nem tett a törvényhozás, mint itt, különben a nemes inturrectiót a király ő Felsége másként nem hívhatta egybe, mint az országgyűlés előze­tes hozzájárulásával, a melyen megállapították a módokat és feltételeket. Ezzel szemben sem Czi­ráky, de azt hiszem, még t. képviselőtársam sem... (Ugy van! a bal- és szélső balodalon.) Igaz, hogy t. képviselőtársunk ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az 1808, országgyűlés egy rettenetes léha népségből álló országgyűlés volt. Pulszky Ágost: Azt nem mondtam. Hódossy Imre: Bocsánat, a kifejezést csak­ugyan nem használta, hanem lényegben ugyanazt, hogy e törvény a hanyatló nemzeti szellem kifolyása volt és ugyanannak eredménye volt az, ami bekö­vetkezett. {Halljuk!) Én nem hiszem, hogy a tör­vény hermenenticájához tartoznék az, hogy ha azt nézzük, hogy micsoda emberek hozták. Ne­künk ez alkotmányos törvényünk, a melynek értel­mét tartozunk kivenni. És én épen nem látok abban hanyatló nemzeti szellemet, ha egy ország­gyűlés a nemzeti jogokat oly erélyesen tudja megóvni. Ellenkezőleg ez nemcsak nem hanyatló nemzeti szellem, hanem az erős alkotmányos érzü­letnek, az erős nemzeti szellemnek nyilatkozata. Nem kívánok egyebet, csak azt, hogy mindig ilyen nemzeti szellem nyilvánuljon hazánkban, a mely úgy tud ragaszkodni alkotmányához és nem­zete jogaihoz! (Helyeslés balfélöl.) És ebben a törvényben különben is mit látunk? A rendek látván, hogy Francziaország felől mily veszély fenyegeti Európa ezen részét és Magyar­országot különösen, jogaikat fentartva, a nemzet alkotmányát épségben tartva és a kellő garantiát itt a törvényben kikötve, a legközelebb fenyegető veszély idejére, három évre — és nem továbbra — kivételes jogot adnak a király ő Felségének. Ez nem hanyatló szellem, hanem a legalkotmányo­sabb és egyszersmind a leggondosabb eljárás, amelyet kívánni lehet. Arra — azt hiszem — az országgyűlés mindig kész leend, hogy kivételes időkben és kivételes körülmények között kivételes joggal ruházza fel a koronát és annak tanácso­sait; de nem úgy mint önök teszik, hogy egyszer­mindenkorra kiadják a jogot a nemzet kezéből, (Ugy van! balfélöl) a nélkül, hogy most valamely imminens veszély fenyegetne, mint 1808-ban. Önök feltétlenül kiragadják e jogot a nemzet kezéből. (Ugy van! balfélöl.) T. barátom többi fejtegetéseire azt hiszem, nem is szükséges, hogy bővebben válaszoljak, mert ő azt, hogy a haderő kiegészítés ügyében az 1827: V. törvényczikk az utolsó, melyet az 1867 : XII. törvényczikk 12. §-a is fentartott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom